MENÜ

A szaktanácsadó válaszol novemberben

Oldalszám: 7
2014.11.04.

Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, 
amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják 
olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.

 

Azt hallottam, hogy jövőre, a zöldítés keretében ökológiai célterületként elszámolhatók lesznek a nitrogénmegkötő növények ter-mesztési területei. Milyen módon számíthatom be ezen kultúráimat?

A tervezetek szerint az alább felsorolt bármely nitrogénmegkötő növénnyel főnövényként bevetett terület elszámolható ökológiai célterületként: somkóró, szegletes lednek, csicseriborsó, tarka koronafürt, keleti kecskeruta, szarvaskerep, fehér virágú csillagfürt, sárga virágú csillagfürt, kék virágú csillagfürt, lucerna, baltacim, takarmányborsó, bíborhere, vöröshere, fehérhere, perzsahere, görögszéna, lóbab, pannonbükköny, tavaszi bükköny, szöszösbükköny, szója, közönséges vagy veteménybab, lencse, zöldborsó, sárgaborsó.

Fontos, hogy a takarmány magkeverék is beszámítható, ha a keverék akár 1 komponense nitrogénmegkötő faj.

Az ökológiai célterületekre vonatkozóan (így a nitrogénmegkötő növények esetén is) ún. átváltási és súlyozási tényezők kerültek megállapításra, vagyis területüket nem minden esetben lehet egy az egyben beszámítani.

A nitrogénmegkötő növényeknél 0,7 értékű a megállapított súlyozási tényező, azaz 1 ha-nyi nitrogénmegkötő növénykultúra csak 0,7 ha-nyi ökológiai célterületként számítható be.

A jövő évtől a szántóterület legalább 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterülettel kell rendelkezni.

Például, egy 100 ha-nyi szántóval rendelkező gazdaságnak legalább 5 ha-nyi ökológiai célterülettel kell a jövő évtől rendelkeznie (5%), amit teljesíthet azzal is, hogy legalább 7,15 ha-nyi nitrogénmegkötő növényt ter-
meszt (5 ha/0,7).

Emellett a 2015-ös Egységes kérelemben bejelenthető ökológiai célterületek a következők (meghatározott definíciók alapján): parlagon hagyott terület, teraszok, fás szárú növényzettel borított sávok, magányosan álló fák, fasor, fa- és bokorcsoport, táblaszegély, tavak, vizes árkok, egyéb tájelemek, vízvédelmi sávok, agrár-erdészeti hektárok, erdőszélek mentén lévő támogatható hektársávok, rövid rotációs idejű sarjerdő, erdősített területek, ökológiai jelentőségű másodvetés, nitrogénmegkötő növények.

 

Mikor szűnnek meg a haszonkölcsön szerződések?

Az új földtörvény (földforgalmi törvény) hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön szerződések 2014. december 31. napjával megszűnnek. A haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis.

Ha a továbbiakban is használni szeretnék ezen szerződésekkel érintett területeiket, úgy ez 2015-től csak más típusú szerződés, illetve jogosultság útján történhet (pl. haszonbérlet).

 

Mikor nem szükséges szabványos trágyatárolót építeni?

Alapesetben az állattartó telepen képződött trágyát meghatározott előírások szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni, külön megállapított határidőt követően.

Ettől eltérni abban az esetben lehet (vagyis nem szükséges szabványos trágyatároló létesítése), ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek bejelenti és igazolja, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nitrátérzékeny területen nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül (komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként).

Ekkor csak egy olyan méretű, vízzáróan szigetelt tárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.

Emellett, ha a mélyalmos tartás esetén keletkezett, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges.

Utóbbi felmentés csak akkor adható, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított, továbbá az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban. (Pl. a nitrátérzékeny területeken érvényben lévő téli trágyakijuttatási időszak alatt végig biztosított a felhalmozódás az istállóban.)

 

Nitrátérzékeny besorolású legelővel rendelkezem. Szükséges ezen területről talajmintát venni és bevizsgáltatni?

A vonatkozó rendelet szerint a kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz külön meghatározott módon talajmintát kell venni. Tehát csak akkor kell talajmintát venni, ha történik műtrágya-kijuttatás a kérdéses területre.

Műtrágya alkalmazása esetén a talaj tápanyagvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak.

 

A Natura 2000-es szántómon is be kell tartani a Natura 2000 földhasználati előírásokat? (Pl. alapesetben tilos a vegyszerhasználat.)

Külön földhasználati szabályozás csak a Natura 2000 gyepterületek esetében került megállapításra, tehát a szántóként nyilvántartott Natura 2000 területek vonatkozásában nincs permetezési tilalom.

A Natura 2000 gyepterületeknél azonban érvényes az a rendelkezés, mely szerint az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással; ezen a technológián túl azonban egyéb vegyszerhasználat tilos.

 

euroeco

 

 Amennyiben Önnek is kérdése merül fel, azt várjuk a szaktanacsadas@euroeco.hu e-mail címre, vagy a 06-96/213-788-as telefonszámon! Kérjük, hogy e-mail-ben küldött kérdéseiknél a levél tárgyában tüntessék fel az “Agro Napló” kifejezést! Az EURO-ECO Csoport országos működési területtel rendelkezik, így munkatársai hazánk minden tájáról várják a termelők érdeklődését!