MENÜ

N-LOCK Magazin 2015. szeptember

Oldalszám: 23
2015.09.02.

AZ N-LOCK SZEREPE A HÍGTRÁGYA-FELHASZNÁLÁS TERÜLETÉN

DowAgrosciences_N-Lock Magazin 2015-09_210x297_Agronaplo.indd
Az Európai Unio 2015 augusztusában jóváhagyta Magyarország Vidékfejlesztési Programját, ezzel elhárult minden akadály, hogy jelen költségvetési ciklusra vonatkozó támogatási forrásokhoz hozzá férjenek a gazdákodók.  A Dow Agrosciences Hungary Kft. jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegörző technológiák alakalmazásával a magyar Termelők hatékonyan eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.

 A hígtrágya tárolása és hasznosítása a nagyüzemi állattartás egyik legnagyobb problémája. A hígtrágya – összetételéből adódóan – nem kerülhet felszíni vizekbe (27/2006. II. 7. Korm. rendelet), és a mesterséges tisztítása sem jöhet szóba.

A homogenizált, vagy szeparált hígtrágya szántóföldi felhasználása az egyetlen megoldás, azonban a hígtrágya kijuttatást – környezetvédelmi okokból – több jogszabály is érinti.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján a hígtrágya kijuttatáshoz talajvédelmi terv készítése szükséges, amit csak talajvédelmi szakértő készíthet el.

A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályait, a felhasználást kizáró talajtani-, domborzati és egyéb (például fagyott talaj) tényezőket a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet írja le. Emellett a nem nitrátérzékeny területekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat is ez a rendelet tartalmazza. Eszerint a hígtrágyával kijuttatott N mennyisége legfeljebb 200 kg/ha/év lehet, a kijuttatott kálium és foszfor hatóanyag mennyisége pedig nem lehet több, mint 250 és 150 kg/ha/év.

A nitrátérzékeny területeken ettől eltérő korlátozás van érvényben. A nitrátérzékeny területek 2013-as módosításának következtében jelenleg az ország 68-69%-a nitrátérzékenynek minősül (1. melléklet a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelethez, megállapítva a 43/2013. (V. 29.) VM rendelet 1. melléklete alapján). Ezeken a területeken az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet (a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai)  szerint évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is.

Az 59/2008 FVM rendelet a trágyatárolást is szabályozza. Eszerint legalább 6 havi hígtrágya befogadására alkalmas hígtrágyatároló kapacitással kell rendelkezni. A rendkívül nagy mennyiségben képződő hígtrágya kijuttatását ráadásul a tilalmi időszakok is nehezítik:

  • Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett.
  • Csak abban az esetben juttatható ki hígtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg.

Ezek alapján a gazdálkodóknak a nyár végi-őszi időszakban várhatóan a teljes trágyatároló kapacitásuknak megfelelő hígtrágyát ki kell juttatniuk. A hígtrágyát őszi vetésű növények alá tehetik ki. Ha tavaszi növény alá már ősszel szeretnének hígtrágyát kijuttatni, akkor valamilyen takarónövényt kell vetni még az ősz folyamán. Mindkét esetben problémát jelent, hogy az intenzív N-felvétel csak tavasszal jelentkezik, a hígtrágya N-tartalmának egy része a tél folyamán elvész. A lemosódási veszteség csökkentésére az egyetlen megoldás az N-Lock kijuttatása.

DowAgrosciences_N-Lock Magazin 2015-09_210x297_Agronaplo.indd

A hígtrágya összes N-tartalmának 40-70%-a ammónium-N formában van, a többi pedig könnyen bomló szerves N. A szerves N is rövid időn belül ammónium-N formává alakul, ami nem mozgékony. Ha az N-Lock segítségével blokkoljuk a nitrifikációt, akkor a lemosódás kockázata csökken, a hígtrágya hasznosulása nő.

A hígtrágya hasznosulását a kijuttatás során, vagy azt követően az ammónia képződés (elillanás) is rontja. A N-veszteség, injektálással – a szakirodalmi adatok alapján – 40-90%-al csökkenthető. Az injektálásos kijuttatással viszont nő a denitrifikációs veszteség kockázata. A denitrifikáció során a talaj nitrát tartalma alakul légköri nitrogénné. Ezt a folyamatot baktériumok végzik, és levegőtlen körülmények között nagyobb a veszteség mértéke. Mivel a denitrifikációhoz nitrát jelenléte szükséges, a nitrifikáció blokkolásával, az N-Lock alkalmazásával ez a veszteségforma is csökkenthető.

Az N-Lock alkalmazása tehát két veszteségforma, a lemosódás és a denitrifikáció megelőzésén keresztül is javítja a hígtrágya hasznosulását.

 

Dow_AgroSciences_logo