MENÜ

Jó úton haladunk? - Utolér-e bennünket a precíziós gazdálkodás, vagy elhalad mellettünk a technológia?

Oldalszám: 57-64
Agro Napló 2015.06.03.

!agronaplo_ujsag_egyben.indd

A precíziós gazdálkodás, mint a mezőgazdaság jelenleg legmodernebbnek számító technológiai eszközrendszere olyan gondolkodásmódot követel meg, amely bevételnövelő, ugyanakkor környezetkímélő, és nem utolsósorban fenntartható szemléletű. A technika és az informatika rohamos fejlődése komoly kihívás elé állítja a gazdálkodókat is, hiszen az alapeszközök egyre több újdonsággal vannak ellátva.

A néhány évtizedes múltra visszatekintő precíziós gazdálkodás – hasonlóan például a számítógépek, telefonok, stb. fejlődéséhez – technikai értelemben óriási léptekben halad, azonban kevesen mondhatják el magukról, hogy a rendelkezésre álló teljes precíziós palettát ismerik és használják.

A precíziós gazdálkodás hazai története nem túl hosszú, hiszen a kilencvenes évek vége és a kétezres évek eleje volt az az időszak, amikor a mezőgazdasággal foglalkozó kutatók, majd gyakorló gazdák találkozhattak a technológiát elősegítő technikai eszközökkel. A folyamatos fejlesztések eredményeként a precíziós gazdálkodással foglalkozó néhány éves tankönyvek ma már az oktatásban alkalmatlanok a felhalmozott tudásanyag átadására. Szerencsére a hazai kutatóintézetek, valamint felsőoktatási intézmények a precíziós gazdálkodás megszületésétől folyamatosan követik az új eredményeket, és ha a saját eszközparkjukat nem is tudják - forráshiány miatt - fejleszteni, megkeresik azokat az iparági szereplőket, ahol a folyamatos fejlesztés révén a gyakorlatban is kipróbálhatják a legmodernebb eszközöket. A precíziós gazdálkodás, mint tantárgy több felsőoktatási intézmény oktatási struktúrájában szerepel, azaz a technológia iránt érdeklődő agrár-, gépész-, stb. hallgatók hozzáférhetnek olyan hasznosítható információkhoz, amelyekből összeállhat az a tudásanyag, ami a modern eszközökkel felszerelt gazdaságok munkájához elengedhetetlen.

Mivel a precíziós gazdálkodás a technikai eszközrendszeren túl az adatokon, illetve az azokból nyert információn alapszik, egyre nagyobb szerep jut az adatnyerésnek, adattárolásnak, valamint az adatelemzésnek. Ehhez olyan infokommunikációs eszközök ismerete szükséges, amelyek korábban a gazdálkodók számára nem voltak feltétlenül fontosak. A fiatalabb gazdászgeneráció ezekre a technikai eszközökre már munkaeszközként tekint, és néha kutatókat meghazudtoló igényességgel végzi az adatgyűjtési, mérési feladatokat. A világban tapasztalható trendek gyorsan beszűrődnek a hazai gyakorlatba. Úgy látom, hogy a felhasználók számának növekedésével egyre több kihívás elé néz az informatikai tudáson alapuló gazdálkodás. A precíziós gazdálkodás adatgyűjtési és elemzési munkáira több hazai szolgáltató is biztosít lehetőséget, itt nem látok jelentős lemaradást a nemzetközi trendekhez viszonyítva.

Természetesen egy bizonyos üzemméret alatt a precíziós gazdálkodás teljes eszköztárának bevezetése nem indokolt, még akkor sem, ha a területek heterogenitása jelentős. Egyes elemek, amelyek a termelékenységet, vagy munkaminőséget emelik még így is alkalmazhatók – ilyen például a sorvezetők alkalmazása – de a komolyabb eszközök sajnos egy bizonyos üzemméret alatt nem térülnek meg. Ennek az üzemméret nagyságnak a meghatározása nem egyszerű, mivel a befolyásoló tényezők sokasága jelentkezik egy ilyen számításnál, azaz egyértelműen nem határozható meg egy precíziós gazdálkodást megkívánó üzemméret.

Ami azonban bizakodásra ad okot, az az, hogy egyre több termelő fordul a precíziós gazdálkodás eszköztárához. Az év elején megrendezett első PreGa – Precíziós gazdálkodás és digitális trendek a mezőgazdaságban – konferencia átütő sikert aratott a technológiát már régen használó, illetve az érdeklődő gazdálkodók körében. Olyan fórumot sikerült a rendezvénnyel teremteni, ahol a precíziós gazdálkodásban érintett összes szereplő részt vett, és kölcsönösen megismerte egymás véleményét.  

A termelőktől hallott tapasztalatoknál meggyőzőbb érv nem kell ahhoz, hogy belássák a gazdálkodók: a precíziós gazdálkodásnak hazai körülmények között is van létalapja, érdemes foglalkozni a technológia nyújtotta lehetőségekkel.

A hazai precíziós eszközök forgalmazói a már említett konferencián teljes kínálatukat felvonultatva jelentek meg. A nagyvilágban zajló precíziós gazdálkodással foglalkozó eseményeken a kínálati paletta hasonló módon mutatja be az eszközöket. A konferencián résztvevők nagy része látta és látja, hogy hiánypótló eseményen vett részt, ezért örömteli, hogy a szervezők már ott jelezték, hogy lehetőség lesz a párbeszéd folytatására: a második PreGa 2016 februárjában ismét megrendezésre kerül, ahol újfent lehetőség lesz a legfrissebb eszközök megismerésére, a tapasztalatcserére.

Hogy jó úton haladunk-e, illetve utolér, vagy elhalad mellettünk a technológia? Személy szerint azt gondolom, hogy nincs okunk panaszra, hiszen a világban látható trendeknek megfelelően a hazai termelők is látják, hogy az élelmiszertermelés és az élelmezés biztonsága különösen nagy kihívás a folyamatosan növekvő emberiség számára. Úgy látom, hogy a precíziós gazdálkodás tekintetében nincs nagy lemaradásunk a világ fejlett mezőgazdaságaihoz képest, természeti adottságaink pl. talajaink mozaikossága) pedig különösen kedveznek a precíziós eszközök alkalmazásának elterjedéséhez. Az alább megfogalmazott vélemények mindegyike arra keresi a választ, hogy a precíziós gazdálkodás terén is jó úton haladunk-e?

 

 !agronaplo_ujsag_egyben.indd

Az USA-ban Minneapolisban már 1992-ben, míg Európában 1997-től erős térinformatikai háttérrel rendezték meg az első precíziós mezőgazdaság (PM) konferenciát.  Több mint 20 éve foglalkozok alkalmazott térinformatikai kutatási és oktatási feladatokkal. 2001-ben az első magyar nyelvű precíziós mezőgazdasági szakkönyvet, illetve később ennek több átdolgozását és könyvfejezeteket valamint szakmai cikkeket készítettem a témában.

