Technológia vagy Hibrid?

Engedjék meg, hogy kilépjek a tipikus nemesítői nézőpontból és feltegyek egy provokatív kérdést:

Mi a fontosabb a repcében?
A technológia vagy a hibrid?

Ha a nemesítőt kérdezem, nyilván a hibrid a válasz, azonban a termelő legtöbb esetben a technológiára fogja helyezni a hangsúlyt. Nem véletlenül!

A hibriddel egyszer kell foglalkozni, eldöntöm, melyiket vessem el, elvetem, aztán a teljes szezonban napi szinten technológiai kérdéseket oldok meg. Nem beszélve az anyagiakról, hiszen még a legdrágább vetőmag költsége is messze elmarad a termesztés egyéb ráfordításai mellett.

…Nos, az dobja rám az első követ, aki a nemesítés mellett gazdálkodik is, és másként látja ezen alapvetést…

Viszont van egy csavar a képletben:

A technológia szerepe ugyanis az, hogy maximálisan kiaknázza a hibridben rejlő potenciált és azt meg is védje. Magyarán a technológia a genetikát szolgálja. E logika mentén: minél potensebb és strapabíróbb a genetika, annál kevesebb technológiai elemre lehet szükség ugyanazon eredmény eléréséhez, vagy az egységnyi ráfordításra eső haszon lehet nagyobb.

Tehát elméletileg a termelői elvárás a következő lehet: olyan hibrideket termeszteni, melyeket kisebb technológiai költséggel vagy ugyanazon költségszint mellett nagyobb hatékonysággal lehet eredményesen termeszteni.

1. Az első feltétel tipikusan a kártevők és betegségek kérdése lehet. Milyen jó lenne, ha nem kellene akár 5-ször, 6-szor védekezni és azon izgulni, hogy időben mentem-e ki.
2.  A második: a tápanyag-gazdálkodás hatékonysága, a vetés körüli kockázatok kezelése, a pergés és a betakaríthatóság. 

A fenti elemek közül jelenleg egyedül a kártevőkérdéshez nem tudunk hibridoldalról viszonyulni, az összes többihez azonban igen:

A Kiemelt DEKALB Termésvédelemmel rendelkező hibridek:
–             lényegesen ellenállóbbak a szklerotíniával szemben,
–             rendelkeznek az RLM7-es fóma rezisztenciával,
–             emellett kipergés-ellenállóságuk is kiváló.

A Kiemelt DEKALB Termésvédelem Plusz-os hibridek a fentiek mellett a magas termést betakarításig képesek megtartani, dőlésre nem hajlamosak.

Ezen hibridek esetén kevésbé lehet kockázatos egyes gombaölő szeres kezelések kihagyása – bár nem javasoljuk –, és megfontolandó a későbbi, teljes érésben történő betakarítás, ami jelentős többlettermést jelenthet.

Optimális NITROGÉN hasznosítás tulajdonsággal rendelkező hibridjeink a műtrágya (nitrogén) ráfordítások hatékonyságát hivatottak növelni, mind magas, mind alacsony dózisok mellett. Az előző oldalra tekintve talán jobban érzékelhető, hogy mire is gondolok.

Hogy mi a helyzet a vetési kockázatokkal?

Ezt a titkot most nem árulom el.  Van rá megoldásunk… néhány kolléga már ki is fogja próbálni az idei évben.

Szóval… csökkentsek vagy „hatékonyítsak”?

Ismereteink szerint a repce terméspotenciálja jelenleg a 8 tonna/hektár körüli magasságban lehet ^[2]. Csehországban szinte minden évben vannak 6 tonna feletti üzemi eredmények, és egy jobb évben ritkán ugyan, de nálunk is mérnek
6 tonna körüli terméseket.

Ezek az eredmények viszont igen távol állnak az ország többéves realitásától, mely az elmúlt 15 évben csak egyszer lépte át a 3 tonnás országos átlagot ^[3].

Az okok egyszerűek: klíma, vízellátottság, tápanyag-hasznosulás, a terméscsökkentő tényezők uralma (és nemritkán a technológiai fegyelem).

Persze a termelő a 3 tonnával is boldog lenne, ha a költségek nem szaladtak volna el, és a terményárak szárnyalnának.

Az átvételi árak ugyan nem szárnyalnak, viszont a repce helyzete sokkal kedvezőbbnek tűnik, mint a többi szántóföldi kultúráé, különösen, ha figyelembe vesszük a növényiolaj-piac történéseit.

Nem tisztem a terménypiaci szakértő szerepét játszani, az azonban érzékelhető, hogy a felvevőpiaci igények nagyobbnak tűnnek, mint a készletek és a prognosztizált termelés.  Bár a repce jelentősége elmarad a pálma- és szójaolajé mögött, azok relatív hiánya hatással lesz a repce árára és területére is ^[4].

Így ez a növény idén jó eséllyel javíthatja a növénytermesztés eredményességét.

Nos, ezen pozíció mondatja azt velem, hogy nem a költségcsökkentésre, hanem annak hatékonyságára célszerű fektetni a hangsúlyt, és olyan hibridet választani a technológiához, ami nemcsak hozza a potenciált, de meg is védi azt.

Csngődi Péter 

[1] Monsanto- és Kleffmann-felmérés, 2016
[2] Monsanto-becslés
[3] KSH, 2015
[4] Statista, 2016