MENÜ

Szántóföld

Szakfolyóirat > 2015/02 > Szántóföld Vetés vetésidő

A vetésidő optimalizálása 
a hibridspecifikus kukoricatermesztésben

A kukoricatermesztésben az agrotechnikai tényezők közül a vetéstechnológiának kiemelt szerepe van, amelynek helyes megválasztása jelentős mértékben befolyásolja a termesztés hatékonyságát. A vetésidőnek kiemelkedő jelentősége van a kukorica stressztűrésében azáltal, hogy a korábbi vetésidővel hamarabb következik be a virágzás, így elkerülhető a kukorica fejlődése szempontjából kritikus, aszályos időszak. Korábban alakul ki a feketeréteg a szemben, ami után megkezdődik a szemtermés vízleadása. Korábbi vetéssel lényegesen csökkenthető a betakarításkori szemnedvesség-tartalom, ami jelentős gazdasági előnnyel jár. A Debreceni Egyetemen beállított kisparcellás kukorica kísérletek eredményei jó példát szolgáltathatnak az elkövetkező vetési időszakra. Dr. Sárvári Mihály Professzor Úr témavezetésével három rendkívül szélsőséges kísérleti évben vizsgáltuk a kukorica termésének és betakarításkori szemnedvességének alakulását. Legfőbb célunk annak megfigyelése volt, hogy a vetésidő miképpen befolyásolja a kukorica hibridek termésének és szemnedvességének alakulását.

Szakfolyóirat > 2015/02 > Szántóföld Aszály Kukorica Stressz

FEJLESZTŐK 
OLDALA - Mikor okozhat kukoricában leginkább termésdepressziót egy stresszhatás?

Az időjárási elemek közül a hazai kukoricatermesztés sikerességét alapvetően a hőmérséklet és a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása határozza meg. Összeállításunkban a kukorica fenológiai fázisaiban fellépő főbb abiotikus és biotikus stresszfaktorokról kérdeztük a fejlesztőket.  

Szakfolyóirat > 2015/02 > Szántóföld nitrát Gazdálkodók környezetterhelés

Összetartunk, vagy viszályt szítunk a fenntartható, igazságos mezőgazdaság megvalósítását célzó mozgalomban

A Nitrát-Direktíva 1991-es bevezetése óta eltelt csaknem 25 esztendő mérlegét megvonva, megállapíthatjuk, hogy ez a jogszabály, agrár-környezetvédelmi célkitűzései tekintetében, nevezetesen, hogy a felszíni, ill. felszín alatti vizek nitrát (és foszfát) terhelése csökkenjen a nagy állatsűrűségű, intenzív mezőgazdálkodást folytató (nyugat-európai) országokban, kudarcot vallott. Sajnálatos módon, az EU Nitrát-Direktívának nem volt a vidék élhetővé tételét javító, lehetővé tevő célkitűzése. A közép-kelet európai országok csatlakozásával pedig, ebben a régióban, éppen ezeknek a szabályozásoknak kellett volna prioritást kapniuk.