Az első könyvem megjelenésekor még mindössze néhány terméstérképezésre alkalmas kombájn volt az országban, ezért emlékszem a legtöbb helyen még hosszasan magyarázni kellett, hogy miért tartom én ezt a technológiát az információ technológia mezőgazdasági leképezésének. Igazából a köztudatba 2010 után kezdett el terjedni a precíziós technológia, amely egy teljes szemlélet, és ez alapján gyakorlatváltást feltételez a termelő részéről. Napjainkban az EU szakigazgatási és támogatási rendszerek tervezésében is felismerték a terület fontosságát és ez valószínűleg felgyorsítja az alkalmazási folyamatokat. A motiváció egyik fő gátjának az ismeretek hiányát tartom, amelynek egyik oka a szaktanácsadás hiányossága. Számos helyen tapasztaltam, hogy a korszerű gépvezérlési eszközök mellett alapvetően hiányoznak a vezérlés előkészítéséhez kapcsolható kiértékelési és stratégiakészítési alapadatok. Napjainkban a felhő alapú technológiák és az adat bányászat jelent olyan PM kihívást, amely a termőhely naprakész nagyfelbontású adat tömegéből folyamatos térbeli döntéstámogatást és nagyfokú automatizáltságot feltételez.

A Debreceni Egyetem MÉK karán több mint 10 éve az agrár-környezetgazdálkodási agrármérnököknek kötelező fő tárgy a precíziós mezőgazdaság, illetve a többi szakon is a hallgatók kapcsolódó ismereteket szerezhetnek. Mivel a PM egy integráló technológia, így az ismeretek egymásra épültsége rendkívül fontos. A GPS navigáció és jelfeldolgozáshoz saját bázis állomással rendelkezik a koordináló Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. A hallgatók megismerik a mintavételi geostatisztikai eljárásokat, hibaforrásokat és ezek kezelését. Ezekre építve kezdjük el oktatni a gépüzemeltetési rendszerek optimalizálását. Az oktatásban az infrastruktúra ezen a területen is folyamatos versenyfutásban van a gyakorlattal. Jelenleg rendkívül drága a korszerű PM eszközök gyakorlati oktatása. Ezt a hátrányt úgy próbáljuk folyamatosan csökkenteni, hogy a nagy gyártók termékeinek bemutatására és kipróbálására külsős előadókat szervezünk. A hosszabb szakmai gyakorlatok során az egyetemi agrárközpontban hallgatóink már a precíziós gépek üzemeltetését is megismerhetik. A szerteágazó tudás megszerzésére és fenntartására azonban valamennyi hallgatónak oda kell figyelnie a végzés után is, hiszen erre a területre kifejezetten igaz az életfogytiglan történő tanulás követelménye.

 

 !agronaplo_ujsag_egyben.indd

1998-ban találkoztam a precíziós növénytermesztéssel a Nyugat-Magyarországi Egyetem (Korábban Pannon Agrártudományi Egyetem) Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán. Diplomadolgozat téma választásakor olyat kerestem, ami új, korszerű, amiben van kihívás, és aminek van jövője. Szerencsémre, az egyetem Biológiai Rendszerek Műszaki Intézetében (akkor Agrárműszaki Intézet) már nagyon korán felismerték a precíziós növénytermesztés jelentőségét. Diploma dolgozatom megvédése után, mint PhD hallgató csatlakoztam fenti intézethez. A precíziós növénytermesztéssel kapcsolatos doktori disszertációmat 2004-ben védtem meg.

A precíziós növénytermesztés oktatását rendkívül fontosnak tartom. A mai erő- és munkagépek, illetve azok kezelő felületének használata is igazi szakmunka. A gyakorlatból egyre inkább azt halljuk, nehéz ma jó, képzett gépkezelőt találni. A precíziós növénytermesztés pedig még többet kíván. Hogy a benne rejlő potenciált ki tudjuk használni a teljes technológiát – a kapcsolódó agrár-, műszaki-, informatikai- stb. ismereteket – át kell látni. Ehhez pedig szakember kell, akit képezni kell. Szerencsére ma már több felsőoktatási intézményben - több helyen külön tantárgyként - oktatják a precíziós növénytermesztést. Kívánatos lenne ugyanakkor az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés is. Ahol van tangazdaság, nagyon jó lenne az ott folyó munkákba bevonni a hallgatókat. Ehhez nyílván feltétel, hogy az adott intézmény ennek megfelelően fel legyen szerelve, vagy legyen a képzésnek otthont adó partner gazdaság.

Persze ha szabadon engedi az ember a fantáziáját, akkor vannak még ennél is merészebb álmai. Több nyugat-európai országban vannak olyan agár felsőoktatási intézmények, képző központok, amelyeknek a vezető erő-és munkagép gyártók a legújabb, legkorszerűbb technológiával felszerelt gépeket biztosítják az oktatáshoz. A hallgatók így találkoznak a legújabb fejlesztésekkel, nemcsak látják, vagy egyszer-egyszer beleülhetnek a gépekbe, hanem valós üzemeltetési tapasztalatot szerezhetnek, az üzemeltetéssel kapcsolatos mérési stb. gyakorlatokat végezhetnek. A gépek természetesen a precíziós növénytermesztés eszközeivel is fel vannak szerelve.

A fentieket összefoglalva tehát, egyfelől örömteli, hogy a hazai felsőoktatásban helyet kapott a precíziós növénytermesztés. Másfelől viszont, mint mindenben, ebben is lehetne még többet elérni. Annál is inkább, mert a technológia gyorsan és egyre növekvő mértékben terjed a gyakorlatban. Ráadásul egyre többen látják meg az üzleti lehetőséget is benne. Ezért nagyon fontos lenne, hogy jól felkészült, a technológia minden elemét és annak szakmai hátterét jól ismerő, a legkorszerűbb eszközökkel és trendekkel tisztában levő diplomás szakembereket tudjanak kibocsátani a főiskolák és egyetemek, akik képesek egyrészt szakszerűen üzemeltetni teljes precíziós növénytermesztési rendszereket, másrészt szaktudásuknak köszönhetően fel tudják ismerni, ha egy vonzó ár mögött esetleg szakmailag megkérdőjelezhető a tartalom.

 

 !agronaplo_ujsag_egyben.indd

Először 2005-ben találkoztam a precíziós gazdálkodás technológiájával, Zimányban, a Farkas Kft.-nél. Akkoriban a differenciált permetezés és műtrágyaszórás megoldásán dolgoztunk, a gyakorlatba átültetve az elméletet, megoldásokat keresve a felmerülő számítógépes kompatibilitási és műszaki problémákra.

A precíziós gazdálkodás ugyanis komplex folyamat, a legköltséghatékonyabb és maximálisan környezettudatos gazdálkodási forma. Alapja a szakma ismerete, mert arra törekszünk, hogy a növények igényeit helyspecifikusan, majdhogynem egyedszinten kielégítésük. Emiatt fontos része a precíziós termesztéstechnológiának a GPS koordinátákkal rendelkező mintavételen alapuló szaktanácsadás.

