MENÜ

Jó úton haladunk? Fontos kérdésekre keressük a választ - Baktériumtrágyázás

Oldalszám: 55-64
Agro Napló 2015.09.02.

„A baktériumtrágyák alkalmazása jelentősen megosztja a hazai gazdatársadalmat. Van, aki esküszik rá és évek óta használja, van, aki most kezdi és olyan is akad, aki teljesen elzárkózik felhasználásától.Hiába a megosztottság, egy dolgot nem lehet megkérdőjelezni. A talajok élete - az intenzív, gyakran pusztító földművelési gyakorlat hatására - mára odáig süllyedt, hogy hiába dolgozunk jobb gépekkel, vetünk egyre jobb genetikával rendelkező vetőmagokat, hiába figyelünk oda a vízmegtartásra, a minimum művelésre, a termésátlagok mégsem követik ilyen intenzíven erőfeszítéseinket.”

 

BiroBorbala-foto

A baktériumtrágyák vagy biotrágyák élő mikroorganizmusokat (így akár mikrogombákat is) tartalmazó termékek. Az elnevezésük megtévesztő, mivel ténylegesen nem trágyázunk. Trágyaként csak annyit érnek, amit a bennük levő mikroorganizmusok csekély tömege jelent. Még az átlagos alkalmazás 1-10 l/ha és 108 sejt/ml csíraszámánál is csak néhány kg szervesanyagot viszünk be a mű- vagy az állati trágyákkal összehasonlítva. Az első baktériumtrágyák az N, P, K műtrágyákat, nitrogént és foszfort váltották ki. A baktériumtrágyák N2-kötő baktériumait az 1. táblázat mutatja. A baktériumtrágyák a növénynövekedésben betöltött szerepük és a megcélzott alkalmazás szerint vagy növény-(talaj)-kondicionáló vagy növényvédő hatásúak. A jelenleg terjedő bioeffektor elnevezés azt jelzi, hogy a termék a hasznos mikroszervezeteken kívül még a túlélésüket és a növénytáplálást, a talajminőséget is támogató anyagokat (pl. agyagásványokat, hormonokat, gyógynövény-kivonatot, bioszenet) is tartalmaz. További információ ezekről és a jelenlegi Piac-13 kutatásainkról a biofektor-projekt és a tanszék honlapján található (www.biofector.info).

Jó úton_1-táblázat
Kattintson a képre a nagyításhoz!

A baktériumtrágyáknak pontos élettani tulajdonságaik vannak, mivel „élő”lényeket tartalmaznak. Ismerni kell ezért, hogy mit akarunk elérni azokkal és hogy arra melyik mikroba a ténylegesen alkalmas? Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kellő hatásossághoz a talaj egyéb tulajdonságai így pl. a szén:nitrogén arány (C:N) is lényeges, mert ha az nem megfelelő, akkor a lebontás a plusz baktérium bevitellel is akadályozott. A talaj őshonos, eredeti mikrobáinak a száma, aktivitása, milyensége is nagyon lényeges szempont ezért. A talajhibák egyoldalúan szelektálják a mikroorganizmus és egyéb talajbiota (flóra, fauna) elemek számát, összetételét. A földigiliszták pl., amelyek a talaj keverésében, levegőzöttségében, tápanyag-dinamikájában fontosak a legérzékenyebb szervezetek. A pH savanyodásával, a gyomirtó szerekkel, a nehézfémek feldúsulásával drasztikusan csökken ezek száma is. A teljes talajvizsgálat (monitoring) ezért minden baktériumtrágya felhasználásánál előfeltétel lenne, mivel nem csak a mikrobákról, vagy a talaj egyéb élőlényeinek (a talaj táplálékhálónak) a jelenlétéről, hanem a használatukat támogató vagy kizáró további talajkörülményről (a fizikai-kémiai tulajdonságokról, gátló szennyezőanyagokról) is tájékoztatást ad. Ilyen, általunk végzett, komplex vizsgálatok azonban igen ritkák. A baktériumtrágyák hatékonyságának ellenőrzésénél például leginkább a termés mennyiségére figyelünk, holott a másodlagos hatások pl. a talajszerkezet javulása is erősen fontos szempont. A termésre vonatkozó eredmények csak a jobb talajállapot után fognak jelentkezni. A baktériumtrágyák leggyakoribb hatását és támogató néhány általános feltételt a 2. táblázatban összegeztem.

Jó úton_2-táblázat
Kattintson a képre a nagyításhoz!

A baktériumtrágyákkal élő sejteket viszünk be egy számukra idegen környezetbe. Ott, az új helyen csak az marad meg, amely túlélési stratégiával rendelkezik. Fontos lehet például: a gyors szaporodó-képesség, a kis tápanyag- vagy oxigén-igény. Az Azospirillum baktériumnál pl. csak 5% oxigén kell, így kötöttebb talajban is megélhet. A só- vagy sav-tűrő képesség, a gyomirtó-, herbicid-lebontó tulajdonság is fontos. A tarka koronafűrt Rhizobium baktériumai le tudták bontani az előző káposztafélékhez használt gyomirtót. Számos baktériumot a spórafal védi a kiszáradástól, éhezéstől és az időjárástól, vagy a talajhibáktól, így ezek előnyösebbek (a Bacillus fajok még foszfor-oldó hatásúak is). A környezeti szennyezések során a sejteket kívülről védő cukor (poliszacharid) réteg károsodik, és ezáltal romlik a talajszerkezet, illetve annak morzsalékossága, és levegőzöttsége is. A baktériumtrágyák mikrobái kész szerves anyagokat (szén- és nitrogén-forrást), mint tápanyagokat igényelnek.

Ezeket enzimeik révén a talajból a humusz-anyagok bontásával vagy a gazdanövényüktől is meg tudják szerezni. A talajok remediációja (orvoslása) során is a bevitt, előzetesen jól kiválogatott alkalmas baktériumok „étvágyát” hasznosítjuk a számos szennyezőanyag eltüntetéséhez, lebontásához. Az úgynevezett fitoremediáció során a növénynek szükséges ásványi tápelemeket a mikroorganizmusok már a jelenlétükkel is biztosíthatják. A mikroszervezeteknek a nyugalmi, alvó állapota mellett is a kilélegzett szén-dioxidból gyenge sav keletkezik, ami oldja és a növényeknek felvehetővé teszi a fontos tápelemeket. Át kell gondolni ezért, hogy milyen a talaj állapota, és mit igényel a növényünk? A baktériumtrágyák hatását sok esetben a víz (10 l termék kb. 200 l vízzel kijuttatva) javítja fel, vagy fedi el. A növénynek erre az oldószer-hatásra helyhez-kötöttsége miatt is szüksége van. A mikrobák „beszerzése” érdekében a növény az általa előállított táplálékának akár a negyedét (20-25%-át) is képes feláldozni, hogy ezzel a saját további élete és fejlődése biztosítva legyen. A rhizoszféra effektus miatt a növényi gyökérrendszerben így 10-szer, 100-szor több mikroba is jelen lesz. A magoltással ezt a folyamatot segítjük. De ezzel is vigyázni kell, mert a csíranövény rosszabb növekedése is létrejöhet, ha a „nagy étvágyú” (a felszaporításnál erre szelektált) baktériumok a talajerő, azaz a bontható humuszanyagok nélkül a szerves tápanyagot a még gyenge növénykéktől veszik el. Korábbi eredményünk szerint a csíranövény kezdeti kevés „starter” műtrágyával történő előtáplálása kellett ahhoz, hogy a gyenge minőségű homoktalajban a növény elég erős legyen a rhizobiumok„támadásához”. Mindkét élőlénycsoport, a mikrobák és a növények is az élettani tulajdonságaik alapján lehetnek egymással eredményesek. Ki mit igényel, és ezt a talajunk (szerves anyagokkal, vízzel, egyéb támogató körülménnyel, pl. az iszap/agyag ásványi összetételével, a talajtáplálék-háló organizmusok jelenlétével) hogyan tudja szolgálni? Az egyéb befolyásoló tényezőket is fokozatosan jobbítani kell tehát. Ha a tudásunkat szakszerűen használjuk, akkor az eredményességnek a baktériumtrágyák használatánál is jelentkezni kell. A jól kialakított „rend”szer az elvárt módon segítheti a szintén biológiai törvényszerűségek szerint működő, de azt sokszor elfelejtő emberi „élő”lényt. Igen, jó úton járunk és csak ÖKOsan tovább!

