MENÜ

Zérótól a precíziós gazdálkodásig V.

Oldalszám: 91-93

Gyomszabályozás – vetésellenőrzés

Dr. Milics Gábor, PG konzorcium, Szabó Szilárd 2016.07.11.

A május végi–június eleji munkák idén az időjárás miatt ismét munkacsúcsokban jelentkeztek. Az erre az időszakra tervezett feladataink Szákszenden a tőszám-felvételezés – ha az időjárás engedi – légi módszerekkel is, vegetációs indexek elkészítése – ami ismételt vetésellenőrzést tesz lehetővé –, valamint a tőszám-felvételezés Alsódobsza és Patalom területeken – a művelési zónáknak megfelelően.

A precíziós eszközökkel végzett munkák mindhárom gazdaságban folytatódtak, az eddigi eredmények figyelembevételével eltérő feladatok adódtak az egyes területeken. A kivetett kukorica tőszámon változtatni már nem lehet, ugyanakkor egy jó időben elvégzett légi felvételezéssel és egy helyspecifikus fejtrágyázással még javíthatók a növények ellátottsági szintjei. A tápanyagok hasznosulásának hatékonysága érdekében egyre többen juttatják ki osztottan a nitrogént a kukoricára, ezzel is növelve a termésbiztonságot és nem mellesleg óvva a környezetet.

A termelők általánosságban optimistán tekintenek az idei „kukoricás” év elé, hiszen eddig a kukoricaállományok kedvező képet mutatnak. Vetés, illetve kelés idején csapadékmentes és hideg idő volt, szerencsére megérkeztek az esők május hónapban, a hőmérséklet folyamatosan emelkedett, egyszóval optimálisak a körülmények a kukorica számára.

Azonban az árnyoldal mindig ott van… A kalászosok (ezek már melegre és csapadékmentes időre vágynak), illetve a gyomszabályozási gondok – egyrészt a területek bejárhatósága, kezelhetősége, másrészt az intenzív gyomosodás igen megnehezíti a munkákat. Nem letörve a lelkesedést, várjuk ki a virágzási időt, hiszen a termékenyülés egyértelműen meghatározza a termés mennyiségét (és minőségét). Amennyiben folytatódik a mérsékelt meleg, elmarad a „hőségriadó” virágzás idején, úgy megint egy lépéssel közelebb leszünk a jó terméshez. A légkör szárazsága virágzás idején (anticiklon-felhőmentes, száraz, igen magas hőmérséklet) akár tizedére redukálhatja a mostani terméskilátásokat.

A patalomi területen (ahol táblán belül differenciált alaptrágyázás, fejtrágyázás és tőszámmal történő vetés valósult meg) elvégeztük a terület bejárását és a kézi tőszámfelvételezéseket. A terület az elmúlt hetekben intenzíven kapott csapadékot, mivel domboldalon helyezkedik el, így számos helyen megfigyelhető az erózió, illetve a völgyben felhalmozódott, lehordott termőréteg. Bejárva a teljes területet, a növények magassága egyértelműen mutatja a talaj, illetve domborzat adta feltételeket. Azokon a helyeken, ahol a felszín fokozottan ki van téve az eróziónak és deflációnak, a felső, termékeny réteg lemosódott – néhol szinte az alapkőzetig –, ott a kukoricaállomány 30–35 cm magas. A mélyebben fekvő részeken, ahol összefolyás van, ott pedig már 50–60 cm-es az állomány. Bejárva a területet a növények magasságbeli különbsége egyértelműen visszaigazolja a lehatárolt területeket, illetve a művelési zónákat.

 

A növényállomány szemléje a patalomi mintaterületen

 

 

A felvételezés eredménye a patalomi területen: a kivetett szemszámhoz képest (művelési zónákban) az eltérés 7%, ez azt jelenti, hogy 7%-os kelési veszteségünk volt. A szórás alacsony volt egy-egy művelési zónán belül is, illetve a művelési zónák között is. Felvételeztük az esetleges duplán vetéseket is, a duplavetések száma elenyésző volt, a vetőgép beállítása tökéletesnek mondható.