Fontos eleme már az oktatásnak az a tény, hogy a precíziós gazdálkodás már régen nem elmélet, hanem a mindennapi gyakorlatnak a része. Eszközrendszere elérhető, módszerei megtanulhatók, költségei pedig belátható időn belül kigazdálkodhatók.

A diákok és az érdeklődő szakemberek most már sokat hallanak a precíziós gazdálkodásról és az internet is bővelkedik a témához kapcsolódó cikkekben. Azonban a nehézséget a gazdálkodók számára induláskor a célirányosan képzett munkaerő, valamint a megfelelő munkaeszközök kiválasztása jelenti.

A képzett munkaerőt illetően a technológia oktatását már középiskolai szinttől szükségesnek tartom, ugyanis a precíziós műveletek végzésére készen álló fedélzeti számítógépek, munka- és erőgépek egyre több helyen várják a végzős diákokat. Az oktatásra azért is szükséges egyre nagyobb hangsúlyt fektetni, mert az erőgép és munkagépgyártók egyre komolyabb tudással vértezik fel a gépeiket és ennek a tudásnak a kihasználása anyagi előnyökkel járhat a gazdálkodó számára.

A felsőoktatásban pedig már az informatikai hátteret, az elérhető célokat és a hozzá vezető módszereket kell oktatni. Jelenleg képesek vagyunk táblán belül tőszámot, műtrágya dózist és permetlé mennyiséget változtatni, valamint nagy pontossággal párhuzamosan haladni. Már nem a differenciált kijuttatás a kérdés, hanem az algoritmusok kidolgozása jelenti a kihívást a szakemberek és kutatók számára. Egyre fontosabbá válik a kutatásban a precíziós Doktori Iskolák és kutatóintézetek szerepe, ugyanis az új fejlesztéseken túl, számos módszert adaptálnunk kell a hazai viszonyokra.

A motiválásra és tanulásra a tantervi oktatás mellett a témában gyakorló szakemberek előadásait, a mintagazdaságok termesztéstechnológiájának megismerését és az ezen keresztüli személyes tapasztalatszerzést tartom a legjobb módszernek. Működő rendszereknek az elemeit érdemes tanulmányozni és átvenni. Nagyon hasznosak a témában tartott szakmai tanácskozások és fórumok, melyeknek a gyümölcse szintén kezd beérni.

Példaként szeretném említeni, ha egy közepes méretű gazdálkodó beruház egy mérleges műtrágyaszóróba, mely képes differenciált kijuttatásra is, alighanem gazdálkodásának egyik legjobb döntéseként fogja számon tartani a későbbiekben. Egy ilyen berendezés nagyjából a másfélszerese- duplájába kerül a hagyományos eszköznek, viszont hatalmas előrelépést fog jelenteni a gazdálkodás területén.

A legkorszerűbb, elektronikus vezérléssel ellátott gépekben bent van a tudás, csak meg kell tanulnunk a képességeiket kiaknázni és elvégeztetni velük azokat a feladatokat, amelyekre kitalálták ezeket a berendezéseket. A precíziós gazdálkodás valóban utolért bennünket...

 

!agronaplo_ujsag_egyben.indd

Eljött a digitális mezőgazdaság kora és nincs visszaút

Az egyre gyorsuló ütemben zajló digitális transzformációnak nem meglepő módon nagy jelentőségű része a mezőgazdaságot érintő digitalizáció, hiszen az már az állattenyésztésben, vagy növénytermesztésben sem kérdés, hogy előbb-utóbb lecserélik hagyományos technológiáikat a gazdaságok, és kivétel nélkül átállnak az informatikai eszközök által vezérelt és irányított termelési rendszerekre.

A precíziós gazdálkodás ma már Magyarországon sem valamiféle nyugati luxustechnológia vagy megfoghatatlan innováció, hanem egy jól ismert, és sokak által alkalmazott bevált gyakorlat. Magyar földművelők is küldenek fel a földjeik felé drónokat, amik a felszerelt szenzorokkal elemzik a gabona cellulóztartalmát és a föld nitrát tartalmát. Majd ezek az adatok egy online térképben gyűlnek össze, a földre kiküldött munkagép csak oda és csak annyi műtrágyát szór, amennyi indokolt. Számítógépes rendszerek állítják össze gazdálkodási terveiket, a traktort is automatika kormányozza, a gépkezelő feladata egyre inkább csak annyi, hogy kivezesse járművét a szántóföldre. Ez nem sci-fi, ez egy több ezer éves iparág találkozása egy 60 éves iparággal.

Még csak a gazdaságok 10 százaléka használ precíziós technológiákat

Igaz, Magyarországon a potenciál még óriási, hiszen a rendelkezésre álló iparági adatokat ismerve a mérleg nyelve még mindig a hagyományos gazdálkodási technológiákat alkalmazó gazdaságok irányába tolódik el: körülbelül 10-90 százalékos arányban. A tíz százalékon belül is a legtöbb gazdaságban egyelőre csak egy-egy precíziós technikával foglalkoznak vagy kísérleteznek. A komplex, egymással minden szinten összefüggő digitalizált termelés még a következő évek fejlődési lehetősége, de inkább fejlődési kényszere.

Az informatikai iparág egyre szorosabban működik együtt a mezőgazdasággal, vagy ha úgy tetszik, szolgálja ki a mezőgazdaságot. Informatikai, infokommunikációs vállalkozások tucatjai álltak a mezőgazdaság szolgálatába. A digitalizáció miatt egyre több lesz a boldog gazda, hiszen a hatékonyan vezérelt termelésben ugyanannyi erőforrásból több és jobb minőségű termék lesz, boldogabb lesz a vevő, a fogyasztó is. Az EU-s és a világpiacon ma már nem tud versenyképes lenni egy olyan mezőgazdaság, amely elavult eszközökkel, magas költségek mellett csak közepes minőségű és mennyiségű terméket képes előállítani. A digitálisan működő gazdálkodások olyan előnyre tesznek szert, amellyel szemben egyre kevéssé lesz képes versenyezni a hagyományos technológia.

Informatikai cégek a gazdaságok szolgálatában

A magyar mezőgazdaságban ahhoz, hogy a fent említett százalékos arány a többszörösére növekedjen, és hogy a korszerű agronómiai és informatikai eszközök használata maximális hatékonysággal működjön a földeken, nem csak forrásra, de a gazdálkodók szemléletváltására is szükség van. Az informatikai szektor felkészült, hogy kiszolgálja a változó igényeket, ami nem csak a termelési fázis végéig tart, hanem a folyamatos szakmai támogatáson keresztül a teljes üzleti folyamatot is erősíti.

