MENÜ

Repcepogácsa etetés hatása a tyúktojás minőségére

Oldalszám: 79-80
Zsédely Eszter, Radich Zsanett, Dóka Ottó, Hermán Anikó, Fébel Hedvig, Tóth Tamás 2015.11.05.

 

Bevezetés

A repcepogácsa hasznosíthatóságának vizsgálatát szolgáló kutatások eredményeként egyre nagyobb az érdeklődés a repcepogácsa takarmány alapanyagként való felhasználására. A repce melléktermékek közül a repcepogácsa jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz, kéntartalmú aminosavakban gazdag valamint a nagyobb olajtartalmának és kisebb rosttartalmának köszönhetően jobb energiaforrás, mint az olajextrakció után visszamaradó extrahált repcedara. Antinutritív anyagait – mint a glükozinolát és az erukasav – az elmúlt húsz év termesztési programjának keretében lecsökkentették, így a takarmányozásban való használatának kockázata is mérséklődött. Tojótyúkokkal végzett irodalmi adatok alapján az állapítható meg, hogy az extrahált repcedara etetése a termelési mutatókat megközelítőleg 20%-os részarányig nem rontja. A tojásminőségre gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében azonban a takarmány extrahált repcedarával való pótlása 8%-ig, repcepogácsával történő helyettesítése pedig 4%-nál kisebb arányban javasolható. Ez az arány akkor növelhető (15–20%-ra), ha az etetett takarmánykeverék glükozinoláttartalma nem haladja meg a 1,5 µmol/g értéket (HORVÁTH és mtsai, 2014). Jelen kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a tojótyúkok takarmányának 15% hidegen sajtolt repcepogácsával történő kiegészítése milyen hatással van a tyúkok tojástermelésére, illetve a tojás fontosabb minőségi paramétereire.

 

Anyag és módszer

A kísérletben 64 db, 24–33 élethét közötti Lohmann tojóhibrid vett részt, amelyeket ketreces tartásban helyeztünk el (háromszintes Big Dutchman Eurovent 1250/a-EU típusú ketrec). A kísérlet kezdetén a madarakat két csoportra osztottuk: a kontroll csoportban a tyúkok kukorica-szójadara alapú tojótápot fogyasztottak, míg a kísérleti csoport tápjában az extrahált szójadara egy részét 15% hidegen sajtolt repcepogácsával helyettesítettük (1. táblázat). A kísérlet során naponta feljegyeztük a termelt tojások számát és azok tömegét, valamint mértük a madarak takarmányfogyasztását is. A tojás minőségének meghatározásához hetente végeztünk vizsgálatokat.

Repcepogácsa_1
A nagyításhoz kattintson a képre!

Eredmények és értékelésük

A vizsgált időszakban a kísérleti csoport tojástermelése 96,2% volt, ami szignifikánsan (P<0,05) nagyobb a kontroll 92,4%-os termelésénél. Ugyanakkor az átlagos tojástömeg 61 g volt a repcepogácsa etetésekor, míg a kontroll madaraknál 62 g. Így a naponta termelt tojás mennyiségében (a tojásmasszában) nem volt szignifikáns eltérés (P>0,05). Ez azt jelenti, hogy a repcepogácsa ilyen részarányú etetése nem befolyásolta a tyúkok tojástermelését. A szakirodalomban viszont találhatók olyan kutatási eredmények is, ahol kisebb részarányban etetett repcepogácsa már rontotta a termelési eredményeket.

A hetente elvégzett tojásvizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy várakozásainknak megfelelően a tojásalkotók (fehérje, sárgája, héj) arányát nem befolyásolta a takarmányozás. Hasonló megállapítás tehető a tojás táplálóanyag-tartalmára vonatkozóan is. A vizsgált tulajdonságok közül (szárazanyag-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, hamu- és energiatartalom) csupán a fehérjetartalomban következett be kismértékű csökkenés, de az sem volt szignifikáns mértékű.

Repcepogácsa_2
A nagyításhoz kattintson a képre!