 

A növényállomány más szemszögből a patalomi mintaterületen

 

 

Az állomány megkapta a differenciált fejtrágyázást is a tőszámlálás utáni napon, a fejtrágya mennyiségeket az adott művelési zónához tartozó maximális terméselvárás alapján számoltuk ki, korrigálva az alaptrágyában kijuttatott nitrogén mennyiségével.

 

A tőtávok ellenőrzése a patalomi mintaterületen

 

Szákszenden az elvileg egységes 74 000 tő/hektár vetés a 16 felvételezési ponton 66 000 tő/hektár és 73 500 tő/hektár közötti értékeket mutatott az ellenőrzések során. Ennek eredményeként a növényállományban is jelentős eltéréseket prognosztizálhatunk, amelynek ellenőrzését légi felvételezéssel el is végeztünk.

 

Gyomszabályozás

A gyomszabályozásra az egyes gazdaságokban a gépesítettség és a bevált technológiák függvényében eltérő lehetőségek adódnak. A patalomi mintaterületen a hagyományos posztemergens gyomirtást választották.

 

A garford sorközművelő kultivátor Szákszenden

 

A szákszendi gazdaság gépesítettsége lehetőséget ad arra, hogy a sorközművelést precíziós eszközökkel végezzék el. Itt is érdemes megemlíteni a precíziós, azaz precíz, pontos munkavégzés és a helyspecifikus munkavégzés közötti különbséget. A sorközműveléshez alkalmazott Garford sorközművelő kultivátor a saját bázisállomással rendelkező gazdaságban lehetővé teszi a 2 cm pontosságú visszatérést a vetéskor felvételezett útvonalra.

Ez precíz – avagy pontos – munkavégzést tesz lehetővé, de ettől ez még nem helyspecifikus beavatkozás. Ez a technológia elsősorban a fordulókban jelent időmegtakarítást, a kultivátorozás ettől még nem gyorsul fel. A kultivátorozás sebességét az a kamerarendszer gyorsítja fel, amely figyeli a kukoricasorokat, és a kultivátor gerendelyét egy hidraulikus rendszer segítségével mozgatja, azaz a kapákat mindig a megfelelő helyen, a tövektől biztonságos távolságban tartja. Ennek eredményeként a sorok körülbelül 6–8 cm-es megközelítése is lehetséges, így a munkaidő a felére csökken.

A szákszendi gazdaság bevett technológiája, hogy a sorközművelő kultivátorozással egy menetben egységes karbamid kijuttatást is végez, ezen a gyakorlaton nem kívántunk változtatni.

Nagy pontosságú vetés esetén a Garford eszközök közül elérhető olyan forgókapás megoldás is, amely nem csak a sorok között, hanem a tövek között is elvégzi a mechanikus gyomirtást. Ebben az esetben is egy kamera segít a tövek detektálásában.

 

A vegetációs indexek

A mezőgazdaság a gyakorlatban legelterjedtebben a Normalizált Differenciál Vegetációs Indexet (NDVI) használja. A vegetációs index kiszámításához két mérési tartományban kell adatokat gyűjtenünk: a vörös (látható fény) és a közeli infravörös tartomány. A vegetációs index mérésére földi és légi távérzékelési eszközök is használhatók. A GreenSeeker (Trimble) szenzor a földi eszközök közül említhető példa. Ennek hátránya, hogy pontszerű méréseket végez, azaz ha nagy területről szeretnénk adatot gyűjteni, be kell járnunk az egész táblát. A távérzékelés legmodernebb eszközei, a pilóta nélküli légi járművek (UAV-k, vagy az elterjedtebb nevén a drónok), illetve az azokra szerelhető miniatürizált szenzorok mára már lehetővé teszik, hogy viszonylag rövid idő alatt átfogó képet kapjunk egy mezőgazdasági tábláról.