A „Biró” féle bi®otrágya alkalmazási 10-parancsolat:

1)   A növény- és mikroba-táplálásnál a talajerőt is vedd figyelembe. Bontható szerves anyagok hiányában a baktériumtrágyákkal együtt ezeket is pótold.

2)   A talaj optimális víztartalmát védd, hogy sem a gyökér, sem a mikroorganizmusok ne száradjanak ki és ne is fulladjanak meg.

3)   A talaj levegőzöttségét biztosítsd, csak az aerob folyamatok szolgálják a legtöbb mikroorganizmusnak a növényekkel kialakított hasznos együttműködését és az ÉLETet.

4)   A levegőt nem kedvelő (anaerob típusú) mikrobákat a termőtalajban ne tartósan alkalmazd. Ezek hosszabb távon a talaj savanyodását okozzák az erjedési folyamatok miatt, ami kerülendő.

5)   A baktériumtrágyák mellett a talaj egyéb élőlényeire is ügyelj, a talajba elsősorban csak a teljes életet és a mi ÉLETünket is támogató anyagokat vigyél.

6)   Ha nem egyfajta mikroba törzs általi funkcióra van szükség, akkor a többféle mikroorganizmust és a támogató vivőanyagokat is tartalmazó komplex talajkezelést részesítsd előnyben.

7)   A talaj „felesleges” bolygatását, zavarását kerüld! A biotrágyák alkalmazását lehetőség szerint egyéb technológiai folyamattal együtt, egy menetben végezd.

8)   Vedd figyelembe a növény fiziológiai állapotát. A baktériumtrágya igény folyamatosan változik. Kiegészítő starter vagy levél-

trágyázással javítsd a hatékonyságot.

9)   Vedd figyelembe a mikroba fiziológiai igényét, erejét és túlélő-képességét is a felhasználás során. Lehetőség szerint az adott talaj-növény környezeti rendszerhez igazodó, adaptált, odaillő szervezeteket válaszd.

10) Ismerd meg a természeti törvények általi működőképesség hatalmas erejét és azt a saját emberi túlélésünk érdekében (is) tudatosan alkalmazd!

 

 

 

Feldman Zsolt

A talajvédelmet szolgáló célzott támogatásokról

Ma már lassan közhely, hogy ösztönözni szükséges a természetkímélő gazdálkodási módokat, azaz a termőhelyi adottságokhoz igazodó földhasználatot és a növény igényeihez igazodó technológiákat, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott fajták alkalmazását vagy hogy a talajművelésnél fontos a víztakarékos technológiák, valamint a növények igényeihez igazított talajművelési módok kiválasztása. Ezerszer hangoztatott állítás az is, hogy a termőföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minőségét, termőképességét rontó folyamatok – így az erózió, savanyodás, szikesedés, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg -  ugyanakkor ennek ellenére a napi gazdálkodási gyakorlatunk sajnos gyakran ezt még nem veszi figyelembe. A saját érdek felismerését – hiszen az általunk művelt föld termelési potenciáljának megőrzését, fejlesztését mi másnak is lehetne nevezni – éppen ezért különböző eszközökkel segíteni kell. Ilyen eszköz a 2020-ig tartó új Vidékfejlesztési Programban a Magyarországon jellemző agrár-környezetvédelmi problémák csökkentését, visszaszorítását, illetve környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok elterjesztését elősegítő agrár-környezetgazdálkodási támogatási program. Ennek megfelelően a támogatások iránya nem elsősorban a kedvezőtlen talajadottságú, gyenge termőképességű területek intenzív termelésre való alkalmassá tétele lesz, hanem a talajállapot megőrzése, a talaj védelme, másik oldalról pedig az adott területi adottságokhoz való igazodás, esetenként a földhasználat váltás ösztönzése, a fenntarthatóság és a környezettudatosság figyelembe vételével.

A támogatott tevékenységektől az érintett területeken a tápanyaghiány felszámolását, a talaj fizikai és kémiai állapotának javulását, a talajromlás mértékének csökkenését, a talajtömörödöttség megszűnését, a szervesanyag megőrzését, a talaj pufferkapacitásának és víztározó képességeinek javulását várjuk.

A talaj termőképességének fokozása érdekében az olyan természetes talajjavító módszerek alkalmazása is a támogatott tevékenységi körbe kerül majd, mint a baktériumtrágyák alkalmazása. Számos vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy a baktériumtrágyák felhasználása során kompenzálhatók a kemikáliák, a művelési hibák okozta kedvezőtlen körülmények és helyreállhat a talaj biológiai egyensúlyi állapota. Az egyensúly elősegíti, hogy a termesztésben lévő fajták genetikailag adott terméspotenciáljából a jelenleginél többet realizáljunk. A fajták termésátlaga így a megfelelő agrotechnika alkalmazásával számottevően növelhető.

Tekintettel arra, hogy hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa, mezőgazdasági termelésünk pedig nagymértékben függ a klímaváltozás okozta negatív hatások csökkentési lehetőségeitől, így különösen fontos számunkra, hogy a baktériumtrágyák felhasználása során a talajok vízmegtartó képessége növekszik.

A fenti célok elérésének érdekében az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevők gazdálkodásuk során többlet tevékenységek végzését vállalják. Az intézkedés konkrét, ellenőrizhető előírásokra épít majd, a támogatás feltétele pedig a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt. 2020-ig összesen 188,33 milliárd forint forrást tervez a kormányzat az agrár-környezetgazdálkodási programra felhasználni, melynek részleteiről hamarosan ismertté válnak majd a legfontosabb tudnivalók.

 

 

Jordán László2

A baktériumtrágyák engedélyeztetése

Magyarországon az 1960-as években jelentek meg először a mezőgazdasági termelésben alkalmazott „baktériumtrágyák”. A mikrobiológiai készítmények alkalmazása a növénytermesztésben hozzájárul a környezetkímélő gazdálkodáshoz.