 

!agronaplo_ujsag_egyben.indd

A precíziós gazdálkodás során a termelő döntése után a technológia beszerzése történik. Ez önmagában kevés, önállóan nem csodaszer, szükség van a termelő tudására, tapasztalatára is. Ugyanakkor ezek komplex, sok elemből felépülő egységes rendszerek, amelyekhez támogatást kell adni. Jellemzően elektronikai rendszerelemekről beszélhetünk, egy részére van és lehet ráhatásunk, egy része tőlünk független.

Az intelligens gépek, a GPS, a műholdakra történő rálátás, a mobil adatkapcsolat azok, amelyeket távolról is lehet ellenőrizni, információt adni a művelést végzőnek ezek állapotáról. Amit viszont tudni kell, hogy vannak olyan elemek, amelyek nem láthatóak, nehezen kimutathatóak egy adott pontban, mint az ionoszféra állapota, az állapotából adódó torzítások vagy pontatlanabb helymeghatározások. Ezért nagyon fontos a szoros együttműködés a szolgáltató és termelő között.

Teljeskörű precíziós gazdálkodást használók száma viszonylag alacsony. Ennek oka az, hogy az elsődleges szempont a művelési, ráfordítási költségek csökkentése és ez nem minden esetben mutatható ki azonnal. Az automata kormányzás egy olyan eleme a gépi műveleteknek, ahol a megtakarítás azonnal jelentkezik, ez egyre több gazdaságban meg is jelenik, gyors ütemben növekszik a felhasználók száma. A tápanyag utánpótlás, a precíziós növényvédelem során már nem ennyire egyértelmű a megtérülés számítása, szükséges más technológiai elemek használata is, ezek lehetnek a távérzékelés, a szenzoros érzékelés bevonása, a térképezési adatok kiértékeléséből a kijuttatási térképek összeállítása. Ehhez azonban szükség van még terepi bejárásokra, mérésekre, kalibrálásokra és a kimeneten megjelenő adatok pontossága (időszaktól függően) 65-80% lehet. A vegetációs index, gyomtérképezés, talajminőség vizsgálata történhet távérzékelési eljárásokkal, a felvételekből ortofotó készíthető, majd a kiértékelés során készíthető olyan kijuttatási térkép, amely már vezérelni tudja a permetezőt, a műtrágyaszórót. De itt is nagyon fontos szerepe van a termelőnek, nem elég csak az algoritmusokkal számított értékekkel végezni a kijuttatást, lehetőséget kell biztosítani a beavatkozásra, a kijuttatott mennyiségek változtatására.

Egyre jobban terjednek a pilóta nélküli repülő eszközök, amelyekkel a térképezés, az öntérképezés megvalósítható. A megfelelő eszközök nem olcsók és figyelembe kell venni a törvényi szabályozásokat, amelyek a légtér használatáról szólnak. Ehhez szintén támogatást kell adni olyan megoldásokkal, amellyel a repülési útvonal összeállítható, a feladat elvégzése (fénykép készítése) programozottan beállítható, a repülő eszközbe betölthető.

Nagyon fontos eleme a szolgáltató és termelő kapcsolatának a bizalom, hiszen a rengeteg elektronikus adat ami képződik, célszerűen a szolgáltatónál, felhőben nyújtott szolgáltatásban vehető igénybe. Ahogy ez a bizalom kialakul, az információs technológia fejlődik, a mezőgazdaságigép-gyártók beépítik a támogató elektronikát, folyamatosan nő a felhasználók száma, szerintem robbanásszerű elterjedése várható a termelőknél.

 

 !agronaplo_ujsag_egyben.indd

A feleségemmel közösen 2003. év januárjában alapítottuk a Farkas Kft-t. Az önálló géppark kiválasztási folyamatában hallottam először a precíziós gazdálkodásról. Nagy hatással volt rám, hogy a technikai előrehaladás segítségével eltérő dózisú kezeléseket lehet végrehajtani a táblán belüli kezelési egységeken a térinformatika és a munkagépvezérlés együttes alkalmazásával.

A vállalkozásunk nagyon eltérő tulajdonságú táblákon kezdte meg a tevékenységét és a táblán belül is nagy volt a heterogenitás. Szerettük volna a termelés kockázatának a csökkentését megvalósítani úgy, hogy közben pedig a lehető legjövedelmezőbben, környezettudatosan termeljünk. Akkor is és most is úgy gondoljuk, hogy ehhez a legjobb megoldás a precíziós gazdálkodás alkalmazása.

Mindenkivel szemben volt egy nagyon nagy előnyünk a géppark kialakításánál. Nem volt egyetlen eszközünk sem, nem kellett igazodni sehova sem.

A legfontosabb döntést az első precíziós gazdálkodással foglalkozó előadás után meghoztuk: a cél a precíziós gazdálkodás megvalósítása, minden további teendőt ennek rendeltünk alá.

Egyetemi tanulmányokból adódott a következő fontos kritérium, ez pedig a rendszer szemlélet. A munkagépek közül csakis olyan gépcsalád jöhetett szóba, amelyiknek műtrágyaszórója, permetezője, vetőgépe alkalmas volt a precíziós kijuttatásra.

Jelenleg a 6 db erőgépből 5 db rendelkezik robotpilótával, a munkagépek vezérlésére 5 db fedélzeti számítógép áll rendelkezésre.

A munkagépek elektromos vezérlését a számítógépek szoftverei teszik lehetővé, amelyeknek a folyamatos fejlesztését a gyártók szoftverfrissítés segítségével juttatják el hozzánk. Ma már a legújabb fejlesztések nem feltétlenül gépcserével oldják meg az előrehaladást, esetenként a programfejlesztés is előrelépést eredményezhet.

Tudomásunk van az SMS szoftver folyamatos fejlesztéséről is, így a jelenleg alkalmazott rendszerünk folyamatos megújulása gépcsere nélkül is biztosított.

Szeretném többnek tekinteni magunkat egyszerű felhasználótól. Az élet adta nekünk a lehetőséget, hogy az elsők között foglalkozzunk a precíziós gazdálkodással, ezzel eddig is és a jövőben is élni kívánunk. Nem csak lehetőséget biztosítunk az egyes precíziós technológiai elképzelés megvalósítására, hanem szervesen részt veszünk annak megvalósíthatóságának kidolgozásában.

Számos kísérletet állítottunk be és remélhetőleg a jövőben is be tudunk állítani. Együttműködésünk a Nyugat-magyarországi Egyetem Precíziós doktori iskolájával kiváló. A precíziós gyomszabályozás területén Dr. Reisinger Péter Professzor Úr nálunk tudta a gyakorlatban megvalósítani, tökéletesíteni elképzeléseit. Az eredményesebb jövő érdekében felhasználva az adatbázisunkat és az eszközeinket szeretnénk, ha a talajszkenner, néhány új szenzor és a drónok nyújtotta megoldások is tesztelésre kerülhetnének Zimányban.

