MENÜ

Vezérfonal a műtrágyázási költségek megítéléséhez

Oldalszám: 33-34
Benedek Szilveszter 2014.09.04.

Az évről évre hullámzó terményárak és a magas üzemi költségek a mezőgazdasági termelőket a rendelkezésükre álló pénzügyi eszközök minél inkább optimális felhasználására késztetik. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy mindig a legolcsóbb input anyagot kell megvásárolni.

Sokkal inkább a leggazdaságosabb megoldást kell megtalálni, azaz azt az input anyagot választani, amely az adott üzemi körülmények között a legjobb ár-érték arányt képes felmutatni, ill. hozzájárulni a lehető legmagasabb jövedelmezőséghez. Ha az input anyagokon belül a műtrágyákat vesszük közelebbről szemügyre, a végfelhasználó számára széles áruválaszték érhető el a kereskedőcégen keresztül: milyen szempontokat kell figyelembe venni a termékválasztás során, hogy megtaláljuk a számunkra legjobb ár-érték aránnyal rendelkező terméket? Hangsúlyos szempontot jelentenek a minőség, a tápelemtartalom, a járulékos tápelemtartalom, a mészindex, a kijuttatási költségek, a tápelemek felvehetősége (tehát a hasznosulás milyensége).

 

Figyeljünk a minőségre!

Mint azt az összefoglalás is szemlélteti, a műtrágyavásárlásnál különböző minőségi paramétereket kell figyelembe venni. A szilárd műtrágyáknál nagyon fontos ilyen jellemző a fizikai minőség, hiszen ez alapvetően meghatározza a szórásképet és ezáltal az egyenletes tápelem-kijuttatás lehetőségét. Egy magas minőségű műtrágyát jó műszaki feltételek mellett széles szórástávolság mellett is egyenletesen lehet kijuttatni. Ehhez elengedhetetlen feltétel a minimális portartalom, a kiegyenlített szemcseméret-eloszlás és a megfelelő granulakeménység (az erős mechanikai hatásoknak való kitettség miatt). A szórásképet és a röpítő szélességet befolyásolja továbbá a szemcse formája és felülete is. Ezeknek is minél egyenletesebbnek kell lenniük a jó szóráskép elérése érdekében. A megfelelő szabad folyás az egyenletes mennyiségi kijuttatás érdekében előnyös. A maximálisan elérhető röpítő távolság és ezzel összefüggésben a munkavégzés közben a szélnek való kitettség függ a felhasznált műtrágyaféleség sűrűségétől is. Minél magasabb a sűrűség, annál nagyobb röpítő távolság érhető el és értelemszerűen a szél hatásának való kitettség is annál kisebb mértékben jelentkezik.

A karbamid-nitrogént (is) tartalmazó mű
trágyáknál figyelembe kell venni továbbá a biuret-tartalmat. Ez a vegyület a karbamid előállítás mellékterméke és túlzott koncentrációban veszélyes lehet a növényi növekedésre. A maximálisan megengedett értéket a műtrágyák forgalomba hozataláról szóló európai uniós (alkalmazandó EK műtrágyákra) és nemzeti jogszabály (alkalmazandó nem EK műtrágyák esetében) határozza meg. A tárolhatóságot alapvetően meghatározzák a mű-
trágyák kémiai tulajdonságai. Minél higroszkóposabb egy műtrágya, annál inkább felveszi a légkörből a nedvességet. A megfelelő felület, adott esetben felületkezelés azért is fontos, hogy minél kisebb mértékben legyenek hajlamosak a műtrágyák a légnedvesség magukba szívására.

  

34.2.műtrágya

 

A folyékony műtrágyáknál, amennyiben kijuttatás során érintkeznek a növénnyel, alapvető elvárás, hogy ne jelentsenek problémát a növényre. Fontos tulajdonság a minél magasabb felületi feszültség, amelynek következtében a nagy cseppek gyorsan lefolynak a talajra a növény felületéről, így mérsékelve az esetleges károsodási tüneteket. Ugyanezen okból kifolyólag fontos, hogy a karbamid-nitrogént (is) tartalmazó készítményeknél ügyeljünk a kémhatásra és a megengedettnél nem magasabb biuret-tartalomra. A korrozív hatás a műszaki berendezések (tárolás, ill. kijuttatás) szempontjából figyelemre méltó, míg a kristályosodásra/ülepedésre való hajlam a hosszabban tartó tárolás során jelenthet problémát.

 

Mire ügyeljünk a műtrágyák ár-összehasonlításánál?

  • Minőség
  • Tápelemtartalom
  • Járulékos tápelemtartalom
  • Kijuttatási költség
  • Mészindex
  • Tápelemek felvehetősége

 

Hogyan végezzük el helyesen a különböző termékek ár-összehasonlítását?

Az első és alapvető feltétel egy pontos, az üzemen belüli területi eltéréseket és a vetésforgót is messzemenően figyelembe vevő trágyázási terv, hogy valóban tudjuk, milyen termékekre van szükségünk. Ezen belül természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy szerves trágyából és a növényi maradványokból mekkora mennyiségű tápelem realizálódik az utóvetemény számára, vagy éppen fordítva, a betakarított növényi maradványok mekkora plusz tápelemigényt jelentenek.

