A növényi kivonatok újszerű megközelítése a tenyészkocák és tejelő tehenek takarmányozásában

Az ilyen típusú anyagoktól azt várjuk, hogy az állatok termelési eredményeinek javítása mellett lehetőleg pozitív hatással legyenek az állati eredetű élelmiszerek (tej, tojás, hús) minőségére. A takarmány-adalékanyagok csoportjába tartozó növényi kivonatok és az egyes fűszernövényekből kivont éterikus (illó) olajok aktív hatóanyagai kémiailag flavonoidok, polifenolok vagy tanninok, illetve katechol vegyületek (MÉZES és HAUSENBLASZ, 2009). A természetes eredetű éterikus olajok összetétele egy adott növényfajon belül is eltérhet, attól függően, hogy mikor történt a betakarítás, illetve az olajat a növény mely részéből vonták ki. Egyes becslések szerint a természetben több ezer esszenciális olaj ismert, de ebből csak néhány száznak van kereskedelmi és gyakorlati jelentősége.

A növényi kivonatok és illóolajok a baktériumok növekedését és szaporodását gátolhatják, vagy akár el is pusztíthatják, ún. baktericid hatásúak lehetnek.

A sertés- és a baromfifajok takarmányozásában a hozamfokozó antibiotikumok (AGP) alternatívájaként szintén elterjedtek, mivel alkalmazásukkal a bélflóra egyensúlyi (eubiotikus) állapota is fenntartható. A növényi kivonatok közül a tanninok hasmenést gátló hatása évszázadok óta ismert, illetve megakadályozzák egyes patogén baktériumok (pl. Salmonella fajok) bélhámsejtekhez való kötődését (MÉZES és HAUSENBLASZ, 2009). Irodalmi adatok szerint az éterikus növényi olajok kedvező hatásúak lehetnek a kocák takarmányfelvételére, az emésztőrendszerből felszívódó táplálóanyagok mennyiségére, a kocák tejtermelésére és a malacok választáskor mért súlygyarapodására is (1. táblázat). Újabb szakirodalmi adatok alapján megállapítható, hogy egyes aromás vegyületek stresszellenes hatásuk mellett az étvágyközpontra is hatnak, ami ugyancsak a takarmányfelvétel növekedésével jár együtt.

1. táblázat: egy kereskedelmi forgalomban lévő növényi kivonatokat és éterikus olajokat tartalmazó termék etetésének hatása a kocák vizsgált teljesítménymutatóira.

   
   

A különféle növényekből (pl. oregánó, kakukkfű, citrom, fahéj, gyömbér, kurkuma, bors stb.) kivont anyagok és illóolajok számos komponense a kérődző állatok takarmányozásában is széles körben elterjedt. Az éterikus olajok jótékony hatással lehetnek a bendőben élő mikroflóra és fauna összetételére és optimális arányára, közvetve így segítik elő a takarmánnyal felvett táplálóanyagok hasznosulását. A fűszernövények egyben stimulálják az állatok nyáltermelését, ezzel biztosítják a bendőfolyadék optimális pH-értékének fenntartását, továbbá a strukturális (NDF, ADF) és nem strukturális szénhidrátok (keményítő) kedvezőbb bendőbeli lebomlását (1. ábra). Egyes vizsgálatok eredményei szerint a növényi kivonatok és éterikus olajok használata esetén szignifikáns mértékben csökken a bendőfolyadék ammóniakoncentrációja (2. ábra), javul a rost bendőbeli lebomlása és növekedhet a cellulóz- vagy a keményítőbontó baktériumok száma. In sacco vizsgálatok adatai alapján az ilyen kiegészítők növelik a bendőben le nem bomló (ún. bypass) keményítő és fehérje részarányát is, ami a tejtermelés kismértékű emelkedésével járhat.

1. ábra: a növényi kivonatok hatása a bendőfolyadék ammónia, metán és propionsav koncentrációjára (különböző in vitro és in sacco vizsgálatok eredményei alapján készített összefoglaló ábra)

2. ábra: növényi illóolajokat és fűszereket tartalmazó kiegészítő hatása a bendőfolyadék NH3-N (mg/l) koncentrációjára (NOIROT és ETIENNE, 2010 adatai alapján)

Saját vizsgálatok eredményei

Egy hazai dunántúli sertéstelepen (Topigs, n=98 többször ellett koca, átlagos élősúly: 262±26,6 kg) 3 ismétlésben végzett etetési kísérletben tesztelték egy növényi kivonatokat és éterikus olajokat tartalmazó kereskedelmi forgalomban lévő készítmény hatékonyságát (KÖRMÖNDI és mtsai, 2015; előkészítés alatt). Megállapították, hogy a kocák kísérlet alatti élősúly veszteségében nem volt szignifikáns különbség a kontroll és a kísérleti egyedek között. Ugyanakkor a kísérleti csoport egyedeinek átlagos takarmányfelvétele szignifikánsan nagyobb volt (+4,7%; P<0,05), mint a kontroll csoportban (157 kg vs. 150 kg, adatok az előbbi sorrendben). A malacok választáskori átlagsúlya (~26 nap) szintén a kísérleti, növényi kivonatokat és éterikus olajokat fogyasztó kocacsoport malacainál volt nagyobb. Ez a vizsgálat is igazolta az ilyen típusú takarmány-adalékanyagok gyakorlatban várható pozitív hatásait.

Egy hazai tejelő tehenészetben végzett etetési kísérletben (TÓTH és mtsai, 2013, nem publikált eredmények) a laktáció 100–150 napja között a növényi kivonatokat és illóolajokat tartalmazó kiegészítő alkalmazásának hatására a tehenek átlagos tejtermelése 37,6 literről 38,9 literre nőtt (P<0,05). A szárazanyag-fogyasztás növekedése mellett a tejzsír és a tejfehérje tartalmának emelkedését figyelték meg. A különböző szűrőkből (3 tálcás) álló trágyaszeparátor eredménye alapján közvetve megállapították, hogy a kontroll szakaszhoz képest javult az etetett TMR (kukoricaszilázs-lucernaszenázs-kukoricadara alapú) emészthetősége (3. ábra).

3. ábra: a trágyaszeparátor eredménye: felső tálca: 5%, középső tálca: 10%, alsó tálca: 85%

Megjegyzés: optimális: felső tálca (képen fent): <10%;

középső tálca (kép bal oldalán): <20%;

alsó tálca (kép jobb oldalán): >50%)

Fontos részletek…

A növényi kivonatok és illóolajok hatékonyságának vizsgálatakor kiemelten fontos a termékek in vitro (laboratóriumi) tesztjei mellett minél több in vivo és in sacco, tényleges etetési kísérletet végezni. Az utóbbi években már nagyon sok ilyen pozitív eredmény áll a gyakorlatban dolgozók rendelkezésére, ami egyben pontosította azt is, hogy üzemi körülmények között mi várható el a cikkben említett takarmány-adalékanyag csoport hatékonyságára vonatkozóan. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a növényi kivonatok aktív hatóanyagainak komponenseit a gyártók, illetve a forgalmazók garantálják-e? Jelentősen növelte a szakmában dolgozók bizalmát az a tény, hogy gázkromatográfiás (GC) és/vagy folyadékkromatográfiás (HPLC) vizsgálatokkal a hatóanyagokat egyre pontosabban lehet mérni és az előállítók az értékeket garantálni tudják. A termékekben lévő komponensek szinergista hatásainak folyamatos értékelése szintén kiemelt feladat! Összefoglalóan megállapítható, hogy a növényi kivonatok és éterikus olajok üzemi körülmények között történő hatékonyságára vonatkozóan számos pozitív gyakorlati tapasztalat áll már rendelkezésre, és a vizsgálati metodikák fejlődése lehetővé tette azt is, hogy pontos hatásmechanizmus és szakmai kontroll álljon a felhasználók rendelkezésére.

Dr. Tóth Tamás

Kaposvári Egyetem, Takarmányozástani Tanszék