A legnagyobb hibának azt tartjuk, hogy a precíziós gazdálkodást megalapozó tudományos munkát követően nem folytatódtak a kutatások. Sajnos a gazdatársadalom kész praktikákat vár, nem hajlandó kísérletezésbe fogni. Eszköz oldalról már sok éve lehetne precíziósan gazdálkodni. A hol és mennyi kérdésekre várják a gazdálkodók a válaszokat.

Nehézséget okozhat még az is, hogy a technológia megvalósításához feltétlen szükséges bizonyos mértékű számítástechnikai, illetve informatikai alapismeret. A technika működtetését végző munkatársak néhány napos munka után önállóan képesek kezelni a berendezéseket, azt érzik, hogy könnyebbé válik a munkájuk, a munkagépvezérlés pedig csökkenti a kézi vezérlés okozta stresszhelyzetet. Nem indokolt a félelem a gazdák részéről.

Továbbá sajnos a törvényhozók még nem ismerték fel a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőséget, ezért a törvényekben még nem ismerik el a többlet beruházási költségek esetleges pénzügyi támogatását, vagy nem részesítik előnyben például az AKG programban szereplők kiválogatásakor.

Az oktatás oldaláról is vannak hiányosságok, a végzős hallgatók csak az alapokat sajátítják el. Az oktatók sem felkészültek ebben a témakörben.

Csak beszélünk a fenntartható és a környezettudatos gazdálkodás alkalmazásának a fontosságáról, vajon érdemben teszünk-e érte valamit? A precíziós gyomirtás területén például csak ott permetezünk a táblán belül, ahol gyom van, és csak azzal a gyomirtó szerrel, amivel az adott gyomflórát kezelni kell. A hagyományos módszer szerint, ha találunk egyszikű és kétszikű gyomot is, akkor az egész táblát –a biztonságra törekvés miatt- lekezeljük egy- és kétszikű gyomirtó szer keverékével. A precíziós gyomszabályozással költséget takarítunk meg úgy, hogy közben környezettudatosak is vagyunk.

A tápanyag gazdálkodás területén képesek vagyunk a táblán belül kialakított kezelési egységeket eltérő dózissal kezelni, a talajvizsgálati eredményekre alapozottan készített tápanyagmérlegek segítségével. Ha precíziós talajmintavételt alkalmazunk, akkor nyomon tudjuk követni a beavatkozásaink hatásait. A több ciklusú talajvizsgálat igazolja vagy cáfolja a beavatkozásaink helyességét. A fenntarthatóság elve tetten érhető a talajaink tápanyag szolgáltató képességének változásából.

A precíziós anyagkijuttatás a termelési költségeink jelentős hányadát teszi ki, jelentős kihatással van a hozamokra és az előállított termény minőségére. Az időjárás egyes elemei azonban a hozamokra és a minőségre is jelentős hatást gyakorolnak. A precíziós technológia nem tud vizet fakasztani és a napfényes órák számát és erősségét sem tudja befolyásolni.

Az elmúlt évtizedben volt részünk aszályban, volt részünk vízözönben, volt részünk túltermelési válságban, ennek ellenére folyamatosan sikerült eredményesen gazdálkodni. A vállalkozásunk folyamatosan tudta növelni a saját tőkéjét. Meggyőződésünk, hogy ebben nagy segítségünkre volt a precíziós termesztéstechnológia.     

 

 

!agronaplo_ujsag_egyben.indd

2003-2008 között voltam hallgató a NyME-Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Karán. Ekkor találkoztam a technológiával először. Akkori konzulensem Dr. Reisinger Péter már úttörője volt a technológia alkalmazásának. Majd 2008-2012ig voltam PhD hallgató Reisinger Péter mellett. A feladatom a kutatási téma mellett (ami nem kapcsolódik a precíziós témához) ekkor a Növényvédelmi Tanszéken az volt, hogy a precíziós eszközöket, szoftvereket, adatokat karban tartsam. Ebben az időszakban volt lehetőségem mélyebben megismerkedni a technológia elemeivel, lehetőségeivel.

Vállalkozásunkban első eszközünk a 2009-ben beszerelt kombájn hozamtérképező volt, hogy minél előbb információt nyerjünk a területeink termőképességéről. Aztán 2010-től beépítettük a robotpilótát és kormányautómatikát az erőgépekbe. Ezt követően kiépítettük az automatikus szakaszkezeléseket (permetezőn, vetőgépen), majd megteremtettük a lehetőségét a differenciált input anyag kijuttatásnak (műtrágyaszóró, vetőgép, permetező, számítógépes szoftver oldal). Végül szenzor technikát is alkalmazunk a fejtrágyázások során (N szenzor).

Az ember folyamatosan próbál javítani a termesztés technológián, minden évben szerez új tapasztalatokat. Az eszközök gyűjtik az adatokat, amiket sokféleképpen, több szemszögből lehetne elemezni.  Próbáljuk javítani a termesztés technológiát, de a legszűkebb tényező ebben az esetben az idő.

Hagyományos eszköz felhasználó ezen a területen nincs. Mivel a gépészet lekörözte a természettudományi kutatásokat. Nem sok módszer van alátámasztva biológiai hatásvizsgálatokkal. A kukorica tőszám arányú vetése, precíziós növényvédelem, tápanyag utánpótlás területen szinte mindent meg tudunk valósítani, csak a módszertanok hiányoznak. Egyszóval a gazdálkodónak - aki így próbál hatékonyságot növelni - folyamatosan fejlesztenie kell. Saját tapasztalatokon, és megérzéseken alapulva. Persze mindemellett nyomon kell követni a kutatási eredményeket is. Vannak már szaklapok, melyek a precíziós technológiákra szakosodtak.

A kísérletezéssel különösebben nem tudunk foglalkozni. De nem azt érzem, hogy ez a termelők feladata lenne.

Tudás hiány, informáltság hiány, szakképzés hiány. Ezen okok vezethetőek vissza oda, hogy más termelők még nem fogtak bele a precíziós gazdálkodásba. Sok plusz ráfordítási idő, hogy a rendszer ésszerűen működjön, vagy egyáltalán működjön. Ezt sokan nem vállalják fel. Nem tudnak megfelelő információkhoz jutni ahhoz, hogy úgy érezzék meg fogja érni kiépíteni a rendszert.

Az oktatás egy eleme, ami segíthet előre mozdítani a technológia terjedését, vagy legalább megfelelő alapot adna, hogy bátran beruházzanak a termelők, és úgy érezzék, megéri kiépíteni a technológiát. Ezen a területen már vannak komoly próbálkozások, hogy beépítsék a tananyagba a precíziós mezőgazdaságot. Részleteiben én is Mosonmagyaróváron ismerkedtem meg jobban az eszközökkel. Igaz, az már egy PhD képzés folyamán történt, nem az általános képzés alatt. De a lehetőség adott volt.