A műtrágyák ár-érték arányának megítélése lépésenként:

1. lépés: A növénykultúra tápelemigényének meghatározása

2. lépés: A műtrágyaféleség előzetes kiválasztása a növényi igények alapján

3. lépés: Árajánlatok kérése

    3.1. lépés: A műtrágya tápelemtartalmának értékelése

    3.2. lépés: További érték-meghatározó tulajdonságok értékelése

        (i) Kijuttathatóság

        (ii) Mészindex

        (iii) Tápelemtartalom felvehetősége

 

Egy egységnyi termékre, vagy hatóanyag-tartalomra vonatkoztatott ár-összehasonlítás csak megegyező összetételű termékek esetében lehetséges. Eltérő termékek esetében ennél komplexebb szemlélet szükséges: figyelembe kell venni a teljes tápanyag-utánpótlási rendszert. Így például mono műtrágyák felhasználásakor többször kell átjárni a területet, ami többletköltséget jelent. Ha olyan műtrágyát használunk fel, amely többlettermést eredményez egy abszolút értékben olcsóbb, de nem a leginkább megfelelő összetételű/ hatóanyag-kombinációjú termékhez képest, a többlettermés hozadékát mindenképpen bele kell számítani az ár-érték arány megítélésébe.

Természetesen először minden egyes műtrágya esetében a tartalmazott tápelemek egységnyi árát kell szemügyre venni. Az egyszerű az egy tápelemet tartalmazó összetételek, így például a nitrogén műtrágyák esetében, ahol elég a termékárat a hatóanyag-tartalommal elosztani. Több tápelemet tartalmazó műtrágyák esetében, mint amilyenek a komplex NPK-k, vagy akár a kénes nitrogén műtrágyák, az egyes hatóanyagok árát azoknak a mono összetételekből levezetett árával érdemes összevetni. Itt azonban figyelembe kell venni azt a többletet is, hogy egy műtrágyaszemcsében jelen van a teljes hatóanyag e, így egyszeri műtrágya-kijuttatással gondoskodunk az összes tápelem kijuttatásáról, szemben a több menet jelentette arányosan magasabb kijuttatási költséggel. A kijuttatás költségeinek megítélésével kapcsolatban további két fontos szempontnak kell érvényesülnie: Az egyik, amiről a minőség megítélésénél már szót ejtettünk az előbb, hogy a széles, például 36 méteres szórástávolság csak jó fizikai minőségű, azaz egyenletes szemcseméretű és nem poros termékekkel érhető el. A másik pont, hogy amikor szilárd, ill. folyékony halmazállapotú termékek árát hasonlítjuk össze, a hatóanyag ár mellett az eltérő technológiából adódó különböző kijuttatási költségek figyelembe vételéről sem szabad megfeledkezni.

Külön témát jelent a mészindex alapján az adott műtrágya talajsavanyító hatását kiegyenlítő mészmennyiség figyelembe vétele az ár-érték arány elemzésekor. Ez a szempont az alacsony kémhatású, savanyú talajokon kiemelten fontos szempontot kell, hogy jelentsen. Az első táblázat azt tekinti át néhány műtrágyaféleség esetében, hogy 100 kg kijuttatott műtrágya savanyító hatását hány kg CaO kijuttatásával lehet ellentételezni. Ha átlagosan 20 Ft/kg CaO árral számolunk, a -13 kg/100 kg mészindexű kalcium-ammónium-nitrátok (CAN) esetében 260 Ft a 100 kg 
kijuttatott műtrágya talajsavanyító hatását ellentételező kalcium-oxid ára, ugyanez viszont már 1260 Ft-ot jelent ugyanakkora mennyiségű ammónium-szulfát esetében. Kivételt az elsősorban a trópusi területeken jellemző nagyon magas, ill. emelkedő pH-értékű talajok jelentenek, ahol a kémhatás a semleges tartomány irányába történő csökkenése a kívánatos. Így ilyen esetekben értelemszerűen nincs értelme a mészigény figyelembe vételének.

 

34.műtrágya

 

Minden bizonnyal az adott műtrágya által tartalmazott tápelemek hasznosulásának, azaz a növény számára való felvehetőség milyenségének megítélése jelenti ebben az összefüggésben a legnehezebb kérdést. A nitrogén esetében a három jellemző forma, az ammónium, a nitrát és a karbamid eltérő sebességgel válik felvehetővé a növény számára: a leggyorsabban a nitrát hat, az ammóniumot is közvetlenül felveszi a növény, de ez a nitráthoz képest lassabban hat, míg a karbamidnak először ammonifikálódnia kell ahhoz, hogy a növény gyökere fel tudja venni. Míg például az első fejtrágyázás alkalmával, vagy hűvösebb évjárat esetén (lassabb ammonifikáció, ill. nitrifikáció az alacsonyabb mikrobiológiai aktivitás miatt) a későbbi fejtrágyázások alkalmával is a gyors hatás miatt nagyon fontos a megfelelő nitrát-nitrogén tartalom, addig az őszi vetésűek alaptrágyájában lévő nitrogénnél, vagy a kukorica, ill. napraforgó alá vetés előtt kijuttatott nitrogénnél ez nem szempont. Erre pedig nemcsak a „sima” nitrogén műtrágyák, hanem a magas N-tartalmú NPK-k esetében is fontos odafigyelni. A többi tápelemet tekintve foszfor és magnézium esetében kell még „plusz“ szempontként a vízoldható frakció arányára oda figyelni. A foszfortartalmú műtrágyák esetében attól függően, hogy milyen alkotókat (szuperfoszfát, ammónium-foszfát, nitro-foszfát) és milyen arányban tartalmaznak, jelentősen eltérhet a vízoldható frakció aránya. Hasonlóan a magnézium esetében attól függően, hogy magnézium-szulfát, vagy magnézium-karbonát jelentette a kiinduló alapanyagot.

Egy adott műtrágya tényleges ára, értéke csak a fenti tényezők figyelembe vételével ítélhető meg reálisan és így érhető el, hogy az adott gazdaság feltételei és igényei szerinti legjobb termékre essen a választás a műtrágyabeszerzés folyamán.

Benedek Szilveszter

szaktanácsadó