MENÜ

Beszélgetés Császár Györggyel, a Hercegszántói Mezőgazdasági Szövetkezet elnökével

Oldalszám: 49-51
2014.04.06.

Hercegszántó Bács-Kiskun megyében, az ország déli határszélén fekvő, közel 2400 lelkes település. Császár György Hercegszántón nőtt fel, Kalocsán, a mezőgazdasági szakközépiskolába járt, majd a Nagykanizsai Főiskolán szerzett diplomát. Későbbiekben, már munka mellett kapott agrármérnöki diplomát Debrecenben. Az akkori szövetkezettel tanulmányi szerződése volt, így Hercegszántón állt munkába, és azóta is első munkahelyén dolgozik, de már a ranglétra legfelső fokán. 1986-ban, 31 évesen érte a megtiszteltetés, hogy elnöknek választották, saját települése szövetkezetében

Császár György, a Hercegszántói Mezőgazdasági szövetkezet elnöke
Császár György, a Hercegszántói Mezőgazdasági szövetkezet elnöke

Ma a Hercegszántói Mezőgazdasági Szövetkezetnek három fő ágazata van: növénytermesztés, sertéstenyésztés és szolgáltatás. A szövetkezetnek 150 tagja van – mutatja be cégét Császár elnök úr – jelenleg, amely 75 embert aktívan foglalkoztat. 2300 hektáron folytatunk növénytermesztést – ezek bérelt földterületek –, továbbá 600 hektárt integrálunk. Az integrációs tevékenység az inputanyag-szolgáltatáson át az értékesítésig, minden területet felölel. Éves árbevételünk 2,3 milliárd forint, az eredményünk 200–350 millió között szór gazdasági évtől függően. A tavalyi év egy kicsit gyengébb volt, a 200 milliós eredménnyel. 
A cég stabil lábakon áll, biztonsággal tudjuk eltervezett dolgainkat megvalósítani. „Megéri tisztességesen, jó koncepciók mentén, becsületesen dolgozni a szövetkezetben, még akkor is, ha vannak gyengébb évek, kisebb nyereséggel. A szövetkezetünk ma is 75 ember után adózik becsületesen, mindenki a tényleges keresetével van bejelentve, ami az állam, az egyén és a versenytársak szempontjából is kedvező”.

SERTÉSTENYÉSZTÉS

Ez egy hosszú történet, ennek előzménye az volt, hogy 4-5 évvel ezelőtt dilemmában voltunk, zárjuk be a telepet vagy fejlesszünk?! Ekkor úgy döntött az igazgatóság, hogy előre menekülünk és belevágtunk a fejlesztésekbe.

Nekünk nem a magyar versenytársakkal kell elindulni a futópályán, hanem a nyugatiakkal. Európai színvonalon kell termelnünk, mert egyébként elbukunk. Egy hagyományos teleppel rendelkeztünk – részben rendelkezünk most is –, de úgy döntöttünk, hogy több lépcsőben megcsináljuk. Az első lépcső az akkori szabályozók miatti kényszer volt, a trágyakezeléssel kapcsolatban kellett lépnünk. A folyékony és a szilárd trágya kezelésére adtunk be pályázatot, 70%-os támogatás mellett. Majd utána csináltunk szintén pályázat útján egy előhizlaldát. Eredményeink elkezdtek javulni és ezen felbátorodva, 600 milliós beruházással építettünk egy új malacnevelőt és fiaztatót. A régi hizlaldából pedig egy 2000 férőhelyes hizlaldát. Ezzel párhuzamosan a genetikaváltást is elhatároztuk, a régi nagy fehér fajtánk tenyésztését abbahagytuk és a hibridizáció felé mozdultunk el. Beléptünk a TOPIGS tenyésztési rendszerébe, s jelenleg is ebben működünk, egy hármas keresztezési kombinációval állítjuk elő végtermékeinket. Nagy fehér x lapáj F1-t termékenyítjük TOPIGS Duroc terminál kannal, amiket bérelünk. A fajtaváltás a sertéstenyésztés naturális mutatószámaiban javulást eredményezett, ami szándékaink szerint még tovább folytatódik a jövőben. Néhány szám ennek igazolására:

Fialási átlag, 2012-ben 11,6 db és 2013-ban, 12,08. Átlag kocalétszámunk, 2012-ben 512,14 és 2013-ban 554,48 db. A kocaforgó (némileg vitatott mutató a szakmában) 2012-ben 2,43, illetve 2013-ban 2,42. Hízó kibocsátásunk: 2012-ben 11 996 db (23,42 db hízó/koca), súlyra: 1369 tonna, míg 2013-ban 14 708 db (26,52 db hízó/koca), súlyban 1626 tonna.