Elmélet szinten nehéz elsajátítani az eszközök használatát, ami megfelelő alaptudást tudna biztosítani az egyetemről, főiskolákról, szakközépiskolából kikerülő hallgatóknak, diákoknak. A precíziós eszközök kiépítése költséges beruházás, a technológia nagyon gyors ütemben változik, fejlődik, amit nehéz nyomon követni szaktudás és pénztárca szintjén egyaránt.

Teljesen új szakterület, amit az oktatóknak is el kell sajátítaniuk. Nem csak az elvet, de az eredményes oktatáshoz a használatot is tanítani kell. Amúgy is egy egymásra épülő folyamat, az eszközökhöz megfelelő munkagépek kellenek, ami nem minden esetben adott.

És itt vissza lehet utalni arra, hogy a gépesítés területén a technológia adott, de igazából pontos biológiai módszertani ismeretekkel nem rendelkezünk. A plusz jövedelmezőség területéről pontos ismeretekkel nem rendelkezünk. Ezek azok a kérdések, amit csak az egyetemi, főiskolai, egymásra épülő, több éves kísérleti, vizsgálati eredmények válaszolhatnak meg. Eredmények már vannak (a saját szakterületemen belül pl. a precíziós búza gyomirtása), de ez még közel sem meríti ki a lehetőségeket.

Egyszóval egy rendszer működtetése komoly feladat egy termelő, vagy éppen egy tangazdaság számra. Erre külön emberek kellenek, akik csak a földeken keletkező adat tömegeket több éven keresztül gyűjtik, elemzik és következtetéseket vonnak le. Ha ez kiépülne, akkor lehetne az oktatás segítségével megfelelően döntéseket előkészíteni, segíteni. A most egyetemekre járó hallgatók lehetnének, akik megfelelő hatékonysággal, tudással tudnák működtetni az eszközöket.

Hogy milyen többlet értéket ad technológia alkalmazása, illetve kimutatható-e a profit növekedésben? Azt gondolom, a profit kimutatásához több éven keresztül alkalmazni kéne egymás mellett következetesen a két technológiát (hagyományos és precíziós). Mérni kéne az eredményeket input anyag felhasználás, plusz munkaidő ráfordítás majd a hozam és jövedelmezőség szempontjából. Erre konkrét választ nem tudok adni.

Többlet érték véleményem szerint, hogy a technológia pontos munka kivitelezést tesz lehetővé. Az input anyag felhasználás pontossága 5-10% közé állítható. Mindemellett nagy érték, hogy okszerű gazdálkodást lehet folytatni. Képes a gazdálkodó egy táblán belül termelési egységeket külön, a tőle elvárt hozamoknak megfelelően kezelni.       

 

!agronaplo_ujsag_egyben.indd

Én még a múlt század nyolcvanas éveinek végén a termelésben szerzett tapasztalataim visszaigazolását láttam azokon a ma már a precíziós gazdálkodás során is alkalmazott űrfelvételekben, amelyeket azóta már elhunyt tanárom, Szóka Gyula tanár úr irodájának falán volt szerencsém tanulmányozni a vizsgákra várva, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Több-kevesebb sikerrel, azóta is az akkor és az azóta összegyűjtött ismeretekkel próbáljuk népszerűsíteni ezt a technológiát. A precíziós gazdálkodásnak a gazdaság technológiájába integrálása lehet gyors és sikeres, de lehet lassú és sikertelen is. A termelők általában, sokszor jogosan, azonnali és látványos eredményeket várnak, miközben a precíziós gazdálkodás nem jelent mást, mint az információgyűjtési, tárolási, feldolgozási és input anyag kijuttatási technológia nagyságrendekkel történő javítását. Én azzal szoktam érvelni a partnereinknél, gondolják végig mitől lesz sikeres az egyik vállalat is a másik mitől nem.  Szinte mindenki egyetért abban, hogy az alapképzettségen és a motiváltságon túl a vezetők alapos informáltsága, a gondos döntés előkészítés, tervezés és az ellenőrzés, ami sikeressé tehet egy céget. Pontosan ezek a területek azok, ahol egyedülálló módon javítja a színvonalat a hozamtérképek, talajmintavételi eredmények, a légi és űrfelvételek, a robotkormányzás és a GPS-el felszerelt és vezérelt munkaeszközök használata. Agronómiailag nem feltétlenül az erőgépek vezérlése a legindokoltabb, hiszen a gépi munka csak 60-100 ezer HUF/ha, míg a munkagépek vezérlése, az input anyagok differenciált kijuttatása 110-180 ezer HUF/ha értéket képviselhet és a várható eredmények is ezzel arányosak. Az utóbbi esetben azonban komoly előmunkálatokat igényel a szórás- és vetéstérképek, permetezési térképek előállítása az adatok feldolgozása. Ezeket a költségeket bőven fedezik a megtakarítások, a hatékonyság növekedés magas szintje.  Ezek az érvek hatni szoktak a termelőkre, de hogy belevágnak-e a precíziós- és helyspecifikus technológia fejlesztésbe, az sokszor más tényezők döntik el.

Ha a GPS sorvezetőt is a precíziós technológia részének tekintjük, akkor terület arányosan lehet 90% is, aki használja a technológia valamelyik elemét. Ha azt nézzük, hogy a differenciált input anyag kijuttatás mekkora területen valósul meg az inkább 10% alatt van, mint felette.

A következő évek tendenciája szerintünk az lesz, hogy a nagyüzemeknél várható nagyobb fejlődés, hiszen a fentebb említettek miatt sokuknál létkérdés lesz a gazdálkodás pénzügyi eredményességének növelése.

Azt, hogy valaki komplexen vagy csak elemeiben akarja bevezetni ezt a technológiát, elsősorban az elkötelezettség és a méret dönti el. Akik megértik a hosszú távú előnyök jelentőségét és elérik a szükséges nagyságrendet, azoknál várható a komplex hasznosítás. A perspektíva beláthatatlan. Olyan megoldások is lehetségesek, amelyeknek ma még az alapjait sem igazán ismerjük, például mezőgazdasági robotok, precíziós szórófej vezérlési technológiák, az új növény fajtákról és tápanyag-utánpótlási lehetőségekről, növénykondicionálási megoldásokról nem is beszélve.

 

 !agronaplo_ujsag_egyben.indd

A precíziós gazdálkodás eszközparkjának kialakítása során az első szint, hogy az erőgép egyenesen tud menni sorvezető, robotpilóta rendszer vagy kormányautomatika segítségével. Ezt a szintet ezrével elérték már a gazdálkodók. A második szinten már a munkagépeket is felszerelik automatikus szakaszolással, munkagépvezérléssel, vagy akár munkagépkormányzással. Ezen a területen még sok a kiaknázatlan lehetőség, nagyságrendileg pár százra tehető az ilyen gépek száma. A harmadik szinten megvalósul az adatok oda-vissza áramlása (kijuttatási terv, kijuttatott mennyiség feldolgozása), míg a negyedik szinten döntések születnek a helyspecifikus adatok felhasználásával. Sajnos elenyésző a száma azon gazdaságoknak, ahol a legmagasabb kihasználás is megvalósul.

