MENÜ

Újabb kamatcsökkentési ciklus veheti kezdetét Magyarországon

Oldalszám: 18-19
Váradi Beáta 2016.04.11.

Az előző Agro Naplóban megfogalmazott várakozásainknak megfelelően az USA-ban márciusban elmaradt a kamatemelés, az Európai Központi Bank pedig kamatot csökkentett a rekordmélységbe süllyedő nyersanyagárak hatására újra csökkenő infláció és az év eleji, kínai gazdasággal kapcsolatos aggodalmak miatt. A fejlett országok pénzbőségén túl a jelentős magyar exporttöbblet miatt is felértékelődési nyomás nehezedik a forintra. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank ugyanolyan helyzetbe került, mint egy évvel ezelőtt. Emiatt arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank újabb eszközöket vet be azért, hogy megállítsa a forint erősödését és hamarosan újraindítja majd a kamatcsökkentési ciklust.

Az eurózóna gazdasági éves növekedése a negyedik negyedévben 1,5%-ra lassult és előretekintve további lassulás várható. A munkanélküliség magas, 10% feletti és alig csökken, miközben az infláció a januári 0,3%-ot követően februárban ismét a negatív tartományba csúszott (-0,2%). Ezért az Európai Központi Bank még a vártnál is több eszközt vetett be azért, hogy támogassa a növekedést és hitelezésre sarkalja a bankokat. A nála elhelyezett betétek kamatát a -0,3%-os szintről -0,4%-ra, az alapkamatot 0,05%-ról 0%-ra csökkentette az EKB, a havonta a piacra pumpált pénz mennyiségét áprilistól 60-ról 80 milliárd euróra növelte, és idén júniustól újabb négy alkalommal ad forrást a bankoknak a NHP-hoz hasonló európai vállalati hitelezést ösztönző program keretében.

Az USA-ban is lassult a gazdaság 2015 végén és az infláció is újra csökkenő pályára állt. Ezért az amerikai jegybank márciusban változatlan, 0,250,5%-os szinten hagyta az irányadó dollárkamatot, annak ellenére, hogy 7 év után először éppen decemberben emelte meg azt és jelentette be egy kamatemelési ciklus kezdetét. Ráadásul a korábban ígért négy helyett már csak kettő kamatemelést valószínűsítenek a döntéshozók 2016-ra, a piac pedig már csak egyet vár.

Mindez azért igazán fontos, mert a helyzet kezd igencsak hasonlítani a 2015 tavaszihoz. Akkor az amerikai jegybank szintén nem emelt kamatot, az európai pedig bejelentett további pénzmennyiség bővítő intézkedéseket, egyértelművé vált, hogy Magyarországon tovább marad a vártnál alacsonyabb, nulla közeli szinten az infláció, a forint pedig a jegybank számára nem kívánatos felértékelési nyomás alá került. 2015 tavaszán a jegybank nem akarta tovább csökkenteni a kamatszintet, de végül nem tudta elkerülni azt.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa februári ülésén nem változtatott ugyan a 2015 júliusa óta 1,35%-on tartott alapkamaton, de az ülést követően kiadott közleményükben jelezték, hogy figyelemmel kísérik a külső környezet alakulását, különös tekintettel az Európai Központi Bank döntéseire. Kiemelték továbbá, hogy a márciusban megjelenő legfrissebb inflációs jelentés prognózisát mérlegelve tovább lazíthatják a monetáris kondíciókat. Márpedig miután 2014-ben és 2015-ben is gyakorlatilag zérus volt a hazai infláció (-0,2, illetve +0,1%), úgy tűnik 2015-ben sem lesz lényegesen több és a jegybank lefelé fogja módosítani decemberben közzétett, 2016-ra vonatkozó 1,7%-os előrejelzését. A nyersanyagárak, elsősorban az olajárak esése miatt a piac jelenleg 1% alatti, az OTP Elemzési Központja pedig 0,5%-os éves áremelkedéssel számol az idei évre.

Tehát mind a fejlett országok jegybankjai, mind a visszafogott inflációs kilátások abba az irányba mutatnak, miszerint hamarosan lépéskényszerbe kerül a Magyar Nemzeti Bank és sor kerülhet további, az árfolyam gyengítését célzó intézkedések bevezetésére. Először olyan intézkedések várhatóak, amelyek az alapkamatot nem érintik, de a bankok számára fontos rövid kamatokat csökkentik és a külföldiek számára kevésbé vonzóvá teszik a forintot, de pár hónapon belül jó eséllyel sor kerül egy újabb kamatcsökkentési ciklus elindítására, ami végül 1% alá csökkentheti majd az alapkamatot.

Váradi Beáta
OTP Elemzési Központ