A baktériumtrágyák a termésnövelő anyagok, ezen belül a mikrobiológiai készítmények közé tartoznak. Forgalomba hozataluk és felhasználásuk az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 5.§ (6) bekezdése szerint engedélyköteles. Az engedélyezésre vonatkozó előírásokat a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza.

Mikrobiológiai készítmény alatt értjük a talaj termékenységét javító, a növény fejlődését befolyásoló és a komposzt mezőgazdasági célú felhasználása esetén a komposztálási folyamatokat elősegítő mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyagokat, amelyek mentesek az emberre fertőzőképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől.

Az engedély megadásának feltétele, hogy a készítmények vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtsenek ki a talajra vagy a termesztett növényre, és előírásszerű, szakszerű alkalmazás során ne okozzanak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, és ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot az emberi és állati egészségre és a környezetre.

Ahhoz, hogy fenti feltételeket bizonyítani lehessen, az engedélyezési eljárást megelőzően a R. 2. számú mellékletének 8. pontjában előírt vizsgálatokat szükséges elvégeztetni. A vizsgálatok egyrészt a termék minőségi előírásainak és esetleges veszélyes tulajdonságainak megállapítására, másrészt az elvárt hatékonyság igazolására vonatkoznak.

 

Az engedélyezéshez szükséges vizsgálattípusok összefoglalása

  • Fizikai, kémiai vizsgálat
  • Toxikus elemek vizsgálata
  • Higiénés mikrobiológiai vizsgálat
  • Mikrobiológiai minősítés
  • Csírázás gátló és gyomosító hatás vizsgálata
  • Biológiai hatás vizsgálata

 

Az engedélyezési dokumentációhoz a vizsgálati jelentéseken kívül csatolni szükséges:

  • a géntechnológiával módosított szervezettől való mentességről szóló nyilatkozatot,
  • készítményt alkotó törzseknek a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti gyűjteményében történő elhelyezéséről szóló igazolást
  • a mikroorganizmusok megnevezését, a mikroorganizmus törzsre jellemző toxinspektrum megnevezését toxintermelő törzsek esetén.

A fizikai és kémiai vizsgálatok során az adott terméktípus minőségére jellemző paramétereket vizsgálják, kötelező jelleggel azokat, amelyekre a R. 3. számú melléklete határértékeket állapít meg, továbbá a gyártó által deklarálni kívánt további paramétereket. A toxikus elemek vizsgálata humán-, állat- és növény egészségügyi, valamint környezetvédelmi szempontból kötelező. A vizsgálatokat arra akkreditált laboratóriumok végezhetik.

 

A higiénés mikrobiológiai vizsgálatok humán- és állategészségügyi, valamint talajhigiénés szempontból fontos rizikó faktorként az alábbi paraméterekre terjednek ki:

  • Fekál coliform szám meghatározása,
  • Pseudomonas aeruginosa szám meghatározása,
  • Fekál streptococcus szám meghatározása,
  • Salmonella sp. kimutatása,
  • Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

A jogszabályban előírt mikrobiológiai minősítést, csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálatot, valamint biológiai hatás vizsgálatokat a NÉBIH NTAI Pécsi Talajbiológiai Laboratóriuma végzi. A Laboratórium akkreditált tevékenységi területéhez tartozó vizsgálatait a Nemzeti Akkreditáló Testület honlapján lehet elérni (http://www.nat.hu/adatbazis/). 

A Laboratórium a mikrobiológiai minősítéshez szükséges vizsgálatokat a készítmény összetételétől függően végzi el. A mikrobiológiai minősítés egyrészt a készítményben lévő baktériumok számszerű meghatározásán alapul, valamint a készítmény talajbiológiai aktivitásra gyakorolt hatásának vizsgálata dehidrogenáz enzimaktivitási módszer alkalmazásával.

A baktériumok hagyományos tenyésztésén alapuló, szabványos mikrobiológiai módszerekkel való élő sejtszám meghatározását lemezöntéses, lemezszélesztéses és MPN (Most Probable Number = legvalószínűbb élősejtszám) módszerekkel végzi.  A felhasználás célja szerint alap, elektív, szelektív és differenciáló táptalajok alkalmazásával.  

A csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálatot annak érdekében végzi a Laboratórium, hogy az adott készítmény esetében kizárják annak lehetőségét, hogy mellékhatásként csírázásgátló, illetve gyomosító hatás jelentkezzen.

A biológiai hatás vizsgálatokat üvegházi és szántóföldi kísérletben a „Helyes Kísérleti Gyakorlat” elveinek megfelelően szintén az adott készítmény összetételének megfelelően végzi az alábbi táblázatban összefoglaltak szerint:

Jó úton_3-táblázat

A mikrobiológiai és a biológiai hatás vizsgálatok esetében a Laboratórium hagyományos és új módszereket egyaránt alkalmaz. A tenyésztéses kvantitatív vizsgálatokhoz új táptalajok kifejlesztését, valamint az identifikációs vizsgálatok bevezetéséhez szükséges biokémiai és molekuláris technikák alkalmazását tervezi. A biológiai hatás vizsgálatok esetében folyamatban van egy célirányos kísérleti módszertan kidolgozása, mivel kevés szakmai információ áll rendelkezésre a baktériumkészítmények eltérő tulajdonságú talajokon történő viselkedéséről, más mikroorganizmusokkal, műtrágyákkal együtt alkalmazott hatásaikról. A módszerfejlesztésekkel azt a célt szolgálnánk, hogy a baktériumtrágyák könnyebben beilleszthetők legyenek a növénytermesztési technológiába.

 

 

Dr Tóth Szilárd

A baktériumtrágyákkal végzett kutatások eredményei

A baktérium készítmények hatását 2006-ban kezdtük vizsgálni egy németországi komplex kísérletben, Braunschweigban az akkori FAL-Kutatóintézetben napraforgó állományban több hibrid esetében. Ezt a baktériumtrágyát akkor még nem ismertük, de már az első vizsgálat eredményei is nagyon sok pozitív hatását mutatták ki a német precizitás mellett. Minden vizsgált hibridnél növelte a termőképességet, a tányér- és szárbetegségek fellépését megakadályozta, javította a minőségi értékeket.

A német kutatások folytatásaként a vizsgálatokat 2008-tól hazai körülmények között kezdtük el. Először tavaszi árpában és zabban mutattuk ki a kezelések hatására bekövetkezett termésnövelő hatást. 2010-től kezdetben egy, 2011-ben 5, 2012-től pedig 10 őszi búza fajta esetében tapasztaltuk 4 vizsgált év átlagában a baktériumtrágya szignifikáns 1,155 t/ha termésnövelő hatását.

A vetésváltás szabályai alapján napraforgóban eredményeket 2010-ben és 2014-ben kaptunk átlagosan 726 kg/ha termőképesség növelő hatásról 5 hibrid átlagában.

A 2011-től végzett nagyparcellás kukorica kísérletekben az átlagosan 1,14 t/ha termőképesség növelése mellett a baktériumtrágya javította a hektolitertömeg, fehérjetartalom, kálium és cinktartalom értékeit.

