MENÜ

Juhászok és tudósok vitatták meg a juhágazat aktuális kérdéseit

Oldalszám: 100-101
Bálint Tóth János 2015.06.04.

Juhászaink évente mintegy 620 ezer bárányt kínálnak fel eladásra, amelynek 99 százaléka élőállatként hagyja el az országot. A bárányok 45 százaléka húsvét előtt születik, 35 százaléka augusztusra, 20-25 százaléka decemberre. Az árak éppen fordítva alakulnak, az év második felében folyamatosan csökken a báránykínálat, ám emelkednek az árak.

Jó lenne elérni, hogy az év második felében több bárány szülessen, amely nem kicsi, de mesterséges beavatkozással nem lehetetlen kihívás a tenyésztők számára. Reformot a juhágazatban – mondták az előadók az első Bábolna Road Show Juh szakmai nap rendezvényén, Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán.

A juhok korszerű táplálásáról ez idáig nem tartottak önálló fórumot, most jött el az ideje, amit igazol, hogy csaknem 80 érdeklődő előtt hangzottak el megfontolandó gondolatok. Csak a tápon nevelt, intenzív báránynevelésnek lesz jövője – mondta az egyik előadó, amelyhez leginkább 1 fázisú báránytápot illik majd feletetni – tették hozzá többen is. Juhászaink válasszák a tudatos, piaci igények szerinti termék előállítást az ad hoc gyakorlattal szemben. Ennek velejárójaként indokolt az új technológiák használata, közte az önetetőké, önitatóké, illetve a szakszerű takarmánytermesztés, minőségi tárolás, okszerű takarmányozás, preventív állategészségügyi ellátás és a szakmai ismeretek növelése.

Szaporaságot növelni kell – mutattak rá néhányan, mert a jelenlegi egy anya, egy bárány átlagot 1,6–1,8 egyedre kell növelni, továbbá nem halogatható tovább termesztői csoportok alakítása, a közös értékesítés, a fajták tudatosabb megválasztása (húselőállítás, tejtermelés, időjárási és földrajzi adottságok, tájjelleg stb. alapján) sem.

„Nem értem az extenzív báránytenyésztőket, igaz, így olcsóbb a termesztés, de egyre nehezebb az így nevelt állatok értékesítése a főszezonokban tapasztalt túlkínálat miatt” – fogalmazott az egyik felvásárló cég képviselője. Hozzátette, nekünk azokat az időszakokat kellene célba venni, amikor másoknak nincs, vagy csak kevés bárányt kínálnak fel eladásra. Ilyen időszak az augusztus közepe és karácsony. Ám ekkor is a fehér bárány a kelendő, mert a fekete és a színes bárány bőre leginkább csak hulladék, amivel nem tudnak mit kezdeni a vágóhidak. Élhetnénk jobban is a piac teremtette lehetőséggel, hogy az év második felében szülessen több bárány, illetve 23-24 kilogramm legyen húsvétkor a pecsenyebárány átlagsúlya. Magyarországon jelenleg nincs, illetve alig 1 százalék a bárányfeldolgozás, döntő az élőállat-kivitel. Jövőre felépül itthon egy szarvasmarha-juh vágóhíd, ezzel kihúzható a méregfoga húsvét előtt a Velence határában rendre megjelenő állatvédők tiltakozó akciózásainak.

 

Néhány szisszenéssel fogadott bejelentés is elhangzott, ezek egyike volt, hogy a jövő a tápon nevelt bárányoké lesz. A piac azokban az időszakokban fizet többet a friss húsért, amikor hagyományosan csak keveset tudunk felnevelni. Ez mire kötelezi a hazai takarmánygyártók egyik legnagyobb képviselőjét, Bábolnát? – kérdeztük Lajtos Lajos értékesítési igazgatót.

– Minket ugyanarra kötelez, mint a tenyésztőket, meg kell felelnünk a kihívásoknak. Takarmányainkat folyamatosan fejlesztjük. Különböző takarmányozási módokhoz alakítottunk ki takarmányozási programokat. Kínálatunk kielégíti a húsbárányt nevelő gazdák igényét ugyanúgy, mint akik juhtejet kívánnak fejni. Válogathat készítményeink közül az is, aki nagyon korán szeretne elválasztani, és az is, aki gyorsan akar húsbárányt nevelni. Kínálatunk megfelel a hagyományos módon etető gazdáknak is. Nekünk fontos, hogy bármilyen takarmányozási igényre szakmai választ tudjunk adni.

 

A báránytakarmányok mekkora arányt képviselnek a bábolnai takarmányok között, illetve milyen egyedi receptet követnek?