 

A vegetációs index térképezését végző drón Szákszenden, felszállás közben

 

A drónok használatának szabályozása továbbra is várat magára, azonban az általuk készíthető felvételek már most segítséget nyújthatnak a növényállomány felvételezéséhez. A szákszendi mintaterületen készített vegetációs index térkép jól mutatja az állományban jelentkező különbségeket. Mivel a teljes területet egy képen látjuk, a vetési hibák egyértelműen regisztrálhatók. Ennek azért is lehet jelentősége, mert ha később ismételten elvégezzük az állomány térképezését, az esetleges kárfelmérések során (vadkár, aszály, jégkár stb.) már ismerjük a kiindulási állapotot, azaz egyértelműen elkerülhetjük a vitás kérdéseket. Az állományban látható vegetációs index különbségek az eddigi tapasztalatoknak megfelelő változatosságot mutatnak, ami egyben előrevetíti a táblán belül megjelenő hozamkülönbségeket is.

Az NDVI térkép változatossága, illetve a gyengébb és jobb területek elhelyezkedése okozott némi meglepetést. Az a terület, ahol a tavalyi évben (és előtte is) a hozamtérkép alapján a legnagyobb mennyiséget takarították be, jelenleg a gyengébb területek közé sorolható, ugyanakkor a „plató” részen az NDVI térkép szerint az állomány erősebb, nagyobb zöldtömeg található.

A vegetációs index térkép mutatja a táblán belüli különbségeket Szákszenden

 

Megnéztük! Végigjártuk a teljes területet, kezünkben az NDVI térképpel, megnéztük a hiányos területeket, összehasonlítottuk a tábla felső és alsó részét, vizsgáltuk, hogy mi okozza a felvételen a látványos eltérést. Az NDVI térkép alapján jobbnak ítélt felső részen a kukorica magassága 1,6–1,8 méter, míg az alsó részeken az állomány 1,2–1,4 méter magas. Tőszám tekintetében nincs eltérés, ugyanakkor a levélfelület takartság az eltérő fejlettségi állapot miatt különbözik. A terület alsó részén (ahol az állomány az NDVI térképen kevésbé fejlett) az elmúlt hetek, de különösen a csírázást követő időszakokban lehullott csapadék hatására (valamint a terület humusz-, szervesanyag- tartalma magasabb, így víztartó képessége jobb, a terület kitettsége É-ÉNY, kevésbé melegedett fel a felső talajréteg) a talaj nedves maradt, a kelés folyamata lelassult, így ezeken a részeken a kukorica később kezdett intenzíven fejlődni.

A területen tapasztalható különbségek arra sarkallnak bennünket, hogy elvégezzünk néhány kiegészítő vizsgálatot, megfigyelést. Megnézzük egy következő NDVI képen (virágzás előtt közvetlenül, vagy virágzásban) az állományt, hogy a „lemaradt” rész mennyire éri utol a felső állományokat. Szeretnénk vizsgálni, hogy a virágzás a táblán belül mennyire húzódik szét, illetve ennek vannak-e, lehetne-e pozitív hatásai (Hosszabb a porzási időszak? A fejlettebb állomány – vagy éppen a másik részen – esetlegesen melegebb időszakban kezdi el a porzást, így jobb lesz a termékenyülés stb.). Hogyan hat ez a megtermékenyülésre, illetve az érés során (szemkitelítődés időszakában) valamelyik állapot jelent-e előnyt, milyen lesz a vízleadási dinamika a betakarítást megelőzően (kalászos vetés következik a betakarítás után, így hamar le kell, hogy kerüljön a kukorica a területről)?

 

A szákszendi terület fenti „plató” része (1,6–1,8 m magas az állomány) 

 

Újravetett rész (NDVI képen szépen kirajzolódik), Szákszend

 

A terület lenti, mélyebb részén az állomány lemaradt (Szákszend)

 

Feladataink június-július hónapokra

Mivel ebben az időszakban beavatkozási munkák nincsenek, a területek a természetes csapadékból táplálkoznak, bővebben elemezzük majd a tőszámszabályozás és a fejtrágya mennyiségének kijuttatási tervezését és lehetőségeit, valamint monitorozási feladatként – amennyiben az időjárás engedi – újra lerepüljük a táblát, ismételt vegetációs indexet készítve, figyelembe véve a földi megfigyelésekkor támasztott követelményeket is.

PG konzorcium, Szabó Szilárd, Dr. Milics Gábor