A közelmúltban az Agro Napló nyereményjátékán elnyertem egy lehetőséget arra, hogy részt vegyek a nagy európai mezőgazdasági gépkiállítások egyikén, a párizsi SIMA-n. A hannoveri „Agritechnica”, a bolognai „EIMA” mellett ez a harmadik legnagyobb seregszemléje a mezőgazdasági gépgyártóknak. A kiállítási terület 27 hektár. A „felhozatal” ennek megfelelően alakult: a 2015. február 22. és 26. közötti öt kiállítási napon a világ 42 országából érkező 1740 kiállító termékeit több mint 248 ezer látogató tekintette meg. A látogatók 145 országból érkeztek. Jó volt tapasztalni, hogy magyarok is szép számmal és elsősorban szakmai érdeklődésüktől vezérelve látogattak el a rendezvényre. Az ez évi kiállítás minden mutatóját tekintve meghaladta a korábbiakat.
Egy ilyen léptékű seregszemlére jó, ha felkészülten megy az ember. Miután az időm korlátozott volt, meg szakmai érdeklődésem is lehatárolható, ezért két terület megfigyelését tűztem célul magam elé. Ezen az elhatározásomon azok után sem változtattam, miután belépve a kiállítás főpavilonjába úgy éreztem magam, mint a kisgyerek, aki betéved egy nagy játékboltba, s hirtelen mindent szeretne megfogni, kipróbálni.
A kiállítás választéka lenyűgöző volt. Megerősödött bennem: ma a mezőgazdasági termelés szinte minden műveletének elvégzéséhez van arra alkalmas gép. Valójában „csak” a gazdálkodó szándékai és lehetőségei, nem utolsósorban a pénztárcája dönti el, hogy mihez milyen gépet választ. A technikai fejlődés megállíthatatlan, különösen szembetűnőek az egyre szaporodó elektronikai megoldások.
Az előzetesen kiválasztott két terület szorosan kapcsolódik az aktuális érdeklődési körömhöz; az innovációhoz és a sávműveléshez. Az innováció iránti kíváncsiság szinte „adta magát”, hiszen a kiállítás hívószava az „innováció” volt és mintegy 600 innovatív újdonság került bemutatásra.
Az innovációs megoldások zömében a műszaki innovációk körébe tartoznak. A közöttük lévő eligazodást segítheti a nemzetközi zsűri által díjazott újdonságok listája, amelyről a hazai szaksajtó is informálta az olvasókat, illetve, amelyek megtekinthetők a kiállítás hivatalos honlapján, a www.simaonline.com-on is. Tudni kell, hogy a zsűri összesen 23 újdonságot díjazott: 2 arany- és 3 ezüstérmet, továbbá 18 különdíjat osztott ki. A díjazottak nagyobb hányada egy-egy konstrukciós megoldás, de 8 olyan is van, amelyek az elektronikai alkalmazásokkal kapcsolatosak, hozzájárulva ezzel a precíziós gazdálkodás technikai feltételrendszerének további javításához.
Meg kell említeni, hogy a két aranyérmes újdonság nagy múltú, elismert gyártókhoz kötődik:
A különdíjas újdonságok részletes ismertetésétől eltekintek, azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a zsűri dolga nem volt könnyű, hiszen, mint ahogy már említettem: közel 600 innovatív megoldás közül kellett kiválasztani 23-at, amelyeket végül elismerésben részesítettek.
A sávművelés eszközrendszere ugyancsak dinamikusan fejlődik. Az eljárás gyökerei az USA-ba vezetnek, ahol ez a vetőágy-készítési megoldás több évtizedes múltra tekint vissza.
A leginkább elterjedt technológiai változatok a következők:
Alapként: sávművelés, majd külön menetben: vetés + starter műtrágyázás.
Az idő- és költségtakarékos eljárások kalászos gabonák és kapásnövények esetén is eredményesen alkalmazhatók.
A hazai alkalmazás az utóbbi esztendőkben kapott szárnyra, köszönhetően elsősorban a KITE erőfeszítéseinek. A sávművelés nem csodaszer. Figyelemre méltóak azonban – és ezt már hazai vizsgálati eredmények is megerősítik – azok az előnyök, amelyek végső soron az abszolút és fajlagos költségek csökkenését is eredményezik.
Az eljárás iránti érdeklődés nem csak hazánkban, de Európa számos országában fokozódik. A gyártók reakciója ennek megfelelően alakult: megtapasztalhattam, hogy a talajművelésben, vetésben és tápanyagellátásban érdekelt gyártók szinte mindegyike megmutatta a maga sávművelő eszközét. A cégek többsége a sávműveléshez további műveletek egyidejű elvégzésére alkalmas kiegészítő berendezéseket is bemutatott. Jó példa erre a HORSCH „Focus TD” fantázianevű megoldása (2. ábra), amely a vetőágy-készítés mellett alkalmas az egyidejű vetésre és starter műtrágya kijuttatására is. A felépítmény két tartály, melyek együttes térfogata 5000 liter és megoszlásuk a vetőmag és a műtrágya között 40:60%.
A jelenlegi kivitelű gép egyaránt alkalmas gabona- és repce-sortávolságú állomány sávművelésére és vetésére.
A KUHN „Striger” nevű berendezése (3. és 4. ábra) a klasszikus sávművelő berendezések öt elemének korszerű kivitelét szemlélteti. A vetőelemmel és a starter műtrágya kijuttatására szolgáló elemmel ellátott művelőeszköz előtt két, mögötte egy tárcsasor és egy különleges kialakítású záró henger található. Lényegében hasonló kialakítású a GASPARDO által bemutatott „Zebra” is, amely, társaihoz hasonlóan, többféle sortávolságú növényhez használható.
Néhány szubjektív megjegyzés:
Dr. Husti István
A díjazottak listája: www.bit.ly/gep-mix-2014-december
Képgaléria: www.facebookcom/agronaplomagazin