MENÜ

Továbbra is kivár a szigorítással a FED, de vajon meddig?

Oldalszám: 27-28
2015.10.07.

A Fed a szeptemberi ülésén egyelőre nem „robbantott”, vagyis nem emelt az irányadó rátájának szintjén. A döntést követő közleményben, illetve a sajtótájékoztatón is hangsúlyozta a jegybank, hogy a tartás okai a világgazdasági, ezen belül a kínai növekedéssel kapcsolatos aggodalmak, a tőkepiacokon látható magas volatilitás, valamint az alacsony amerikai infláció és a nem kielégítő amerikai munkaerő-piaci kondíciók. Janet Yellen, Fed elnökasszony a sajtótájékoztatón jelezte, hogy az idei hátralevő két ülés (október és december) valamelyikén megkezdhetik a kamatemelést. Érdekes adalék, hogy a válság idején 2008-ban az októberi és a decemberi üléseken történt kamatvágásokkal állították be a nulla százalékos alapkamatot. Akár szimbolikus értékű is lehet, hogy 7 év után idén decemberben nyúl hozzá az alapkamat szintjéhez a Fed.

A Fed döntéshozói egyelőre nem léptek a szigorítás útjára. A nyíltpiaci Bizottság (FOMC) tagjai 9-1 arányban döntöttek a kamat tartásáról, ugyanakkor az ülést követő sajtótájékoztatón Yellen elnökasszony kiemelte, hogy a tagok többsége az év vége előtt kamatemelést vár. Az indoklás tekintetében a közlemény szűkszavú, a csökkenő inflációt és a fejlődő világ eseményeinek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását említik a döntéshozók, előbbihez hozzátéve, hogy az inflációs várakozások cél-körüliek és stabilak, utóbbihoz pedig hogy a hatás „valamekkora, de nem nagy” lehet. Úgy tűnik, hogy a kínai gazdaság lassulása miatti aggodalmak és a kínai tőkepiacok elmúlt hónapokban látott volatilitása, amely a nyugati tőkepiacokra is átgyűrűzött, mégis csak megálljt parancsolt a Fed-nek, noha két hónapja Yellen még több ízben is nyomatékosította, hogy ezek a turbulenciák nem befolyásolják az amerikai monetáris politika alakulását.

FED_1_táblázat
Kattintson a képre a nagyításhoz!

 

FED_2_táblázat
Kattintson a képre a nagyításhoz!

A Fed közzétett legfrissebb előrejelzése szerint az GDP prognózis az idei évre felfelé, míg az infláció a teljes előrejelzési horizonton lefelé változott. Első ízben tett közzé prognózist a Fed 2018-ra, ez alapján 2018 lehet az első év, amikor a GDP növekedési üteme a hosszú távú egyensúlyi szintre csökken, az éves infláció pedig oda emelkedik.

A döntés bejelentését követően a dollár gyengült az euróval szemben.

Továbbra is arra számítunk, hogy idei kezdéssel negyedévente 25 bázisponttal emelhet a Fed, azaz gyakorlatilag a FOMC tagok által előre látott, jövő év végére 1,5%, 2016 végére 2,5%-os alapkamatot várjuk. A piaci árazások továbbra is jóval laposabb pályát ígérnek (idén nincs emelés, jövőre 0,75–1%-ig, 2017 végére 1,25–1,5%-ig emelkedhet a Fed Fund rate), és összességében mi is lefelé mutató kockázatot érzünk a fenti emelési ütemmel kapcsolatban. Ez azt is jelenti, hogy ha az EKB nem lesz elégedett az EUR/USD árfolyammal, többet kell tennie az euró gyengítéséért, mint ahogy korábban gondoltuk.

Hogyan is alakult ki ez a nulla százalékos kamatszint az Egyesült Államokban? 2008-ban a válságkezelés egyik eszköze a kamatcsökkentés volt, így 2008 decemberére nulla százalékra vágták az amerikai alapkamatot. A kamatcsökkentés nem bizonyult elegendőnek, így a jegybank a gazdasági visszaesés tompítására további eszközöket is bevetett. Ezek közül a legnagyobb figyelmet kapó mechanizmus, az eszközvásárlási program (quantitative easing, QE) volt, melyből három különböző hosszúságú és volumenű etapot is bevezettek 2008 és 2014 között. A programot végül 2014 októberében zárták le. A Fed „válságkezelése” sikeresnek tekinthető, hiszen az amerikai gazdaság gyorsan a kilábalás útjára lépett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) és a főbb gazdasági ágak teljesítménye már negyedévek óta meghaladja a válság előtti csúcsokat. Mindeközben a szövetségi költségvetés hiányát a GDP 10%-a feletti értékről 3%-ra sikerült leszorítani, továbbá a külső egyensúly is javult. A robusztus gazdasági teljesítmény miatt gyakorlatilag 2013 óta terítéken van a monetáris politika szigorítása, azonban az akkori törékeny piaci hangulat még nem érett meg az amerikai szigorításra. Az eszközvásárlási program kivezetése óta a legfőbb kérdés, hogy mikor indul meg és milyen ütemben a kamatemelés a tengerentúlon.

Mindeközben az EKB mennyiségi lazításba kezdett idén márciusban, amelyet az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberéig fenntartanának. Az eurózóna visszafogott növekedése miatt indították a jegybankárok az eszközvásárlási programot. Az EKB döntéshozói többször is kijelentették, hogy az alacsony kamatszint hosszabb távon fennmaradhat, várakozásaink szerint egészen 2017 végig.

Az amerikai kamatemelésnek várhatóan nem lesz érdemi negatív hatása a kelet-közép-európai országokra, így Magyarországra sem. Ugyanis a régiós gazdaságok külső sérülékenysége jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Magyarországon a csökkenő devizakitettség, a külföldiek egyre alacsonyabb aránya a hazai kötvénypiacon és a folyó fizetési mérleg jelentős többlete együttesen biztosítják azt, hogy a Fed kamatemelés miatti esetlegesen megnövő piaci volatilitás ne generáljon masszív eladói nyomást a forint eszközök piacain.

FED_3_táblázat
Kattintson a képre a nagyításhoz!

 

FED_4_táblázat
Kattintson a képre a nagyításhoz!