MENÜ

Augusztusi Hírvilág

Oldalszám: 132, 134
2014.08.07.

- A silókukorica-készítés módja hasznos lehet a tejiparnak is

- A sántaság jobban előrejelzi a brojlerek teljesítményét 
a mobilitási tesztekben, mint bármely más tulajdonság

  

 A silókukorica-készítés módja hasznos lehet a tejiparnak is

Egy új silókukorica, az úgynevezett „shredlage” (adapter) kavarta fel az állóvizet az amerikai tej-
iparban, ugyanis a takarmányozási szakértők magasabb tápanyagbevitelről, könnyű emészthetőségről és nagy takarmányozási hatékonyságról beszélnek.

Minden tejtermelő célja, hogy minél hatékonyabb legyen a gazdálkodása, de nem mindenki tudja, hogy a kukoricaszilázs előállítása hatással lehet a takarmány későbbi kezelésére és az emésztési hatékonyságára. Phil Krueger, a Mycogen Seeds tejtermelési szakértője és a Dairy Herd Network szerint mindegy, hogy a földön vagy a silóban állítod elő, az előnyök a következők:

  • gyorsabb mértékű szilázserjedés,
  • tömöttebb a szilázs,
  • csökkent szárazanyag-veszteség a tárolás során,
  • fokozott oltóanyag-hatékonyság.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Tejipari Takarmány Kutató Intézetében végzett vizsgálatok igazolták azt az elképzelést, miszerint a mechanikai feldolgozás javíthatja a takarmány hatékonyságát és növelheti a tejelő tehenek tejhozamát, írja Mr. Krueger. Azonban a felszerelés drága és lehet, hogy nem hozza vissza az árát egy kisebb gazdaságban. Nagyobb farmok képesek kihasználni az új technológiát, a jelentősebb kezelt mennyiség és a vállalkozás mérete miatt. A kis gazdaságoknak az egyéni piaci hatékonyságra kell koncentrálniuk és arra, hogy elkerüljék a „túl nagy” berendezések magas beszerzési költségét. A Wisconsin-i Egyetem kutatói a kukorica feldolgozásának és a kukoricaszilázs szecskahosszának hatását tanulmányozták, valamint a felvételre, emésztésre és a tejelő tehenek tejhozamára irányuló hatását vizsgálták. Arra jutottak, hogy a kukoricaszilázs feldolgozása elősegíti a növekvő szárazanyag-bevitelt, javítja a keményítő emésztést és a tejtermelést.

A kutatás eredményei azt is kimutatták, hogy kevésbé utasítják el az állatok a TMR-t, amibe a feldolgozott kukoricaszilázst keverik be. Ezekben a tanulmányokban, a kutatók megállapították, hogy a szecskaméret hosszának hatása minimális az állat teljesítményére. Azonban a hosszabb szecskahossz megakadályozta a hatékony rostemésztést (a rostemésztés depresszióját okozva), míg a rövidebb hosszúságúnál azt figyelték meg, hogy javított a keményítő emészthetőségén, így hozzájárulva a takarmány hasznosulásához.

A kutatások eredményeképpen egy új fajta kukoricaszilázs-készítést írtak le, amit „shredlage”-nek neveztek el. Az adatokat elemezve a Wisconsin-i kutatók egy olyan módszert írtak le, amely jelentősen javíthatja a tejtermelés eredményességét. A kutatók tendenciaszerű szárazanyag-bevitel növekedésről számoltak be, az emelt adagban etetett shredlage-el és nőtt a termelt tej energia- és zsírtartalma is. A technológia, bár ígéretesnek tűnik, több évbe is beletelhet míg elérhetővé válik az átlagos tejtermelők számára. 
Az aprító feldolgozó egység (adapter) egyenlőre, kizárólag a Claas silózó kombájnok számára elérhető és az ára körülbelül 29 200 dollár lesz. Míg a kernelfeldolgozás előnyei jól megalapozottak, a 
shredlage gyártása egy technológia, amely több vizsgálatot igényel. Az árak csökkenése és néhány „bátor” jelentkező kell ahhoz, hogy farm szinten is ki lehessen próbálni. Tekintettel arra, hogy az első kereskedelmi évben az összes shedlage adapter gyorsan elkelt, úgy tűnik az iparág örömmel fogadja azokat a technológiákat, amelyek növelik a rosttartalmat a kukoricaszilázsban, csökkentik az erjedési időtartamot és veszteséget, valamint a szállítás költségeit.

