MENÜ

A földben is van élet

Oldalszám: 22
Dr. Dögei Imre 2014.08.05.

Mikro-Vital®: aratás után, repce előtt

Mikro-Vital logo_FULL  csak a felirat@_1000px

 

Nagy emberektől származó maradandó gondolatokkal indítunk. „A javaink közül a legbecsesebb a termőföld, a termőtalaj, mert az az élet forrása. A legfelelősségteljesebb, a legfontosabb tevékenység ezért a földművelő munkája” – írta a múlt század derekán Kolbai Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kossuth-díjas egyetemi tanára. A 21. század elején a jogutód Szent István Egyetem neves professzora, Heszky László számszerűsítette is a lakosság és a termőföld arányát: „Az egy főre jutó termőterület a világon 1961-ben 0,44 ha volt, ami 2050-re várhatóan 0,15 hektárra csökken. (1,5 mrd ha/10 mrd lakos) Ez a méret kb. negyednyi labdarúgópályának felel meg.”

  

Egy idevágó összehasonlítás szerint a tavasz illatát hordozó maréknyi termőföldben több mint ötmilliárd mikroorganizmus él, csaknem annyi, mint a Föld lakossága. Ilyen összefüggésben szinte dermesztő a felismerés: a föld alatt is van élet! Sajnos ez kevés emberben – akadnak közöttük biológiai képzettségű/szemléletű (?)gazdálkodók is – tudatosul. A talaj megnevezés annak a földnek jár ki, amelyik termőképes, tehát élő anyag, a gazdaember partnere. Nem olyan termelési eszköz tehát, mint például bármelyik talajművelő munkagép.

 

Jó termést ígér a Kartali Mezőgazdasági Szövetkezet Mikro-Vital kezelést kapott repcéje-mutatja Urbán Imre, a gazdaság igazgatóságának elnöke (A szerző felvétele)
Jó termést ígér a Kartali Mezőgazdasági Szövetkezet Mikro-Vital kezelést kapott repcéje-mutatja Urbán Imre, a gazdaság igazgatóságának elnöke (A szerző felvétele)

 

Termőföldünk meghálálja a gondoskodást, főként a talajélet rendszeres fenntartását. Legyünk azonban tisztában a mai magyar valósággal: a csökkenő állatállomány kevesebb szerves trágyát termel, s annak minősége is változékony. Hol vannak már az egykori uradalmi trágyamesterek, s az a mindenre figyelő paraszti tudás, amelynek nyomán a hídlásokban összegyűlt lével öntözték a trágyakazlakat. Nem is beszélve a költséghatékonyságról, ami korlátozza a meglévő szerves trágya sokba kerülő kiszórását. Maradnak tehát az olcsóbb megoldások, mint például a talaj hasznos baktériumaiból összeállított, a talajéletet rendszeresen megújító baktériumtrágyázás.

A kitekintés után nézzünk ki a határba, a napjainkban zajló, s hamarosan következő munkálatokhoz. Ilyenek a szecskázott szalma visszaforgatása a talajba, egyidejű baktériumtrágya kijuttatással, majd augusztus végén, szeptember elején a repce vetése. 
A nyári és az őszi betakarításkor több-kevesebb szár- és gyökérmaradvány keletkezik. 
A tudományos talajtani szemlélet azt üzeni a gazdálkodóknak: ebben a szervesanyag-ínséges időkben valósággal bűn a szármaradványok almozásra nem szükséges részét is elvinni, eladni a tarlókról. A gyakorló gazdák zöme viszont a bevételre összpontosít, ám ennek ellenére mind több az olyan gazdaság, ahol a szerves anyagok utánpótlását a szecskázott szalmával, illetve kukorica- és napraforgószárral oldják meg. 
A talajba került maradványok azonban hosszú folyamat után válnak felvehetővé a növények számára. A Mikro-Vital® talajkondicionáló koncentrátum alkalmazásával elősegítjük a szármaradványok gyors lebomlását, a tápanyagok feltáródását. A baktériumtrágya használatával növekszik a talaj szerves kolloidjainak mennyisége, a talaj vízkapacitása, hézagtérfogata és levegőzöttsége.

Tarlóhántáskor célszerű hektáronként egy liter Mikro-Vital® baktérium-
trágyát kijuttatni a tarlóra és a műszaki-technikai adottságoktól függően 200–300 liter, vagy például a Mikro-Press elektromos pumpás permetező (bővebben lásd a permetezes.hu oldalon) segítségével csupán 30–50 liter vízzel hígítva bedolgozni a talajba.

Az őszi káposztarepce a legkorábban vetett növényünk. Mára jelentősen változott a fél évszázada még így hangzó ajánlás: repce az ország nyugati és északi peremein termeszthető biztonságosan. Akkor az olajos növény országos vetésterülete 80–100 ezer hektár körüli volt. Időközben a zömében Európára koncentrálódó dízel üzemű autók miatt főként Nyugat-Európában jelentősen megnőtt a repce üzemanyag célú felhasználása. Az igények és az árak jelentős növekedése, valamint a korszerűbb fajták és a technológiák felülírták a korábbi szakmai álláspontot. Napjainkban szinte az ország minden részén termelnek repcét, a 2013. évi vetésterület megközelítette a 200 ezer hektárt, de a KSH adatai szerint 2008–2012 között évente több mint 238 ezer hektáron termesztették Magyarországon.

A repce vetésterületének nagymértékű növekedése miatt a vetésforgóba való beillesztése növényegészségügyi szempontból kritikus. A Mikro-Vital® hatóságilag igazolt, a repcét károsító egyes gombabetegségeket visszaszorító talajfertőtlenítő mellékhatása segíti az egészséges állomány elérését, illetve az önköltség mérséklését. Korábbi ismereteinkkel ellentétben, a repce igényes a könnyen felvehető szerves tápanyagok iránt. A talajok biológiai állapotát baktériumtrágyázással javíthatjuk, a repcében ajánlott mennyiség 1–3 liter/ha, közvetlen vetés előtt, sekélyen bedolgozva a talajba mert a bacik fényre érzékenyek. Az ősszel kiadott műtrágya mennyisége csökkenthető, de kálium műtrágyát még a Mikro-Vital® mellett is adjunk, mert a repce káliumigényes növény. Foszfort csak akkor kell kijuttatni, ha jelentős hiányt mutatnak a talajvizsgálatok.

Végül következzék a Bio-Nat Kft. korunk gondos gazdáiról alkotott hitvallása. A Mikro-Vital®-t az olyan szakemberek építik be növénytermesztési, illetve kertészeti technológiáikba, akiknél nemcsak a tonnákban mért hozamok, hanem a zsebeikbe kerülő forintok is számítanak. Az sem mellékes, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség tanúsítványa szerint a Mikro-Vital® a biotermesztésben és az agrárkörnyezet-gazdálkodási programokban is használható.

 

Bővebb információ: www.mikro-vital.hu, 06-30/7475-544

Dr. Dögei Imre

területi képviselő, Bio-Nat Kft.

Bio-Nat_logo_FULL
Mikro-Vital logo_FULL