A baktériumtrágya minden vizsgált szántóföldi, zöldség és szőlő kultúrában 1 l/ha dózisban növelte a termőképességet, javította a minőséget, fokozta a genotípus által meghatározott betegségrezisztenciát. A nagytömegű szerves anyagok lebontásában jelentős szerepet játszott. A kezelt területeken javuló talajszerkezet mellett talajélet élénkebbé vált, csökkent a talajellenállás így a talajműveléshez szükséges gázolajfogyasztás is mérséklődött.

Több gazda tapasztalta a napraforgó elővetemény után, hogy a kaszathéj lebontásával megszűntek az árvakelések. Különösen jelentős ez a hatás CL/IMI hibridek esetében, melyek árvakelésként történő irtása nehéz feladat.

Ezen vizsgálatok elvégzése után feltétlenül tervezzük a jövőben több növénykultúránál a baktériumtrágyával történő kezelések hatásának vizsgálatát, mind a terméshozamok, mind a beltartalmi értékek vonatkozásában.

 

 

Dr_Balazsy_Sándor

Baktériumok szerepe a növény tápanyagforgalmában

A talajélet optimális fenntartásában, a talaj termékenysége szempontjából, a mikrobiális folyamatok alapvető fontosságúak, ezek végeredménye a mineralizáció, az aggregátumok képzése, a szerves anyagok szintézise, átalakítása és lebontása. Az intenzív műtrágya-használat, a talaj szerkezetének, a fizikai és kémiai tulajdonságainak romlása a növénytermesztés feltételeinek romlását is eredményezi. Ezek a kedvezőtlen hatások teremtik meg a szükségét annak, hogy a mikroorganizmusokat tudományos és gyakorlati fontosságának megfelelően kezeljük, és használjuk. A talajdegradációs folyamatok által leromló talajminőséget a mikroorganizmusok mennyisége, aktivitása és fajgazdagságának változása, csökkenése, is jelezheti. A növények gyökérkörnyezetében (rizoszférájában) élő mikroorganizmusok vizsgálata, és felhasználásuk a növénytermesztésben, a mikrobák hasznosítható tulajdonságai miatt, napjainkban egyre inkább előtérbe kerül.

Cél hogy a talajba bevitt megfelelően szelektált mikroorganizmusokkal a talajéletet, a talaj szerkezetét és nem utolsó sorban a termés mennyiségét és minőségét javítsuk.

Meg kell jegyezni, hogy a növény biológiai állapotára ható, vagy a szerves anyagok bontására képes mikroorganizmusoknak mindig arra a helyre vigyük, ahol a hatást elvárjuk. Pontosabban, ha a növény fejlődését, védelmét, tápanyagforgalmát kívánjuk javítani, akkor a mikrobákat a magra, vagy a gyökér közvetlen közelébe kell juttatni.

Erre a feladatra baktérium-készítményeket használhatunk. Alkalmazásukkal javul az ásványi anyagok mobilizációja és felvétele. A rizoszférába vitt mikroorganizmusok vitamin-, antibiotikum- és hormontermelése, a növény kórokozókkal szembeni védelmét is szolgálják. Visszaszorítható segítségükkel pl. a gombák mikotoxin termelése, amellyel az élelem és takarmány egészség-biztonsága javítható. Fontosak a növénytermesztésben pl. burgonya ültetésekor, az almacsemete ültetésekor, a búza, a kukorica, a napraforgó stb. vetéskor, valamint fontosak a rizoszférában a növekedést gátló anyagok lebontásában. Pozitív összefüggés van a rizoszféra-mikroorganizmusok száma és a növény terméshozama között.

A mikroorganizmusok mennyisége a gyökérfelületen a legnagyobb, attól távolodva fokozatosan csökken. Ebben a rétegben a gyökérsejtek és a mikroorganizmusok által kiválasztott anyag, nyálkaréteg (mucigél) fontos élettani-mikrobiológiai szerepet tölt be. A főként szénhidrátokból, karbonsavakból és aminosavakból álló gyökérváladékok a mikrobapopulációk felszaporodására, aktivitására és összetételére is hatnak. A hatás nem egyoldalú, a mikroorganizmusok is visszahatnak a növényre, megváltoztatva a gyökérváladékok összetételét. A nagyobb mikrobaszám kedvezően hat a növények növekedésére és fejlődésére, és nem véletlen, hogy ebben a rétegben találhatjuk meg azt a növénynövekedést serkentő mikroorganizmus tömeget (angol rövidítéssel PGPR), amelyek a növény számára kedvező hatásaikat kiváltják. A növény gyérfelületén tenyészidőben baktériumok külső bevitele nélkül is növekszik a mikrobaszám, de a talajleromlások miatt a növény növekedésére serkentő hatású mikroorganizmusok mennyisége drasztikusan csökkent. Ezeket kell pótolni.

Az elmondottakból is kitűnik, hogy meghatározó lehet a vetéskor a magra felvitt mikroorganizmusok faji összetétele, a fajok arányai, és hatékonyságuk. A rizoszférába juttatott mikroorganizmusok hatásai általánosak, amennyiben a növény növekedését serkentő szervezeteket visszük be. A pillangós növények esetében légköri nitrogént kötő baktériumok oltóanyagban történő használatakor azonban már növény–rhizobium megfelelőség van. Adott fajú növényt adott fajú baktérium fertőz. Megint más a helyzet a talajoknál. Itt a talaj kémhatása a meghatározó, mert a baktériumok és a legtöbbször figyelem középpontjába kerülő kórokozó gombák más-más kémhatású talajt kedvelnek. Savanyú közeg a gombák, míg a semleges a baktériumok szaporodásának kedvez. Megvan a lehetőség tehát, hogy a talaj kémhatását legjobban toleráló mikroorganizmusokat használjuk az oltóanyagban.

 

 

Dr._Posta_Katalin

A nyomon követés módszereiről

Az FVM 2005-ben megfogalmazta elvárásait a mikrobiológiai oltóanyagok összetételével kapcsolatban, mely szerint „… a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől” mentesnek kell lenniük. Vagyis a közegbe kijuttatott mikroorganizmusok valamilyen szintű nyomon követése fontos tényező. Míg néhány évvel ezelőtt csak a növényi paraméterek – hajtás, gyökér méret és morfológia; terméshozam; elem koncentráció; beltartalmi paraméterek – illetve a talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak mérése alapján történt a mikrobiológiai készítmények hatásának nyomon követése, ma már sokkal igényesebb vizsgálatok szükségesek. (Habár még most is igen kevés, megfelelő ismétléssel és valódi kontrollal rendelkező ledokumentált ilyen típusú eredményt ismerünk.)  Most már egyre többen használnak olyan enzim vizsgálatokat, melyek közvetetten, a növények stressz helyzetben aktiválódó un. stressz enzimeinek a mérésével ellenőrzik az oltott növények kedvezőbb állapotát, az oltás hatékonyságát. De hogyan ellenőrizhetjük a kijuttatott mikroorganizmusok jelenlétét a talajban, hiszen egy agresszív faj elterjedése évek múlva komoly problémát jelenthet?

