MENÜ

Őszi hígtrágyázás N-Lock-kal

Oldalszám: 19

Az érték

2016.09.08.

Az élelmiszer termelés során a mezőgazdaság nagy mennyiségű nitrogént használ fel. Habár az alacsony hatásfok miatt a nitrogén nagy része veszteségbe megy. A XXI. század követelményeinek megfelelő agro technológiák alkalmazásával ezen a hatékonyságon lényegesen lehet és kell változtatni, így különböző előnyöket érünk el, mint pl.: input megtakarítások, a környezetterhelés csökkenése, az élelmiszerbiztonság és a terméshozamok növelése.

A földművelés egyik legértékesebb tápanyagutánpótlási módja a szervestrágyázás. Hatása igen sokoldalú, hiszen mind a talaj fizikai tulajdonságaira, szerkezetére, mind vízgazdálkodására kedvezően hat. Azok a gazdaságok ahol szerves-trágyáznak biztosan számolhatnak azzal, hogy termés hozamuk nagyobb lesz. De ez a kijelentés csak akkor igaz, ha megfelelő módon megvédjük a szerves-trágyában levő NITROGÉN-t a növény számára és a gyökér zónában tartjuk.

A hígtrágya NITROGÉN tartalmának hasznosulását legnagyobb mértékben befolyásoló tényező a nitrát-kimosódás.

Évente nagyságrendileg húszmillió köbméter hígtrágya keletkezik a magyarországi állattartó telepeken. Ez körülbelül ötvenezer tonna NITROGÉN hatóanyaggal egyenértékű. Nem megfelelő kijuttatás, felhasználás esetén ez a hatalmas mennyiségű szerves formában lévő nit­rogén elveszik. Gazdasági kárt okozva a termelőnek és környezeti terhelést a természetben.

A trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrátkimosódás a lehető legkisebb legyen. Ezen cél eléréshez a legfontosabb, hogy a kijutatott nitrogént minél hosszabb ideig kell NH4- formában tartani. Ezáltal a növény több nitrogént képes beépíteni a szervezetébe, ezért a kijuttatott tápanyagok kisebb arányban szenvednek veszteséget (csökken a talajvízbe jutó nitrát és a levegőbe kerülő üvegház hatású gázok mennyisége). A nitrogén stabilizátor beavatkozik a nitrifikációs folyamatokba azáltal, hogy gátolja a lebomlást végző baktériumok élettevékenységét. Így az NH4- átalakulása blokkolt nitrit, majd nitrát formájába, így jelentősen csökken a nitrogén veszteség (lassítja a  denitrifikációt és a nitrát kimosódást) és a trágyázás negatív környezeti hatásai.

"A nitrogén stabilizátor beavatkozik a nitrifikációs folyamatokba"

A nitrapyrin kizárólag a Nitrosomonas baktérium fajok élettevékenységét gátolja a talajban specifikusan. A nitrapyrin nem biocid anyag, nem öli meg a Nitrosomonas baktériumokat, csak akadályozza a metabolizmusukat, ezáltal a növekedésüket. Így a nitrapyrint ‚bakterosztatikus” anyagnak lehet nevezni (Campbell and Aleem, 1965). A nitrapyrin zavarja a réztartalmú enzimek kötési helyeit a Nitrosomonas baktérium fajoknál és gátolja az ammónia monooxigenáz (AMO) enzim megkötődését a baktériumban illetve az ammónium-N transzportját a sejtfalon keresztül egy réztartalmú enzim segítségével. A nitrapyrin hatása  a talajban 70-100 napig tart. Ezután a nitrapyrin lebomlik ártalmatlan részekre a talajban, a Nitrosomonas baktérium népesség regenerálódik és újra teljes erővel zajlik a nitrifikációs folyamat. Azonban ez idő alatt az ammónium degradációja lecsökken és a növények számára nagyobb mennyiségben áll rendelkezésére a nitrogén ammónium-ion formájában.

Nitrogén stabilizátor segítségével ez az érték megtartható és hasznosul a vetett növény kultúrák számára.

A modern formulációjú készítmény egyszerűen alkalmazható és hosszú hatástartammal rendelkezik. Ezt a hosszú hatást kell az őszi kijuttatás során figyelembe venni.

 

Dózis:

2,5 l/ha N-Lock A kijuttatási dózis a kultúra állapotától valamint a trágya típusától és mennyiségétől függetlenül állandó.

Felhasználás:

Az N-Lock hígtrágyával, szerves trágyával, vagy a biogázfermentációs maradékkal történő kijuttatása jelentős eredményeket ad a szükséges nitrogénmennyiségek biztosításával őszi búza, őszi káposztarepce kultúrában.

Az N-Lockot a hígtrágya, folyékony műtrágya (pl. Nitrosol) illetve a biogázfermentációs maradékok kijuttatása előtt közvetlenül a szállítóeszköz tartályába, vagy a kijuttató eszköz tankjába kell keverni.