Lassan növekvő tendenciáról tudunk beszélni. Sokkal több olyan gyakorlati, kerekasztalszerű közös kommunikációra lenne szükség, mint amilyen idén a PreGa volt. Itt végre gyakorló gazdák is (nem forgalmazók) el tudták mondani a tapasztalatikat a rendezvény végén, ahol ha lehetőséget kapnak az érdeklődők, akkor végre egy párbeszéd alakulhatott volna ki. Gazdaságok oldaláról viszont elengedhetetlen, hogy legyen egy felelős személy, aki összefogja és végrehajtja a feladatokat. Sok esetben azt látom, hogy nincsen kijelölve erre egy személy, és ez bizony gátja a terjedésnek.

Az általános eszköz-és gép felszereltség elég kaotikus az országban. Sajnálatos tény, hogy sokan a GPS beruházást nem különálló eszközként kezelik. Egy-egy GPS úgy kerül be a gazdaságba, mint egy alkatrész az erőgéphez, ennek megfelelően nincs kihasználva arra, amire tervezték. A sokféle márkájú termék rendszer nélküli beszerzése indokolatlan többlet költséget eredményez abban a pillanatban, amikor komolyan el akarnak indulni a precíziós gazdálkodás irányába. Rendszerszinten, és előre megtervezetten (Hová akarok eljutni 5 év múlva?) szabadna gondolkozni minden vásárlónak.

Egy forgalmazó feladata sosem ér ott végett, hogy a precíziós mezőgazdaság technológiáját eladta. Folyamatos terméktámogást, állandó elérhetőséget és gyors reagálási időt kell biztosítani a felhasználóknak, ami bizony a kiemelt időszakokban igen nagy terhet jelent, még azon vállalkozások esetében, ahol más jellegű termék nincsen a profilban. A tudatos vásárló, aki valóban el akar indulni a precíziós gazdálkodás irányába nem szorul külső motiválásra. Az elért eredmények, a folyamatos visszacsatolások eredményeképpen részese akar lenni a döntéseknek.

 

!agronaplo_ujsag_egyben.indd

A gazdálkodók alapvetően nyitottak a precíziós technológiák iránt, amit egyrészt alátámaszt az, hogy nem utasítják el a megkeresést, másrészt az, hogy nagy az érdeklődés, sok a kérdés ebben a témakörben. Egy megbeszélés alkalmával nem nehéz olyan témát találni, ami valamilyen szinten érdekli és elgondolkodtatja, foglalkoztatja a felhasználókat. Számomra a precíziós mezőgazdaság a pontosságot, pontos munkavégzést jelenti (legyen az akár adatgyűjtés, gépbeállítás, akár a tervek végrehajtása), én erre próbálom motiválni a partnereimet.

A terméktámogatás több csatornán keresztül is megvalósítható, nálunk legelterjedtebb a telefonos szupport. A szükséges információk birtokában, a legtöbb esetben maga a felhasználó is orvosolni tudja a felmerülő problémát. Ha ez nem elegendő a megoldáshoz, akkor szervizcsapatunk illetve az európai vagy amerikai gyártói szupport segítségével találunk megoldást. Mindemellett a mai technológia megengedi, hogy bárhonnan - akár az irodából - elérhető a gép GPS rendszere illetve a táblakezelő szoftver, ami sok beállítást, finomítást lehetővé tesz és fontos segítség a betanulás időszakában is.

Ha tágabb értelemben beszélünk a precíziós mezőgazdaságról, akkor elmondhatjuk, hogy mára már több százan használnak nálunk olyan gépeket, eszközöket, melyek alkalmasak a precíziós munkavégzésre. Véleményem szerint azonban nagyjából 10-15 ember használja ki az ezekben az eszközökben rejlő lehetőségeket annyira, hogy az számomra a precíziós mezőgazdaságot jelenti.

A precíziós gazdálkodók száma az én meglátásom szerint folyamatosan növekszik. Igaz azonban, hogy az aktuális inputanyag és terményárak nagyban befolyásolják az egyes gazdálkodók előrehaladását a precíziós úton. Könnyű belátni, hogy a mai magyar mezőgazdaságnak is ebbe az irányba kell haladnia, ha a cél a költséghatékony termelés és a lehető legnagyobb hozam. Idézném Hegedűs József gazdálkodó mondatát (amely a PreGa konferencia egyik nyitó gondolata is volt):

„Kétféle gazdálkodó létezik Magyarországon: azok, akik már elindultak a precíziós mezőgazdaság megvalósításának útján és azok, akik a közeljövőben fognak.”

Az elmúlt pár évben tágult az érdeklődés a precíziós paletta többi eleme iránt is (munkagépvezérlés, hozamtérképezés, növényszenzorok, szoftverek), azonban az általánosan keresett rendszer még mindig a kormányzás. Nem szeretném ennek a jelentőségét degradálni, ez egy jó alap, a pontos kormányzással is sok inputanyagot és időt lehet megtakarítani, azonban a helyspecifikus munkagépvezérlés sokkal hatékonyabb megoldásokat kínál ennél, mivel az inputanyagok jelentős része itt kerül felhasználásra. Ha figyelembe vesszük a táblák adottságait és a növények igényét, ugyanannyi vagy kevesebb ráfordítással jelentős többlethozamot érhetünk el. Ehhez nem feltétlenül kell minden esetben új eszközt vásárolni, mivel a mai rendszerek segítségével egy jól bevált régebbi gép is átalakítható egy pontos, precíz munkaeszközzé.

 

!agronaplo_ujsag_egyben.indd

Az élet bármely területén örökérvényű igazság, hogy egy használati cikk egészen addig csak kiadás, amíg nem tudjuk kihasználni az általa biztosított előnyöket, amiért megvásároltuk. Amint ténylegesen használatba vesszük, onnantól szellemül át kiadásból befektetéssé és ezáltal jövedelem termelő tényezővé. Ezt az általános igazságot kiválóan példázzák a mezőgazdasági GPS eszközök is. Egy automata kormányzás, vagy munkagép-vezérlés mit sem ér, ha nem tudjuk használni és kihasználni azt! Cégünk erre komoly hangsúlyt fektetve igyekszik példaként szolgálni a hazai igények mind magasabb fokú kielégítésében.

A legfőbb motiváló erő a termelékenység növelése. Ha valaki nem képes folyamatosan fejlődni amellett elmegy a piac. Ezzel tisztában vannak a hazai mezőgazdasági vállalkozások is. Nekünk „csupán” a precíziós technológia oldalát kell megvilágítanunk rendszeres és minél informatívabb média megjelenéssel, valamint a különböző fórumok és kiállítások alkalmával történő előadások, illetve azt követő személyes társalgások alkalmával.

