MENÜ

Szántóföld

Szakfolyóirat > 2016/03 > Szántóföld Levéltrágya lombtrágyázás levéltrágyázás

Jó úton haladunk? - A gyors hatás, vagy inkább a tartamhatás indokolt a levéltrágyázásban, avagy kelát vagy oxid forma?

Míg tíz éve az a kérdés merült fel a levéltrágyázással kapcsolatban a gazdálkodók részéről, hogy használjanak-e ilyen készítményeket, mára ezt sokkal inkább az a kérdés váltotta fel, hogy milyen levéltrágyát juttassanak ki. Ez elmúlt években tehát bevett technológiai elem lett a levéltrágyázás a szántóföldi és kertészeti termesztésben. Ezt jól visszatükrözi az a tény is, hogy a levéltrágyák esetében mutatkozik a műtrágyapiacon a legnagyobb növekedés a felhasználásban, a levéltrágya termékek piaca ma Magyarországon meghaladja a hatmillió litert. A felhasználásra kerülő termékek jellemzően a mezo-, ill. mikroelem-pótlást jelentők és a – főleg növényi stresszhelyzetekben – levélen keresztüli makroelem-utánpótlást biztosítóak (mindenekelőtt nitrogén, ill. foszfor), de megtalálhatóak a piacon ezek ötvözetei is. Termék és termék között azonban a hatásmechanizmus tekintetében is lényeges különbség van és ennek mentén részben más a felhasználás célja is. Jelen összeállításunkban az ebből a szempontból egyik legjelentősebb különbségre fókuszáltunk. Megkülönböztethetőek egyrészt a tápelemeket kelát formában tartalmazó készítmények, amelyek gyors tápelem-felvehetőséget biztosítanak, másrészt pedig azokat, a tápelemeket jellemzően oxid formában tartalmazó levéltrágyákat, amelyek felvehetősége lassabb a kelátokhoz képest, de cserébe hosszabb tápelemhatást biztosítanak. Milyen érvek szolnak az egyes hatásmechanizmusok mellett? Mikor melyik jellegű termék kijuttatása ajánlott? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a levéltrágyák kérdéskörében járatos szakemberek bevonásával.

Szakfolyóirat > 2016/03 > Szántóföld Kukorica gyomirtás Kleffmann

Kukorica gyomirtás trendjei Magyarországon (2010–2015)

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég, mely 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag a gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, műtrágya-, valamint növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunkkal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik bármelyik kutatásunkban segítségünkre voltak.

Szakfolyóirat > 2016/03 > Szántóföld Kukorica Kukorica termésverseny Szákszendi Futam

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák I. rész

Új, egyedülálló sorozatot indítunk útjára, amelyben hónapról hónapra bemutatjuk, hogy milyen mozzanatokból áll az egyre népszerűbb, a Magyar Kukoricaklub által szervezett Kukorica Termésversenyben való részvétel. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése. 

Szakfolyóirat > 2016/03 > Szántóföld Kísérlet precíziós gazdálkodás talajmintavétel

Zérótól a precíziós gazdálkodásig I. - Egyedülálló precíziós gazdálkodási kísérlet az „alapoktól a termésig”

Néhány évvel ezelőtt még arról szóltak a híradások, hogy a tengerentúlon az információs technológia és a mezőgazdaság szorosabbra fűzi viszonyát, majd a nagy – elsősorban multinacionális – mezőgazdasággal, nemesítéssel, gépgyártással, növényvédő szerrel foglalkozó cégek „bevásárolták” magukat az információtechnológia világába.