A talaj össz-mikrobiális aktivitásának mértékét, a fluorescein-diacetát (FDA) hidrolizálásakor keletkező termék (fluorescein) spektrofotométeres mérésével határozhatjuk meg, de ez a mérés nem specifikus és a talaj tulajdonságai jelentős mértékben leszűkítik az eredmények összehasonlíthatóságát. Néhány specifikusabb, egy adott folyamatot jellemző enzim (foszfatáz, celluláz, glükozidáz…) aktivitásának meghatározásával már szűkebb területen tudunk változást kimutatni, de még itt sem csak az oltóanyagban lévő mikroorganizmus aktivitására tudunk visszakövetkeztetni.

Az enzim-mérésen alapuló vizsgálatok mellett a klasszikus, tenyésztésen alapuló mikroorganizmus meghatározás sem felel meg az igazi nyomon követésnek. A szelektív táptalajokon történő tenyésztés jelentősen függ a mikroba aktuális fiziológiai állapotától, és nem teszi lehetővé a közvetlen faj meghatározását illetve az eredetei bennszülött fajoktól történő elkülönítést. Sterilizált talajban végezve az oltást a klasszikus módszer már jobban alkalmazható - mivel csak a bejuttatott szervezetet tudjuk kimutatni -, de a természetes talajmikroorganizmus közösség hiánya miatt gyakran eltérő eredmények megnehezítik az értékelést.

A molekuláris biológiai vizsgáló módszerek idestova két évtizede állnak az alap-és alkalmazott kutatás homlokterében, mely közül a polimeráz-láncreakció (PCR, polymerase chain reaction) potenciális lehetőséget biztosít az oltás nyomon követésére. Azonban a mikroorganizmusok minőségi és mennyiségi elkülönítésére alkalmas Real-Time PCR diagnosztikai módszer is csak akkor igazán megfelelő, ha jól megválasztott kontrollal összehasonlítva végezzük el az elemzéseket. A tudományos célú vizsgálatokban használunk még más, genetikai örökítő anyagon (DNS) alapuló módszereket (DGGE, új-generációs szekvenálás) illetve in-situ hibridizációs technikákat is, de ezek rutin vizsgálatokként még nehezen képzelhetőek el a gyakorlatban. A molekuláris módszerek jelöléses (pl.izotóp) technikával kombinált változata valódi nyomon követhetőséget biztosít, de mind költség mind pedig időigényessége miatt nagyobb mértékű alkalmazása ma még kizárt. A kutatási irány napjainkban olyan „ujjlenyomat”-hoz hasonló módszer kidolgozása felé tart, mely egyszerű és gyors kimutatást tesz lehetővé. Jelenleg azonban nincs olyan a gyakorlatban is alkalmazható módszer, melynek segítségével költséghatékonyan és gyorsan biztosíthatnánk az oltóanyagban lévő mikroorganizmusok nyomon követését. A felhasználók első sorban a tapasztalt hatás alapján választják ki az alkalmazni kívánt terméket, mely azonban nem jelentheti a kérdés fontosságának elhanyagolását.   

 

 

SiraMárk

A baktériumtrágyák szállítása, tárolása, kijuttatása

A baktériumtrágyák legfontosabb értékmérő tulajdonsága a benne található törzsek, valamint azok csíraszáma. Ezen két kritérium garantálásához a gyártás, a szállítás, a raktározás és a kijuttatás folyamatában pár alapszabály betartása elengedhetetlen.

A gyártási folyamat során a megfelelő eszközrendszer megléte esetén garantált a minőség. A tavalyi évben volt szerencsém betekintést nyerni az egyik vezető baktériumforgalmazó cég azon gyáregységébe, ahol a baktériumtrágyák előállítása történik. Itt most szándékosan nem a „gyártás” szót használtam, mivel nem szabad elfelejtkeznünk arról a tényről, hogy ezek élő anyagok, tehát sokkal inkább előállításról, még inkább felszaporításról lehet beszélni, mintsem gyártásról. A magas technológiai színvonal, illetve az ISO szabványrendszer szerinti minőség-ellenőrzés abszolút pozitív benyomást keltett.

Azonban ahhoz, hogy az előállítás során elért magas minőség a továbbiakban is tartható legyen, a termék szállítása is gondos körültekintést igényel. A legbiztosabbak akkor lehetünk abban, hogy nem következik be drasztikus csíraszám csökkenés, ha a termék a raktárhelyiségbe, valamint a nagykereskedőhöz történő szállítás közben is 5°C körüli hőmérsékleten tárolható.

A raktározás szempontjából a kritériumok semmiben sem különböznek a szállításnál leírtakkal, ezért legtöbbször a nagykereskedők raktárában fizikailag meg sem jelenik a termék, mivel nem rendelkeznek a megfelelő tároláshoz szükséges feltételekkel. Ez azonban véleményem szerint forgalmazói oldalról túlfeszített logisztikát kíván, mivel a felhasználás és ezzel együtt a kiszolgálás egy szezonon belül két, viszonylag rövid időszakra korlátozódik.A KITE Zrt. annak érdekében, hogy a baktériumtrágyák megfelelő tárolását biztosítsa és a magas minőséget garantálja a raktározás alatt is, 4 egyenként 8.000 liter befogadására alkalmas hűtőkonténert helyezett el az ország különböző pontjain. Azt követően, hogy a kiszolgálás megtörtént, azt javasoljuk a felhasználóknak, hogy a lehető legrövidebb időn belül juttassák ki a terméket.

Itt következik egy újabb sarokpont, a kijuttatás-technológia. A baktériumtrágyákat a kultúrnövény szempontjából két időpontban használják. Vetés előtt, valamint betakarítást követően a szármaradványok bontására. Az általunk fejlesztett rendszer segítségével, széles sortávú kultúrák esetében a vetéssel egy menetben képesek vagyunk közvetlenül a mag mellé juttatni a baktériumtrágyát. Ez a lehető legoptimálisabb módja a kijuttatásnak, mivel a termék így nincs kitéve közvetlen napfénynek, ami esetleges károsodást okozhatna. Ugyanezen rendszer átalakított szórófejekkel, tarlóhántó munkagépre szerelve használható tarlókezelésre is, mely segítségével a kezelt szármaradványok azonnal beforgatásra kerülnek.

Összegezve, ha érdemi eredményt akarunk elérni a baktériumtrágyák használatával, akkor a felhasználni kívánt termék kiválasztásánál és kijuttatásánál is körültekintően kell eljárnunk annak érdekében, hogy a hatás ne maradjon el.

Termelői tapasztalatok:

 

LantosZoltán

Cégcsoportunk összesen 2900 ha-on gazdálkodik. 2540 ha-on folytatunk konvencionális, míg 360 ha-on ökológiai gazdálkodást. A biogazdálkodást 2002-ben kezdtük kisebb területen, majd fokozatosan növekedve, 2007-ig elértük a 360 ha-t. Az állatállományok jelentős csökkenésével a szervestrágyázás lehetősége is lecsökkent, ekkor kezdtük el keresni a megoldást az ökológiai területeken engedélyezett tápanyag utánpótlási módszerek között. Így kerültünk kapcsolatba több, hazánkban gyártott baktériumtrágyával is. Éltem a lehetőséggel, és ki is próbáltam néhányat közülük.

Engedjék meg, hogy visszakanyarodjak egy kicsit a rovat címéhez: „Jó felé tartunk?”

Azt gondolom mindenféleképpen jó az irány, amely felé a mezőgazdasággal foglalkozó emberek, szakemberek haladnak. Mindig vannak, akik keresik az újat, mely talán jobb lesz egy kicsivel az eddig alkalmazott technológiáknál. Talán egy kicsit több termést tudunk betakarítani, talán egy kicsit könnyebb lesz a növényvédelem, talán egy kicsit kevesebb vetőmagot kell felhasználni, talán egy kicsit könnyebb lesz a talajt megművelni.

Fontosnak tartom, hogy minden újítást, fejlesztést kipróbáljunk, és az elért eredmények megfelelőképpen publikálva legyenek.

Örülök, hogy felkértek hozzászólónak ebben a témában. Azt gondolom, hogy a baktériumtrágyázás a kultúrnövényre, a talajra egyaránt jó hatással van. A gazda hosszútávon csak nyer vele, ha ezt a technológiai elemet használja. Azt nem szabad elfelejteni azonban, hogy nem minden évben azonos a baktériumtrágyázás hatása, hiszen élő szervezetekről beszélünk, melyekre hatnak a környezeti tényezők (pl. csapadék, hőmérséklet). Vetés előtt kijuttatva célunk a tápanyag utánpótlás. A gyártók által hangoztatott 70-90 kg nitrogénmegkötés/év-ről szóló eredményeket én erős fenntartással kezelem. Saját többéves tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy ez a szám inkább 30-40 kg. Én így számolok vele, amikor a tápanyag utánpótlást tervezem. Betakarítás után kijuttatva a tarlómaradványok elbontásában, és a talajszerkezet javításában van a mi technológiánkban fontos szerepe. Következő évben általában javul tőle a talaj megmunkálhatósága, és látványosan csökken a tarlómaradványok mennyisége (pl. kukorica esetében). Kijuttatása egyszerűen megoldható, mi vetés előtt egy 1000 l-es, traktorra szerelhető fronttartállyal, és munkagépre (ált. kombinátor) szerelhető permetezőkerettel végezzük. Tarlóra általában szántóföldi permetezővel juttatjuk ki.

Fontosnak tartom megemlíteni még, hogy a baktériumtrágya kezelése némi odafigyelést azért igényel. Kijuttatás után lehetőleg azonnal a talajba kell dolgozni. Tárolni legfeljebb 1 hetet, hűvös, napfénytől védett helyen érdemes úgy, hogy közben a ballon kupakját meglazítjuk.

 

Boda_István


Amikor 10 éve jelentkezett gazdaságunknál az egyik baktériumtrágyát ajánló vállalkozás szakembere, ajánlatában erősen kételkedtem. Kételkedtem, mert azt megelőzően már próbálkoztunk egy készítménnyel, és a kísérletünk nem hozott jó eredményt. Mint mindenki más, egy kicsit ágál az ember a szinte naponta ajánlott új készítmények használata ellen, egyből nem mer belevágni. Én is így voltam a baktériumtrágyával, kissé pesszimista voltam, de ha már kínálják a bemutató anyagot, mondtam végül, jó, megpróbáljuk egy területen, ahová csemegekukoricát akarunk vetni. Meglepetésemre a kezelt területen a csemegekukorica 10 százalék terméstöbbletet hozott . A többlet ránézésre nem mutatkozott a növény magasságában, a kukorica levélzetében sem láttam eltérést, ellenben a gyökérzete lényegesen nagyobb, erősebb volt, ennek köszönhetően a kukoricacső teltebbé lett, kevesebb hiányos szemsort számoltunk össze. Egy másik kísérletben meggyőződhettünk a visszamaradt szármaradványok lebontásáról. A kukorica után kezelt földünk a tavaszi vetés idején omlós, gyönyörű sima, fekete, könnyen elmunkálható volt, ellenben a szomszédunk táblájában a munkagépek, így a borona és a simító felhozta a talajból a szármaradványokat, csutkát, akadályozva a magágy előkészítést.

Gazdaságunk fő árunövénye csemegekukorica, zöldborsó és a zöldbab, ezen felül jelentős területen termesztünk takarmánynövényeket, közte kalászosokat, napraforgót és takarmány kukoricát. Az évek során kipróbáltuk a baktériumtrágyázást a zöldborsó és a zöldbab termesztésében is, illetve minden évben beállítunk egy-egy kísérletet a kukorica és a kalászosok után. Nagyon jó eredményt értünk el a kifejtőbabnál. Ez esetben nem a szármaradvány lebontása volt a főszempont számunkra, hanem a tápanyagfelvétel segítése.

A különböző kísérleteink egyik tanulsága, hogy azonnali látványos eredményre ne számítsunk, némi időnek el kell telnie hogy látható legyen a pozitív hatása. A baktériumtrágyázás hatását jelentősen befolyásolhatja az időjárás. Például egy hosszan tartó aszályos időjárás ronthatja a kezelés jótékony hatását. Nincsen rá mérési eredményem de tapasztalataim szerint,  a hosszan tartó aszályos, csapadékhiányos időszak, illetve a magas hőmérséklet még az öntözött területeinken is megtizedelhette a baktérium állományt, amelyet szármaradvány lebontásra és tápanyagfeltárásra  használtunk. Legközelebb a takarmánykukorica táblát kezeljük le, itt a szármaradvány lebontás a célunk.

A baktérium trágyázás gépi háttere eléggé kiforrott. Akinek csak egy szántóföldi permetező gépe akad, esetleg használ folyékony műtrágyaszórót, amit rászerelhet a munka vagy erőgépére, azzal is ki tudja juttatni a készítményt. A baktériumtrágyázást mindenkinek ajánlom, s ha nem is teljes területén, de egy részén a területének próbálja ki és győződjön meg a környezetre és a talaj kultúrájára a pozitív hatásairól. 

 

 

Heicz Péter

Az elmúlt 10-15 évben egyre többen használják a talajjavító és növénykondicionáló baktériumokat tartalmazó termékeket. Ennek ellenére jelenleg is tapasztaljuk, hogy sokan nem hisznek benne, jelentőségét kicsinek tartják, így eléggé megosztott a gazda és szakember társadalom a baktériumtrágyázás tekintetében. Véleményem szerint ennek oka több forrásra vezethető vissza.

  • Az esetek többségében nem látunk rögtön kimagasló eredményeket e készítmények használata során, hanem több éven keresztüli megfelelő alkalmazás vezethet sikerre.
  • A megfelelő technológia rend használata és betartatásának hiánya: Általában a kijuttatás időzítése és a bedolgozás során vannak a legfőbb hibalehetőségek. E mellett a többi talajmunkát is megfelelő precizitással és jó időzítéssel kell elvégezni, hogy a már meglévő előnyt (oltott kultúrák használat) el ne veszítsük.
  • Ne költségcsökkentő tényezőként kezeljük a baktériumtrágyák használatát a tápanyag utánpótlásban, hanem legyen plusz elem a technológiánkba javítva az egyébként kijuttatott tápelemek felvehetőségét, elérhetőségét. Az elmúlt években a legtöbb gyártó cég költségcsökkentéssel próbálta meggyőzni a termelőket, ami azt gondolom hosszú távon nem fenntartható stratégia egy közepes vagy egy intenzív gazdálkodásban.
  • A jó minőségű, megbízható, kísérleti eredményekkel igazolt termékek mellett feltűntek kétes eredetű termékek is a piacon, amelyek nem támogatták e termékkör hitelességét.

Saját kísérleteink és a partnereink többéves tapasztalata alapján meggyőződésem, hogy a baktérium trágyázásnak a technológia szerves részének kell lennie, természetesen betartva a hozzá szükséges technológiai fegyelmet, figyelembe véve, hogy élő kultúrával dolgozunk. A hosszú távú használat nagymértékben javítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét, segítve ezzel a talaj könnyebb művelését, ami esetenként a felhasznált üzemanyag csökkenésével is jár.

A gazdálkodók számára a baktériumtrágyákat is magába foglaló precíz technológia biztosíthatja,  hogy egészséges, életerős növény fejlődjön, jobban ellenállva az időjárás és a környezet változásainak, ezzel is növelve a jövedelmező termelés biztonságát.

 

Forgalmazói hozzászólások:

 

Dr. Pénzes Éva

A talajélet alapja a növénytermesztésnek

A talaj biotikus és abiotikus alrendszerből áll. A biotikus rész flórára és faunára osztható. Ezen belül a megkülönböztetünk méret szerint mikro- és makroflórát, mikro-, mezo -, makro és megafaunát.  A talaj mikroflóráját, baktériumok, mikroszkópikus gombák, algák alkotják. A makroflórát a növények gyökérzete alkotja. A flórát egysejtűektől kezdve a férgeken, földigilisztákon át egészen a kisemlősökig, több rendszertani kategóriába tartozó élőlény teszi teljessé. A talaj élőlényeinek ezen rendkívül bonyolult faji összetételű életközösségét edafonnak nevezzük, ez a talajtermékenység kulcsa.

Az állatokra és alacsonyabb rendű növényekre jellemző, hogy minél kisebb a méretük, annál nagyobb egyedszámban és mennyiségben fordulnak elő egységnyi talajban. A legnagyobb egyedszámú élőlények (baktériumok, egysejtűek) populációjának változása kihat a többi kategóriára. Ha például csökken a baktériumok száma, ezzel összefüggően csökken pl. a földigiliszták száma is, sérül a talajélet. 1 gramm egészséges talaj kb. 40 millió baktériumsejtet tartalmaz.

A talajok biológiai egyensúlyát a benne zajló kémiai, biokémiai folyamatok finom hangolásának köszönheti. A talaj edafonnak óriási szerepe van a lebontásban, valamint az energia áramlásában, és a tápanyag körforgásában. A légkörre is hatással vannak a talaj élővilágának résztvevői, mivel azzal, hogy megkötik a szenet, csökkentik a szén-dioxid képződést,  így mérséklik az üvegházhatást. A növényi kártevőket és az állati kórokozókat visszaszorítják az edafon alkotói, szennyezett talaj bioremediációval szénhidrogénekből vizet és szenet képeznek, valamint hozzájárulnak a kedvezőbb víz-, illetve levegőháztartáshoz, továbbá szerves anyagok átalakításában is döntő szerepük van, elpusztulásuknál pedig a talaj szerves anyag tartalmát biztosítják.

A különböző emberi és természeti beavatkozások, stresszként érintik a talajéletet és felboríthatják az egyensúlyt. Így például az intenzív mezőgazdasági növénytermesztésben a földművelési eljárások, a műtrágya és növényvédőszerek használata csökkenést okoz többek között a baktériumok populációját illetően. Ha a baktériumok környezeti feltételei kedvezőtlenül alakulnak, és jelentősen eltér a számukra optimális tartománytól, működésük megváltozik és el is pusztulhatnak. (Pl. pH értékének csökkenése – savanyú talajok) A baktériumok számának csökkenése, ahogy fentebb is szerepelt, maga után vonja az egész életközösség degradációját. Így a talajélet sérül, kedvezőtlenné válnak a feltételek a növénytermesztés számára. Az ilyen területeken a mezőgazdasági termelés csökken és a szokottnál is hullámzóbbak lesznek a termésátlagok. A baktériumos talajoltás az egyik  legfontosabb eszköz a talajélet serkentésére vonatkozóan. Ugyanis célirányosan válogatott - a talaj és növény szempontjából hasznos – baktérium törzseket juttatunk ki a termőtalajba. Az új fejlesztési irányok a talajoltók területén egyre inkább figyelembe veszik a talajok tulajdonságait pl. pH értékeit, és a különböző növények igényeit. A jövőbe vezető irányvonal az, hogy a fenntartható termesztést is figyelembe véve, adott termőföldre és növényre a leghatékonyabb baktériumos oltóanyaggal támogassuk a talajéletet. Így terméstöbbletre, a termés minőségének emelkedésére és nem utolsó sorban a talajszerkezet javulására is számíthatnak a gazdák.  

 

 

DaodaZoltán

Mit kell tudnunk a termékben található baktériumtörzsekről, a dózisról?

A talajbaktérium termékekben található törzsek igen sokfélék. Vannak termékek, melyek 1-3 törzset tartalmaznak s vannak melyek 5-7 törzset s olyan termékkel is találkozhatunk melyekbe ennél jóval többet is belerak a gyártó.

A termékek jellemzően a talaj felső rétegében, a művelési mélységben működő aerob baktériumokat tartalmazzák leginkább.

Kiszerelési formáját tekintve találkozhatunk sűrített és nem sűrített termékekkel is, melyek a megfelelő engedélyezési eljárás során kapnak engedélyt, bizonyítva kellő hatásukat.

A termékfejlesztések során többféle cél lebeg a fejlesztők előtt. Egyes termékek 1-2 speciális feladatot látnak el (pld. (ligno) cellulózbontás, N-fixálás stb.), több termék szélesebb hatásspektrummal dolgozik (tápanyag N-P-K biztosítás, talajszerkezet javítás-építés, gombaszaporodás gátlás stb.).

A felhasználóknak bőven van lehetőségük a számukra illetve termőtalajaik számára a legjobb kombinációk kiválasztására a megfelelő szaktanácsadást követően.

A termékeket egy hosszabb engedélyeztetési eljárással hozhatják forgalomba, mely eljárás során a működő dózisokat tesztelik s ezen eredmények alapján igénylik és kapják meg a forgalmazási engedélyt. Az ettől való eltérés ezek után szakmailag nem indokolt és egyben szabálytalan, jogszabályba ütköző. Erre a termelőknek is figyelni kell, hogy a plusz dózis alkalmazását NE fogadják el a forgalmazóktól, a felesleges többletkiadásról nem is beszélve.

Milyen hatással van az UV sugárzás a kijuttatott baktériumokra?