A tojás táplálkozási értékének meghatározása szempontjából fontos a tojássárgájának zsírsavösszetétele is. A 2. táblázat adatai alapján elmondható, hogy kedvező változás volt, hogy repcepogácsa etetésekor a telített zsírsavak (SFA) mennyisége csökkent, míg az egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFA) aránya nőtt. Ugyan a többszörösen telítetlen zsírsavaknál (PUFA) is a repcepogácsát fogyasztó csoportban mértünk kisebb értéket, de az összetétele kedvező irányba változott. A linolsav mennyiségének csökkenése ugyanis az omega-6 zsírsavcsoport csökkenését eredményezte, ezzel párhuzamosan viszont az omega-3 zsírsavak mennyisége emelkedett, elsősorban a DHA-tartalom növekedésének köszönhetően. Mindezek a változások azt eredményezték, hogy az omega-6/omega-3 zsírsavarány 10,3:1 értékről 9,3:1 értékre szűkült, ami jobban közelíti a táplálkozástudósok által javasolt 4:1 arányt.

Kísérletünk során arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen mértékben változik a két takarmányozási csoportban termelt tojásokból készült ételek (főtt tojás, rántotta) érzékszervi tulajdonsága, hiszen az a vásárlók, a fogyasztók számára lényeges szempont. Ezért a 32. élethéten termelt tojásokból a Campden BRI Kft. (Budapest) közreműködésével főtt tojás és rántotta vizsgálatára került sor. A hat hivatásos bíráló 9 pontos skálán értékelte az egyes tulajdonságokat. Az 1. ábra adatai alapján látható, hogy nagyon hasonlóan alakult a két csoport értékelése, némi eltérés csak a sárgája keménységében mutatkozott. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából lényeges íz és illat tekintetében nem volt eltérés.

Repcepogácsa_3
A nagyításhoz kattintson a képre!

A rántotta érzékszervi tulajdonságai alapján is hasonlóan ítélték meg a bírálók a két csoportot, eltérést csak a sárgája színében tapasztaltak (2. ábra). A repcepogácsát fogyasztó csoport által elért jobb megítélés azonban valószínűleg annak köszönhető, hogy ennek a csoportnak a takarmányában magasabb volt a kukoricahányad. A kukoricáról pedig közismert, hogy zeaxantin tartalmának köszönhetően élénkíti a tojássárgájának a színét.

Repcepogácsa_3_2
A nagyításhoz kattintson a képre!

 A tojássárgájának (3. táblázat) a színét a nyers tojások esetében is figyelemmel követtük. A heti tojásvizsgálatok során ugyanis mindkét csoportból 6-6 tojást felütöttünk és a Roche-skála alapján értékeltük a színt (fontos megemlíteni, hogy a kísérletben etetett tojótyúk takarmánykeverékek hozzáadott tojássárgája színezőt az adatok jobb összehasonlíthatósága érdekében nem tartalmaztak). A vizsgált időszakban a kontroll csoport átlagos értéke 6,45 volt, míg a kísérleti csoporté 6,74, azaz már a nyers tojásnál is élénkebb szín tapasztalható. Ezt megerősítette a műszeres színmérés is, amelyet a 32. élethéten termelt tojásokból vett mintákkal végeztünk HunterLab Miniscan XE Plus készülékkel. A tojássárgája színének piros és sárga tartalmát, valamint világosságát kifejező a*, b* és L* értékek egyaránt a repcepogácsát fogyasztó csoport esetében voltak nagyobbak, habár a különbség nem volt statisztikailag igazolható (P>0,05).

Repcepogácsa_4
A nagyításhoz kattintson a képre!

Következtetések

Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a takarmányozási minőségű repcepogácsa 15%-os dózisban etetve nem rontotta sem a tyúkok tojástermelését, sem a tojások minőségét, ezért perspektivikus alapanyag lehet a tojótyúkok takarmányozásában, továbbá alkalmas lehet az extrahált szójadara egy részének helyettesítésére. A vizsgálatokat azonban érdemes hosszabb távon is elvégezni a tojóidőszakban, annak igazolására, hogy a tartósan etetett repcepogácsának sincs kedvezőtlen hatása. Ennek eredményeiről egy következő cikkünkben kívánunk beszámolni.

Zsédely Eszter1 – Radich Zsanett1 – Dóka Ottó1 – Hermán Anikó2 – Fébel Hedvig2 – Tóth Tamás3

1Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

2NAIK Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet

3Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar