MENÜ

Várvölgyön reneszánszát éli a kertművelés

Oldalszám: 40-41
Bálint Tóth János 2015.10.07.

Várvölgy műemlék templomát a 14. század elején Károly Róbert király uralkodása idején építették, a jelenlegi romantikus formáját 1899-ben kapta. Tornyából ma is messze hallhatóan kong az ország legrégibb harangja, melyet 1524-ben öntöttek. Várvölgyre utazunk, keressük a nagyjából ezerfős község első emberét, Barcza Balázs polgármestert, aki családjával 160 hektáron gazdálkodik.

Az 1070 lelkes település a Balaton-felvidék egyik legszebb szegletében, hegyekkel övezett völgyben fekszik. A lakóházak végében, a dűlőutak mentén gondosan művelt kertek, gyümölcsösök és szőlőültetvények igazolják, hogy Várvölgy lakosai ősidők óta foglalkoznak a földek művelésével, állatok tartásával annak ellenére, hogy újabban főként a környező városokban találnak munkahelyet, közte az alig 15 kilométerre fekvő Keszthelyen, vagy az ugyanilyen távoli Tapolcán, illetve a Balaton parti településeken.

Keszthelyről közelítve meg a falut, rétek, kaszálók mentén haladunk, az út kanyarulatában egy vendéglő köszönti az idegent, amely Szent Domonkosról, a falu védőszentjéről kapta a nevét. Barcza Balázs polgármester megtudva érkezésünk okát, rögtön mondja, a legtöbb várvölgyi ember szívesen műveli a kerteket hazatérve a napi munkája után. Örül annak, hogy újra reneszánszát éli a kertművelés, az idősek mellett a fiatalok is kedvet kaptak hozzá. Hozzáteszi, a hetvenes-nyolcvanas években alig akadt porta, ahol ne tartottak volna legalább tehenet, disznót, mellette mégis a nagy területet lefedő téesz vitte a gazdaságot, az istállókban számottevő marhaállományt neveltek. A közelmúltban azonban teljesen kikopott az állattartás, a rendszerváltáskor egy rövid ideig tenyésztésbe állítottak pulykát, baromfit és volt sertés is a téeszben, amelynek privatizált telephelyén most két cég foglalkozik állatokkal.

kertművelés_fiatal gazda

Barcza Balázs hamarosan születésnapot ünnepel, kérdésünkre elárulja, decemberben lesz 31 éves. Szülei aktívak, édesapja traktoros-gépszerelőként a téeszben dolgozott, s néhány társával annakkertművelés_Barcza_Balázs
felbomlásakor saját gazdaságot alapítottak. Ebből nőtte ki magát a családi vállalkozásuk, amely mára 160 hektár területű szántóföldi növénytermesztést fog át. „A diplomámat a Pannon Egyetem Georgikon Karán szereztem, majd 2014-ben elvégeztem a növényorvosi mesterképzést. A családi vállalkozás édesapám irányításával működik, sógorom pedig az egyetlen alkalmazott; én tavaly őszig egy közeli városban szaktanácsadóként dolgoztam. A magunk termelte takarmány adta az ötletet, hogy belevágjuk az állattartásba. A barátnőmmel közösen kezdtük el a vállalkozásunkat, ő szintén Keszthelyen tanult, állattenyésztő agrármérnök.”

Az első koca – s most tényleg nem tréfálunk – szinte az ölébe pottyant az induláskor. Egyik kollégája átadta a számára feleslegessé vált vemhes kocát. A jövevény koca a nagymama óljába került, de a szaporulatnak már az egykori téesz marhaistállója mellett alakítottak ki férőhelyet. A vállalkozás folyamatosan bővül, amelyet tovább lendíthet egy pályázattal időközben elnyert gazdaságfejlesztő támogatás. Ennek segítségével megújíthatják az ólakat, önetetőt és önitatót szerelnek fel. Készen áll a következő lépés is, az állományt feltöltik magyar nagyfehér fajtával, indulásként tíz kocával számolnak. „A malacok felét értékesítjük, a másik felét felneveljük a saját takarmányon, és hízottként adnánk el a helyi feldolgozó üzemnek” – avat be bennünket vállalkozásának terveibe. „Várvölgyön egy feldolgozó üzem működik, egyedi jellegű hústermékeket készítenek. Az üzlet hetente egyszer nyit ki, de akkor sort állnak az emberek a húsért és az egyéb termékekért.”

Beszélgetésünk fonalát megszakítva, ismét Várvölgyről tudakozódunk. A leírások szerint a várvölgyi szőlősgazdák nagyon jó bort készítenek, méltán szerepelnek a Balaton-felvidéki borvidék cserszegi körzetében. Két nagyobb borászat működik a községben, egyikük 4 hektáron bio szőlőt termel. Szinte minden család birtokában áll legkevesebb pár száz négyzetméter nagyságú háztáji szőlő. A termés egy részét maguk erjesztik finom borrá, a szőlő másik részét eladják a borászatok pincéinek.

Barcza Balázs elárulja, Várvölgyet természeti szépsége miatt sokan látogatják, főként átutazók, amikor a közeli három történelmi vár valamelyikéhez tartanak. A község egyik útja a Rezi vár romjaihoz vezet, a másik a Tátika-várhoz, végül a főút a Sümegi várhoz. Egy másik irányból, a falu déli végéről ellátni Balatonedericsig, Szigligetig. Az erdőkkel teli határban megél a szarvas, vaddisznó. Ez a kukoricásoknak nem éppen a legjobb hír, ellenben örülnek a helyi vadászok annak, hogy a Rezi várat átölelő erdőkben alkalmanként akár egy-egy muflont is elejthetnek.

A legutóbbi (2014-es) önkormányzati választáson Barcza Balázst polgármesterré választotta a lakosság. Programjával a fiatalokra, a faluban élő aktívabb emberekre támaszkodva lépett politikusi pályára. Ez új helyzetet teremtett az életében, egy újabb kihívást a helyi Várvölgyért Egyesület és a polgárőr szervezetének vezetése mellett. Nem titkolja, annak idején többedmagával neheztelték, hogy a falu korábbi vezetői nem támogatták a fiatalok szervezte civil szerveződéseket. A választáson a korábbi testületből egyetlen képviselő őrizte meg a mandátumát, de az ő kora sem több 36 évnél, ezzel Barcza Balázzsal együtt a fiatalok kaptak bizalmat a falu vezetésére.

„A választás óta a település hangulata jelentősen javult, már csak amiatt is, hogy a lehetőségeken belül az egyesületek, civil szerveződések kérés nélkül kapnak támogatást – mondja Barcza Balázs. – Sajnos egy elöregedő faluban élünk. A fiatalok azonban ismét egyre aktívabbak, többen közülük a helyi focicsapatban kergetik a labdát. Egy várvölgyi ember szívesen ápolja a hagyományait, erre támaszkodva az utóbbi években mind több régi eseményt, rendezvényt felébresztettünk. E törekvésünket két pedagógus nagy aktivitással segíti, ők főleg a gyerekek körében tevékenykednek. Nyolc év után, most szeptemberben ismét rendezünk szüreti felvonulást és mulatságot. A felvonulásra feldíszített lovas kocsikkal, hintókkal várjuk a vendégeket, érdeklődőket. Érdekességnek ígérkezik, hogy az ünneplők, felvonulók között ott lesznek a kistraktorokat használó gazdák is. Fellép az alkalmi színpadon a januárban alakult asszonykórusunk, fogadjuk a szomszédvárból érkező kórust, a talpalávalót pedig egy népi zenekar húzza majd.”

A Várvölgyi Általános Iskola a tavalyi évben 15 gyerkőccel csatlakozott a Vesd bele magad! mozgalomhoz, melyet a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, az Agrya indított el. Ennek társszervezeteként működik a Második Hullám Ifjúság Szövetség, melynek révén a fiatal gazdálkodók a Virtuális Falu program rendezvényein vehetnek részt. Barcza Balázs állítja, itt szerezte az első közismereti tapasztalatait és gyűjtött magába annyi bátorságot, hogy induljon a község vezetője tisztségért a választáson. A Virtuális Falu programban modellezték egy vidéki közösség lehetőségeit, életét, benne a közösségek és az egyének szerepét. A faluprogram keretén belül a fiatalok számos képzésen vesznek részt, ahol sok-sok ismerettel gazdagodhatnak.

kertművelés_Mulato_kapolna

„Én is fogadtam egy városi fiatalembert a Vidék Kaland Programban. Nem egyszerű a vidéki élet, ezt megtapasztaltam, amikor beültem egy irodába az egyetem elvégzése után. A pesti fiatalember egy héten át dolgozott, ismerkedett a családi gazdaságunk munkájával. Meglehetősen ügyesnek bizonyult, a második napon már ő fejte a kecskéket. Minden reggel fél ötkor keltünk, az öt órakor kezdődő munkanapot a kiskerti zöldségek öntözésével indítottuk. Vendégünk jól bírta a munkát, igaz, a harmadik nap este a lefekvést választotta a beszélgetés, sörözés helyett.”

A családi birtokon édesapja (Barcza Jenő) irányításával a repcét már elvetették, e napokban vágják a napraforgót, következik a kukorica aratása, végül a gabona vetésével fordulnak a késő őszi kertművelés_Barcza_Jeno_
időszakba. Barcza Balázs elismeri, települési teendői miatt egyre ritkábban ül traktorba, de saját állatainak ő gyűjti össze az etetni valót a határban, a kaszálón. Kevés idejét beosztja, hogy a rá háruló gazdálkodói kötelezettségben csak kevésszer kelljen igénybe vennie a családi segítséget, például a darálógép kezeléséhez, a sertések ellátásához, gondozásához. Párjával szeretné kiegészíteni, bővíteni az állattartó telepet, reméli, a kiírók hirdetnek ilyen célú pályázatot. Az állattenyésztésen kívül fontolóra vette egy bogyós-gyümölcsös telepítését, amelyhez első lépésben földet szeretne vásárolni. Főleg homoktövist ültetne, de mellette többféle gyümölcsöt termesztene, amiből piacképes mennyiségekben készítene lekvárt, gyümölcslevet. Reméli, terveit kegyeibe fogadják majd az égiek is, mert megvallva, az idei nyár nem volt kegyes Várvölgyhöz, jobban inkább kegyetlen. Az itt élők úgy tartják, a Keszthely felől érkező felhő Várvölgyhöz érve elfordul. Igaz lehet a népi megfigyelés, ennek alátámasztására utánanéztünk, s valóban, a nyári időszakban összesen 30 milliméternyi csapadék esett a község határában.

A pályáztatás általánosan bevett forrásszerzés a kicsi lélekszámú községek újkori történetében, így Várvölgy sem számíthat kizárólag a maga erejére, az itt lakók szorgalmára és tehetségére. Szükségük van és lesz a jövőben külső segítségre, kapcsolatokra. Elsőként a falubusz pályázatot vették sikerrel. Ez felbátorította, lelkesítette őket további terveik megfogalmazásában, mert szeretnék felújítani a művelődési házat, dűlőutakat hoznának rendbe, bővítenék a szőlőstanyákhoz vezető villanyhálózatot, de sok-sok feladat lenne még, amelyhez elkél a támogatás. Barcza Balázs szerint a várvölgyiek életében elsődlegességet élvez a közösségépítés, amelyhez nem mindig kellenek súlyos milliók, esetükben például 100 ezer forintból felújították az óvodát. A szerénynek tűnő összeg értéke azonban sokszorosára gazdagodott, mert a hívó szóra a falubéli mesteremberek és sokan mások kétkezi munkával, anyagiakkal vették ki a részüket a munkából.

Bálint Tóth János