A háttértámogatás egyike a legfontosabb tényezőknek! A problémák döntő többsége megelőzhető és/vagy megoldható egy felkészült, a GPS rendszert jól ismerő gépkezelővel. A beüzemelést követő kezelői oktatással, rendszeres kezelői tanfolyamokon való részvétellel, valamint telefonos és személyesen történő információátadással a tapasztalatok szerint hatékonyan támogathatóak a felhasználók rendszereikben rejlő lehetőségek. 

Hogy ma mennyi gyakorló precíziós gazdálkodó van Magyarországon? Nehéz lenne pontos számot mondanom. Attól függ, hogyan definiáljuk a precíziós gazdálkodást. Valamilyen precíziós technikát (akár egy egyszerű sorvezetőt) alkalmazó felhasználókból minden bizonnyal ezernél is több van. Valóban integrált precíziós növénytermesztést, amikor minden egyes munkafolyamat tervezetten és a táblák különböző részeinek igényei szerint kerülnek meghatározásra (tőszámtérkép alapján történő vetés, terv szerinti műtrágya kijuttatás, stb.) viszont már csak néhány tucat.

Egyértelműen dinamikusan fejlődik a precíziós gazdálkodás piaca. Ez kiválóan nyomon követhető a forgalmazók eladási darabszámain, az érdeklődők táborán. A „sláger” továbbra is az automata kormányzás, azonban a hozamtérképezés és a munkagépvezérléssel való bővítés jellemző a már precíziós eszköz használóknál. Az ISOBUS képes munkagépek és gyári előkészítések terjedésével minden bizonnyal tovább fog növekedni a munkagépvezérlést használók száma is.

A precíziós gazdálkodásba belekezdők felismerték ezeknek a rendszereknek a szükségességét. Nem fognak megállni az első lépés után. A rendszerek használatával egyre több ismeretre tesznek szert, egyre jobb rálátásuk lesz a felhasználóknak arra, hogy mi mindennel tudják a munkájukat még hatékonyabbá tenni. Ez felfogható egyfajta evolúcióként. Jellemzően automata kormányzási rendszerek beszerzése jelenti a kezdő lépést. Ezt előbb, vagy utóbb követ a munkagépvezérlés, a tervezett, helyspecifikus inputanyag kijuttatás és a dokumentált munkavégzés.

 

 !agronaplo_ujsag_egyben.indd

A precíziós gazdálkodás olyan műszaki-, informatikai-, információs-, termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztési, valamint a mezőgazdasági gépüzem-szervezést. Mindezt úgy teszi, hogy közben támogatja a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat.

Napjainkban élenjáró a precíziós gazdálkodásban az Amerikai Egyesült Államok, ahol a jelenlegi eszközök 50%-a, továbbá az új prémium erőgépek 100%-a már fel van szerelve a szükséges eszközrendszerrel. Több mint 2000 cég foglalkozik precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközök gyártásával, adatfeldolgozással és szaktanácsadással. Az amerikai gazdálkodók többsége a rendelkezésre álló precíziós gazdálkodásba a termőföld kihasználásának hatékonyságának növelése céljából fektet be. Európában jelenleg lokális, hálózatok működnek, egész országot lefedő rendszerek nincsenek.

Magyarország élenjáró ebben a tekintetben, mivel RTK-val a mezőgazdasági művelés alá vont területeknek közel 100%-a le van fedve. A KITE Zrt. az elmúlt években több mint 1000 RTK egységet értékesített, amelyek segítségével a szántóföldi növénytermesztés területeinek 15-20%-át művelik. A gazdálkodók többsége ezeket az eszközöket automata kormányzásra, táblavégi fordulók végrehajtására használja, így növelve a hatékonyságot. Kétségtelen, hogy ezek mind megkönnyítik a gépkezelők dolgát, azonban ez csak az első lépés a precíziós gazdálkodás felé vezető úton. Gazdálkodók kisebb csoportja eljutott egy magasabb szintre, ők felismerték, hogy lépésről-lépésre kell kiaknázniuk a precíziós gazdálkodás adta lehetőségeket. A térben és időben megismételhető munkaműveletek, a sor és sorköz elkülönítése, a menetszámok csökkentése és a műveletek összevonhatóságának biztosítása mind-mind alapvető fontosságúak. Következő lépésként a munkaműveletek automatizálása szükséges az átfedés és kihagyásmentes művelés biztosításához. Ez olyan igen-nem rendszerek segítségével történik, mint a traktor-munkagép ISOBUS-os kommunikációja a vetésnél és a műtrágyaszórásnál, vagy a permetezésnél a keretszakasz vezérlés. Mindezek azonnali költségcsökkentő hatással bírnak.

A következő lépés a precíziós gazdálkodás során keletkezett adatok szakszerű feldolgozása. Gép és tábla szinten fontos információkat tartalmaznak a kombájn által betakarítás során rögzített hozamtérképek, és az erőgépek által gyűjtött agronómiai és műszaki adatok. Kiderül belőlük, hogy milyen gépkihasználtsággal, milyen hatékonysággal végeztük el az adott műveleteket. Ekkor egyértelműen látszik az, hogy az optimális időben elvégzett munkaművelet mennyi költségmegtakarítást és bevétel növekedést eredményezett.

A precíziós gazdálkodás következő szintjét agronómiai oldalról a táblán belüli, változó inputanyag kijuttatás jelenti. A helyspecifikus, táblafolt szinten kijuttatott tápanyag, vetőmag, gyomirtószer hatékonyabb növénytermesztési tevékenységet biztosít. Ennek a segítségével a táblán belül ki lehet mutatni a veszteséges zónákat, és javaslatot tenni arra, hogyan lehet az adott területen elérni azt, hogy növekedjen a rajta megtermelt jövedelem. Két út létezik ennek elérésére vagy a költségek ésszerű csökkentése, vagy pedig a lehetséges hozamnövekedés elérésének biztosítása. Műszaki oldalról pedig a napi, szezonális és éves jelentések (üzemanyag-fogyasztás, gépkapacitás kihasználtság) biztosítják a gazdálkodás folyamatos ellenőrzését és a beavatkozás lehetőségét. A precíziós gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztés valamennyi kritikus pontjánál jelentős segítséget nyújt. Az RTK adta műszaki lehetőségekkel és a harmadik dimenziós eszközök alkalmazásával olyan kész technológiát tudunk biztosítani a gazdálkodóknak, amellyel síkvidéken a belvíz levezetést kezelni tudják, míg a dombvidékeken az eróziós károkat rétegvonalas műveléssel és a talajművelés helyes megválasztásával nagymértékben csökkenthetik.

Végül pedig kijelenthetjük, hogy nem haladt el mellettünk sem a világ, sem pedig a technológia. A KITE Zrt. partneri körében vannak olyan gazdaságok, amelyek jelentős eredményeket értek el a precíziós gazdálkodás használatával. A GMO alapú termeléssel csak egyféleképpen vehetjük fel a versenyt, ez pedig nem más, mint a precíziós gazdálkodás eszközrendszerének alkalmazása.

- an -