A receptúra minden gyártó féltve őrzött szellemi terméke. Takarmánytápjainkba alapvetően Magyarországon termesztett szemes takarmányokat keverünk, amelyhez igény szerinti mennyiségben a Bonafarm Csoportban megtermett szóját is teszünk. A lehetőségekhez mérten saját fehérje anyagot adagolunk a keverékekbe, ha nincs elegendő mennyiség, importból származó készletet használunk fel.

 

Hogyan, milyen kiszerelésben érhetőek el takarmányaik a juhászatok számára?

Általában zsákban igénylik, néhány partnerünk gazdaságossági megfontolásokból ömlesztve kéri. A juhászok jellemzően időszakosan és egyszerre nem nagy mennyiséget rendelnek, körükben a zsákos kiszerelés a gyakoribb. Jelentős piaccal bírunk Romániában, ott mindkét kiszerelési forma nagy mennyiségeket takar.

 

A hagyományos takarmányozási módokkal szemben milyen átalakítások, fejlesztések szükségesek a tápszeres etetésre történő áttéréskor?

Nem szükséges különösebb átalakítás, etetésre változatlanul megfelel egy hagyományos vályú, amelybe a granulátum formájú tápanyag kiönthető az állatok elé.

 

Szó volt az egyfázisú báránytápról, hogy elejét vegyék az átállásokkal óhatatlanul együtt járó étvágycsökkentésnek. Mi az önök javallata?

Egy bárány fejlődési igényeit valójában több fázissal lehet kielégíteni, mert a fehérjeszükséglete változó. Mégis, a termelők biztonsága érdekében kifejlesztettük az egyfázisú báránytakarmányt, amely nem tartalmaz karbamidot. Etethető a kicsi jószág akár az anyja alatti korában, és később, a hizlalásakor is.

 

Egy juhász ember egyszerűen kérdez, például hol vehető meg a takarmány, mennyiért és mikor tudják szállítani?

Elsődleges célunk, hogy mérettől és telephelytől függetlenül bárkit kiszolgáljunk egy 20 éve kialakított értékesítő hálózat működtetésével. A kisebb tételt vásárlók a hozzájuk legközelebbi márkaképviselőink közreműködésével jutnak a takarmányainkhoz, a kamionos tételt megrendelő juhászatok igényét a raktárközpontunk elégíti ki.

 

A juhok takarmányozásáról esett a legtöbb szó, de milyen takarmányozást kövessen a másik kiskérődző állatot tartó gazda, egy kecsketenyésztő?

A kecske számára külön takarmánysort kínálunk. A kecskéről elterjedt, hogy a szegény ember tehene, illetve, hogy igénytelen jószág. Ezzel szemben azt mondom, a kecske egyáltalán nem igénytelen, sőt egyenesen válogatós. A kecske hasznosítási iránya alapján gyártunk tápot a gidáknak és egy másikat a tejelő állatnak.

 

Milyen takarmányt javasol a kifejezetten tejtermelésre fogott juhok etetésére? Hallhattuk, a juhtejből készített élelmiszerek jól fizetnek Észak-Amerikától kezdve Európáig, vámok és korlátok nélkül kereskedhetnénk vele.

A húshasznú állományok etetésére klasszikus anyatakarmányt kínálunk. Magyarországon a szálas takarmányok mellé abrakolnak, de a bárány hizlalásához ajánlott a báránytáp etetése. A tejelő állományok ellátására kínáljuk az úgynevezett tejelő takarmányunkat valamint a koncentrátumot, amely szükséges a tej minősége miatt.

 

Hogyan etessünk, hol tároljuk az etetni valót, hogy minél kisebb legyen a táp(szem)veszteség?

A szavatosság megtartása miatt a takarmányokat ne tárolják nedves helyen. Miként az egyik előadó hangoztatta, ne féljünk az önetetőtől, az állatok nem zabálják túl magukat, ellenben akadályozzuk meg az esetleges szemveszteséget, a kiszóródást.

 

A juhászok figyelmét felhívták a toxinok és az étvágytalanságot okozó gombafertőzések elkerülésére is. Milyen minőségbiztosítási rendszert működtetnek Bábolnán a kockázatok csökkentésére?

Az átvételi gyakorlatunk szigorúbb, mint a törvényi előírás, hiszen két lépcsőben vizsgáljuk a tételeket. A tárolóinkba nem kerülhet be olyan szállítmány, amit átvételkor kocsinként ne tesztelnénk.

A tételeket gyártás előtt ismét megvizsgáljuk. Végül, szúrópróbának vetjük alá a kiszállításra előkészített készletet is.

- BTJ -