MENÜ

Miért lehetnek fontosak a szuperkorai hibridek?

Oldalszám: 37
Gáspár Andrea 2016.10.06.

Többek között erről is szó volt Kiszomboron, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kukorica, szója és cirok bemutatóján.

A Gabonakutató vetésidő kísérletei, valamint a Tedej Zrt.-vel közösen végzett kísérletek eredményei is bizonyítják, hogy a szuperkorai kukoricahibridek vetése úgy, mint a TK 175, a GKT 211 és a GKT 3213 új hasznosítási lehetőséget nyújthatnak a gazdák számára.

Lehetőség van ugyanis március végétől egész július közepéig kukoricát vetni, az áprilisi vetés esetén augusztus második felében alacsony szemnedvességgel betakarítható a termés, június elejei vetéssel még szemesként is hasznosítható, búza után pedig, akár július közepén vetve silózásra alkalmas termést ad – hangsúlyozta Dr. Szél Sándor, a szegedi Gabonakutató vezető munkatársa. A tedeji kísérleti eredményeket mutató táblázat adataira hivatkozva elmondta, hogy a szuperkorai hibridek közé tartozó GKT 211 mindkét évben több száz hektáros táblákon is bizonyított. Kiemelkedő terméshozam mellett a betakarított kukoricaszilázs minősége is kiváló volt, amelyet a tehenészet hízómarháinak takarmányaként hasznosítottak. 

Ez a kiváló teljesítmény megismétlődhet, sőt ha a kedvező őszi időjárás tovább tart, még jobb eredményekről tudunk majd beszámolni – hangsúlyozta a szakember.

Természetesen a koraiak mellett a középérésű (FAO 400) csoportba tartozó hibridek előállítása érdekében is (GK 413, GK 414) komoly nemesítő munka zajlik a Gabonakutatónál, jelen vannak a silókukoricák vetőmagpiacán is, ahol kifejezetten erre a célra nemesített hibridekkel jelennek meg (pl. GKT 3476) a korábbi nemesítésű, kettős hasznosítású hibridjeik mellett (SZEGEDI 475 és SZEGEDI 521).

A Gabonakutatóban a cirok nemesítésének több évtizedes hagyományai vannak. A takarmánycirok – szemescirok, silócirok, szudánifű – az egyik legjobb szárazságtűrő képességű szántóföldi növénykultúra hazánkban, elsősorban mélyre hatoló, fejlett gyökérzete és viasszal borított levélfelülete miatt. Dr. Bóna Lajos, a Gabonakutató ügyvezetője a cirok kapcsán kihangsúlyozta, hogy a most még kis növénynek számító növénykultúra a klímaváltozás és a talajadottságok okán versenyképes alternatívája a kukoricának, sőt, egyes területeken mind jobban átveszi annak szerepét Európában és Európán kívül is. Ezt a növekvő piaci szegmenset kívánja a jövőben a Gabonakutató megcélozni, kiemelendőek azok a kísérletek, amelyek a kultúrában végzett gyomirtási technológia kidolgozását célozzák meg. A termésbiztonság és a kiegyensúlyozottabb silóminőség érdekében propagálják – s ezt jól reprezentálták a bemutató parcellán – a cirok és a kukorica vegyes vetését.

Hiába a termelési támogatás és a kultúra kukoricával szembeni jövedelmezőségi előnye, az idei évben csökkent a szója vetésterülete. Csongrád megyében pl. 50%-os mértékű a visszaesés, ami Garamszegi Tibor szerint azt mutatja, hogy „a gazdák nem jól számolnak”, mivel a befektetésük megtérülésének számos elemét figyelmen kívül hagyják. A Gabonakutató piaci részaránya szójában meghatározó, a vetésterület nagyjából egynegyedén szegedi szójafajtákat termesztenek a gazdák. Hozzáadott értéket jelent az, hogy a szóját magra történő kiszerelésben hozzák forgalomba, amelyhez modern, hatékony oltás társul, tőszám szempontjából rugalmas fajták szerepelnek a kínálatban, nagy a  választék érésidő tekintetében is. Megfelelő korlátozások betartásával a 3 fajtából 2 közvetlenül is etethető, továbbá nem mellékes, hogy a Gabonakutató kellő háttértámogatással áll a termelők rendelkezésére.

- ga -