MENÜ

A vízkezelés fontossága az állattartó telepeken

Oldalszám: 103
Kiss Barnabás 2015.07.02.

Intenzív növekedésű, nagy termelési potenciálú gazdasági haszonállataink genetikai potenciáljának kihasználásához elengedhetetlen az állomány megfelelő tartási körülményeinek, kiváló telepi menedzsmentjének valamint jó minőségű takarmányának biztosítása. Gyakran megfeledkezünk azonban a legfontosabb takarmányról, a vízről, melyből állataink a szilárd táplálék 2-3 szorosát is elfogyasztják. Nem elegendő azonban a megfelelő vízmennyiség, a jó minőséget is biztosítanunk kell.

A jó minőségű víz nemcsak állataink „termelését”, az általuk előállított élelmiszer (tej, hús, tojás stb.) minőségét, vagy éppen hőháztartásukat, illetve az ellenálló képességüket befolyásolja, hanem az egyre bonyolultabbá váló tartástechnikai eszközök (pl. párásító, itatószelepek, nagy nyomású mosóberendezések, fejőgépek) működését, karbantartásigényét  is.

Magyarország természetes vízkészletei sokféle oldott anyagot tartalmaznak. Egy részük, pl. vas, mangán, arzén, természetes úton, a környező kőzetekből kioldódva kerülnek a vízbe, egy részük azonban az emberi tevékenységből (műtrágyázás, szennyvizek, füstgázok stb.) származnak, és mint szennyező anyagok vannak jelen. Bár az EU 2000. évi Víz Keret Irányelve azt a célt tűzte ki célul, hogy 2015-ig minden felszín és felszín alatti vizet jó állapotba hoznak, a jellemző trend az, hogy tiszta vizet egyre mélyebbről hozhatunk csak fel. A jellemzően fúrt kutakból ellátott állattartó telepeinken nagy gondot kell tehát fordítanunk a víz minőségének rendszeres ellenőrzésére, és ha szükséges, a víz kezelésére.

A vízminőségi problémák területenként eltérő módon jelentkeznek. A víz magas arzéntartalma az Alföld jelentős részén, de Baranya déli és az Őrség keleti területein is gondot okoz. Magyarországon jellemzően kemények a vizek, kimagasló vízkeménységgel a karsztos hegyvidéki területeken találkozhatunk. Magas nitráttartalom jellemző Csongrádban, Hajdú-Bihar, Pest és Vas megyékben, de pontszerűen bárhol előfordulhat. A nitrát a gyomorban nitritté alakulva, a hemoglobint (Hb) methemoglobinná (metHb) alakítva a vér oxigénszállító képességét csökkenti. A magas vastartalom elsősorban a vízhálózat élettartalmát csökkenti, magas Ca-tartalom mellett (kemény víz) a csövek falán porózus felület képződik, mely melegágya a kórokozóknak és biofilm réteg kialakulásának. Súlyosabb esetekben a hálózat leszűkül, elzáródik. A magas vastartalommal rendszerint magas mangánmennyiség is társul. A mangán idegkárosító hatása ismert. A víz pH-értéke és keménysége nagyban befolyásolja a vízen át adagolt gyógyszerek, vakcinák, vitaminok hatékonyságát is. A kémiai szennyezettségek mellett ügyelnünk kell a biológiai szennyezettségre. Leggyakrabban az E. Coli, illetve a coliform baktériumokat vizsgálják. Kimutatásának a jelentősége az, hogy jelenléte jelzi, ha a víz széklet vagy állati trágya eredetű baktériumokkal szennyeződött. Szennyvíz általi szennyezésre utalhat az ammónia (ammónium-hidroxid) jelenléte is, de ez csak friss fertőzöttség esetén található meg a vízben, mert hosszabb idő elteltével nitritekké, majd nitrátokká oxidálódik. A nitrát jelenléte régebbi fertőzésre utalhat. A határértéken túli bórtartalomnak szaporodásbiológiai jelentősége ismert. Sajnos a bór csak nagyon költségesen eltávolítható, ebben az esetben meggondolandó más vízbázis használata is.

A víz kémiai vizsgálata során meghatározásra kerülhet annak peszticidtartalma is, melynek meghatározása mezőgazdaságilag intenzíven művelt területeken fontos.

Az ivóvízkezelés során mikro- és ultraszűrési, ioncserés, abszorbciós, illetve oxidációs eljárások kombinált használatával tudjuk a nem kívánatos anyagokat a vízből eltávolítani, illetve nem káros formába átalakítani. Különböző fertőtlenítő szerek alkalmazásával a patogén kórokozókat elölhetjük, savanyító készítmények adagolásával pedig a kívánt pH-szintet tudjuk beállítani.

Jó minőségű vízzel az állatok termelése, a kibocsátott állati termék minősége javítható, csökkenthetők az állatorvosi és a műszaki berendezések karbantartására fordítandó költségek. Az érvényben lévő állatjóléti támogatások részeként, a 201/2001 Kormány rendeletnek megfelelő minőségű ivóvíz itatása esetén jelentős támogatási összeg igényelhető.

A mai korszerű ivóvíz kezelő berendezések hely- és energiaigénye kicsi, jól automatizáltak és alacsony karbantartási igényűek. Jellemzően szilárd padozat, fagymentesített hely (akár egy konténer is alkalmas) és elektromos csatlakozás kiépítése szükséges. Mielőtt azonban beleugrunk egy beruházásba, fontos a megfelelő vízvizsgálat elvégzése, a valós és a kívánt értékek meghatározása.

A vízkezelő rendszer csak megfelelő méretezés esetén tudja a kívánt eredményt biztosítani, ezért az állattartó telep éves, napi és legmagasabb és legalacsonyabb óránkénti vízfelhasználását is meg kell határozni. Fontos, hogy a vízellátást biztosító szivattyú paramétereit ismerjük, a szivattyú a vízkezelő berendezés megfelelő működéséhez szükséges vízmennyiség és víznyomást egyenletesen biztosítani tudja. A vízhálózat jó megtervezésével, by-passok kialakításával, egyes nagy vízigényű, de kezelt vizet nem igénylő technológiai folyamatok (pl. trágyaöblítés) leválaszthatók, melyekkel költséget takaríthatunk meg.

Mindezek miatt könnyen beláthatjuk, hogy állatartó telepeinken az állatok jó minőségű ivóvízzel való ellátása és az eszközkímélő technológiai víz biztosítása nem költség, hanem igen gyorsan megtérülő beruházás.

víz

 

Kiss Barnabás

HAT-AGRO Ökológia Kft.