A talajbaktériumok a talajban érzik jól magukat, hisz onnan származnak, ezért a kijuttatást követően be kell dolgozni. A talajfelszínen lévő vagy maradó élő baktériumokat a nap UV sugárzása károsan érinti, így a kijuttatást követően azonnal, vagy max. 20 percen belül be kell forgatni! A kijuttatás menetét jól meg kell szervezni a rendelkezésre álló kijuttatók és a talajmunkagépek függvényében.

A sterilitást követelő (kutató) laborokban germicid lámpával sterilizálják a levegőt, a helységet, a berendezéseket, mely ugyanolyan UV sugárral dolgozik, mint amilyet a nap bocsát ki a termőföldre. Így ügyelni kell a felhasználónak, hogy az élő talajbaktériumok kellő időben beforgatásra kerüljenek és hasznos tevékenységüket elkezdhessék. Jelentős késedelem esetén nagy részük teljesen elpusztulhat, a termékek nem fejtik ki hatásukat, a termelőt anyagi  kár éri. Így alakulhatnak ki a rossz megítélések a termékekről, amit kerülni kell.

Hogyan befolyásolja a talaj PH-ját a baktériumtrágya?

A termőtalajba oltott baktériumok a talaj pH-ját direktben nem módosítják kimutathatóan. Maximum az élettevékenységük során a mikrokörnyezetükben tudnak olyan vegyületeket termelni, melyek minimális pH eltérést okoznak, de ezek egy talajmintából nem mutathatóak ki.

Viszont a talajbaktériumok érzékenyek lehetnek a szélsőséges pH értékre, ezért a talaj pH-ját kell előzetesen hosszabb távra kedvező tartományba eltolni. Pl. az erősen savas talajt meszezni kell, ami akár 3-5 évre is a pH-t 5-6-os értékre változtatja meg.

 

 

JustusLilla1

Eredmények kukoricában, napraforgóban, kalászosokban

24 éve foglalkozunk baktériumtrágya forgalmazással és gyártással, ezalatt az idő alatt számos agrárszakemberrel volt alkalmunk megismerkedni, akiktől újabb és újabb kérdéseket kaptunk arra vonatkozóan, hogy mit is csinálnak a baktériumok a talajban, hogyan fejtik ki hatásukat a különböző környezeti és időjárási körülmények között; mit lehet elvárni ezen termékek használatától? Mindenek előtt tisztázni kell, hogy a baktériumtrágyáknak igen sok áldásos hatása van, viszont – mint mindennek(!) – vannak felhasználási korlátai is. Ezért mindenképp kihangsúlyoznám, hogy csupán baktériumtrágyával történő tápanyag-visszapótlásra alapozni a mai intenzív növénytermesztési gyakorlatban, nem lehet. A baktériumtrágyázás mellett egy egészséges, és gazdaságos szintre kell hozni a műtrágya felhasználást. A kettőt megfelelően kombinálva olyan eredményeket kapunk, ami az adott gazdasági évet tekintve, a legjobb jövedelmezőséget biztosítja. Mivel a baktériumok elősegítik az intenzívebb gyökértömeg növekedést, így jelentősen hozzájárulnak, hogy a növények hatékonyabban tudják hasznosítani a kijuttatott műtrágyát. Szoros kapcsolatban élnek a növénnyel, illetve annak gyökérzetével, így az egész vegetáció alatt könnyen felvehető tápanyagokhoz juttatják őket, élettevékenységeik során segítik a száraz periódusok könnyebb átvészelését, valamint a talaj minőségére is pozitív hatást gyakorolhatnak.

Minden növénykultúra meghálálja, ha egészséges, jó minőségű talaj a termesztő közege, melynek kialakításában jelentős szerepe van a mikroorganizmusoknak. A mikroorganizmusok, melyeket a baktériumtrágyázás során juttatunk a talajba a magasabb rendű élőlények jelenlétét is elősegítik és hozzájárulnak a talaj humusztartalmának növeléséhez. Mindez pozitívan hat az elérhető terméshozamokra, továbbá a különböző növénykultúrák vonatkozásában javítja a beltartalmi paramétereket is. Ennek pedig jelentős gazdasági haszna van. Eddig végzett kísérleteink alapján a termésnövelő hatás mellett a baktériumtrágya javította a hektoliter tömeget és a fehérjetartalmat a kukoricánál. Napraforgónál végzett vizsgálatok során, bár az olajtartalom nagymértékben függött a genotípusos háttértől, de agrotechnikai beavatkozásokkal a hatás tovább növelhető. Így a baktériumtrágya kezelés minden vizsgált hibridnél növelte az olajtartalmat és az olajsavtartalmat egyaránt. A folyamatos növénytáplálásnak köszönhetően, melyet a baktériumok biztosítanak a növény számára, a terméshozamok is növekedtek. Az őszi kalászosok fejlődését kevésbé szemmel látható módon segítik a baktériumok. Mégis minden hatósági és egyetemi vizsgálat bizonyítja, hogy megfelelő és szakszerű használat mellett jelentős, akár 20%-os különbségek is elérhetők a baktériumtrágyával kezelt területeken. De a 3 fő növénykultúra mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyümölcsösökben elért eredményeket sem, mint a szőlő esetében, ahol a termésmennyiség növelésén kívül a mustfok is emelkedett a baktériumtrágyával történt kezelés hatására.

Mindezeket összefoglalva közel negyed évszázad során végzett számos kísérlet és termelői tapasztalat igazolja, hogy a baktériumtrágyázás gazdaságilag megtérülő, környezetkímélő és talajaink termékenységét elősegítő technológia.

 

 

Vajda_Péter

A szármaradványok bontása baktériumtrágyával

A szármaradványok „aranyat érnek”, ha megfelelően gazdálkodunk velük, így gazdasági és élettani oldalról is igen fontos szerepet töltenek be. A betakarított növényeink után visszamaradt szár, levél, csutka/tányér és gyökér maradványok nagy mennyiségű N, P, K-t mikroelemeket és szerves anyagot tartalmaznak. Pl. 8 t/ha kukoricatermés után 12-13 tonna/ha szerves anyag képződik, amely 78-88 kg/ha N hatóanyagot, 40-44 kg/ha P2O5 hatóanyagot, 118-139 kg/ha K2O hatóanyagot tartalmaz. Egy 3 tonna/ha termésátlagú napraforgó után 13-14 tonna/ha szerves anyag marad vissza a területen, amely 79-91 kg/ha N hatóanyagot, 61-68 kg/ha P2O5 hatóanyagot, valamint 260-340 kg/ha K2O hatóanyagot tartalmaz.  A baktériumtrágyákkal való szármaradvány bontás pont ezen tényezők figyelembevétele mellett nélkülözhetetlen folyamat.  A talajba forgatott tarlót ugyanis a talajban lévő cellulóz bontó baktériumok tudják elbontani, a probléma csak az, hogy ezek száma jelentősen lecsökkent. Ezért van szükség ezek pótlására baktériumkészítmények használatával. Itt két fő folyamat zajlik le. Az egyik a humifikáció (humusz képződés), a másik a mineralizáció (ásványosodás). Tehát a szármaradványok elbontásával szerves anyagban gazdagítjuk a talajt, ennek köszönhetően fog javulnia annak szerkezete, és így könnyebben művelhetővé válik, valamint a benne lévő tápa