Hat jellemző szilázs-mintavételezési hiba

A takarmánytesztelés fontos abban, hogy megtudjuk a kukoricaszilázs minőségét és tápanyagtartalmát, de az emberi hibák sok esetben befolyásolják az eredményeket. Azért, hogy elkerüljük ezeket a gyakori hibákat a mintavételezéskor és szállításkor, kövessük az alábbi pontokat:

  • Egyszeri mintavétel – Egységes mintát kell venni a halomból, bunkerből vagy silóból, nem csak egy területről. Gyűjtsünk több helyről mintát a szilázs felszínéről és mélyebb rétegeiből, alaposan keverjük össze. Aztán vegyünk egy reprezentatív mintát a keverékből és azt küldjük a laborba. Vagy vigyünk be kettő vagy három kevert mintát és az eredményeket átlagoljuk.
  • Kezeket le – Ha tenyérrel lefelé gyűjtünk egy marék szilázst, a magok és egyéb kisebb részecskék kipotyoghatnak. Tartsuk felfelé a tenyerünket és kerüljük el a rázkódást. Még jobb, ha kanalat vagy vödröt használunk a mintavételhez.
  • Szemeteszsák – Tartsuk a mintát zárható műanyag zacskóban és ne szemeteszsákban. Nyomjuk ki a felesleges levegőt mielőtt lezárnánk a zacskót. Néhányan vákuumos tömítőt használnak, amivel a légmentesen csomagolt élelmiszereket is készítik. Tartsuk hidegen vagy fagyasztva az erjedt mintát mielőtt a laborba küldjük, így épségben marad a szállítás során.
  • Csiga posta – A postával való küldés károsíthatja a mintát a laborba vezető úton, különösen, ha későn adják fel és a minták pénteken érkeznek meg. Az éjszakai vagy az egynapos szállítás költséges, de amikor takarmányváltásról van szó, időben kell érkeznie az eredménynek és ez megéri a pluszköltséget.
  • Rejtélyes szilázs – Egyértelműen azonosítsuk a szállított mintát a farm nevével, kapcsolattartási lehetőségekkel és mintaazonosítással. Ügyeljünk arra, hogy egyértelműen adjuk meg a kívánt elemzést, így a labornak nem kell kapcsolatba lépnie velünk további információkért, ami újabb időveszteség.
  • Nem biztonságos mintavétel – a biztonság a legfontosabb mintavételezéskor. Soha ne álljon 10 méternél magasabb szilázs mellé/alá, vagy egy működő markolóhoz közel.

Forrás: www.thedairysite.com, 2013. 09. 17.

Fordította: Dr. Gergácz Zoltán

    

A sántaság jobban előrejelzi a brojlerek teljesítményét 
a mobilitási tesztekben, mint bármely más tulajdonság

A Bristol Egyetem kutatói szerint a brojlerek csökkent mozgásképessége szorosan kapcsolódik a sántasághoz (a felmérés pontszámai alapján) és nem egyéb faktorokhoz, mint például a testtömeg. Az érintett madarak fájdalmat, diszkomfort érzést tapasztalhatnak.

Ahhoz, hogy megállapítsuk a sánta brojlerek fájdalmát, fontos összehasonlítani a sántaság és a mozgási problémák tüneteit a fájdalomcsillapító kezelés előtt és után, mondja Gina Caplen és munkatársai a Bristol Egyetem kutatói. Az Animal Welfare nevű folyóiratban úgy magyarázzák, hogy ezek az intézkedések nem érintik túlzott mértékben a madár egyéb tulajdonságait. Két mobilitási tesztet használva értékelték a sánta madarak teljesítményét (pontszáma 3-4) és az egészségesekét (pontszáma 0-1). Az egyik egy új teszt, az úgynevezett Group akadály teszt, melynek során azt nézik, mennyire képesek hozzáférni a madarak a forrásokhoz csoportban.

A másik egy Latency-to-Lie (LTL) teszt. A teszt eredményei között volt számtalan átjárható akadály, késleltető akadály (átkelés) és mennyi időt töltöttek a sekély vízben ülve. Az összefüggések, a teszt kimenetelét és összefüggését az egyéb tulajdonságok között szintén vizsgálták (a sántaság rizikófaktorai), olyanok, mint a törzs, a nem, az életkor, testtömeg, bőrgyulladások és a patológiás állapot. A magas és alacsony pontszámot elért brojlerek teljesítménye különbözött a mobilitási tesztek során és más tulajdonságok nem voltak olyan hatékony előrejelzőek, mint a sántaság. Ez azt mutatja, hogy a mozgásukban korlátozottak szorosan kapcsolódnak a sántasághoz, amelyet GS pontszámmal értékelnek és van egy összetevője a sántaságnak, amely nem magyarázható más tulajdonságokkal, mint például, hogy kakas és nehéz. Ez a tényező is okozhat fájdalmat vagy kellemetlen érzetet. Mindkét vizsgált teszt alkalmas arra, hogy osztályozzák a további fájdalomcsillapítási eljárásokat a brojlercsirkék sántaság okozta fájdalmára, foglalta össze a Bristol Egyetem csapata.

Forrás: ThePoultrySite, 2014 07. 07.

Fordította: Dr. Gergácz Zoltán