SAMSUNG CAMERA PICTURES

2014-ben el szeretnénk érni hízó kibocsátásban a 16-17 000 db-ot, változatlan kocalétszám (550 db) mellett. A tenyészanyagot is magunk állítjuk elő, és a hízó alapanyagot is, tenyésztünk, valamint hizlalunk. Egy komplett rendszert működtetünk.

SAMSUNG CAMERA PICTURES

Takarmányellátásunkat saját keverőnk biztosítja. A szemes alapanyagot főleg magunk állítjuk elő, esetenként vásároljuk. Szintén külső beszerzésűek a premixek és fehérjehordozók (elsősorban az extrahált szójadara). A koca, kan, malac és hízó premixeket a Vitafort Zrt.-től vásároljuk és az általuk elkészített receptúrák szerint keverjük le saját keverőüzemünkben, a fiatal malacok prestarter takarmányát a NUSCIENCE (volt Vitamex) szállítja állatainknak. Átlagosan 2,8 kg takarmányból állítunk elő 1 kilogramm sertéshúst.

Az állategészségügyi státusunkon mindenképpen javítanunk kell a jövőben. A PRRS jelen van a tenyészetünkben, és a Leptospira státusunk is kétes (a vizsgálatok most folynak) még, a klinikai tünetektől mentesek vagyunk (ezt az eredményeink is jól mutatják), vakcinázási programokat dolgoztak ki a kollégák a problémák megoldására. Természetesen ahol országos mentesítési program van folyamatban, oda csatlakozunk.

SAMSUNG CAMERA PICTURES

Technológiánkban vegyítettük a legmodernebb eszközöket a régi kifutós rendszerrel, az etetés, itatás gépesített, trágyázást helyenként kézzel végezzük. A malacnevelő és fiaztató, valamint a hizlalda tartástechnológia kivitelezését a mohácsi TechnoPig Kft. (etetők, itatók, szellőzés, fűtés, rácspadozat stb.) végezte. Az építést pedig szintén egy mohácsi cég, az SH-BAU Mérnöki Kft. bonyolította, ők voltak a generál kivitelezők is. A fiaztató fűtését költséghatékonyan az Altherm Kft. szalmabála tüzelésű kazánjával oldjuk meg.

SAMSUNG CAMERA PICTURES

Őszintén közreadom a legfontosabb számainkat: 2012-ben 384,54 Ft, 2013-ban 399,85 Ft volt 1 kg sertés előállítási önköltsége. Értékesítési áraink 2012-ben 391,6 Ft/kg, 2013-ban 397,5 Ft/kg volt. Két kis vágóhídra történik az értékesítésünk, az egyik Royál Hús Kft. Páhi, a másik pedig a nagyiváni vágóhídra.

Országosan, hogy fog-e növekedni a kibocsátott sertés mennyisége, nem tudom! Az biztos, hogy nálunk nőni fog az előállított mennyiség. Folyamatosan javulnak a termelésünk mutatói, optimisták vagyunk a kibocsátás növekedését illetően is. Az értékesítési árakban megvan az éves görbe. Ilyenkor év elején jóval olcsóbb a sertés, aztán nyárra felmegy az ár, kitart egy darabig, aztán megint csökken. A disznóvágási szokásoknak megfelelően alakul. Nekünk az lenne a jó, ha 400 Ft felé menne az élő sertés átvételi ára, mert szomorú tény, még 3 gombóc fagyi árát se éri el a sertés ára. Úgy gondolom, nem kérdés melyiket könnyebb előállítani?! Látható, termelésünk hatékonysága folyamatosan és jelentősen javult. A költségek egy jelentős része azonban adott, vannak állandó költségeink, a bérek és járulékaik emelkednek. Gáz-, energiaárak alakulásáról nem tehetünk, itt nincs rezsicsökkentés. Szóval 400 Ft/kg körül kellene legyen az élő sertés ára, hogy egy kis eredményünk is képződjön.

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Több száz hektárt nem műtrágyázunk, hanem hígtrágyával szórjuk a területet. Jogszabályban írják elő, hogy 3 évente vizsgálni kell a hígtrágyával kezelt területeket – ezek a vizsgálatok súlyos összegekbe kerülnek –, és utána adják ki az újabb engedélyt, hogy továbbra is kijuttatható-e hígtrágya az adott területre.

Talajművelési technológiákban haladunk a korral. Forgatásos művelést csak ott alkalmazunk, ahol nagy tömegű szármaradványt kell a talajba dolgozni. Egy kritikus növény a repce, mivel augusztusban kell vetőágyat készíteni a számára, ezt mi forgatás nélküli eszközökkel végezzük el.

A tápanyag-visszapótlást csak folyékony műtrágyával oldjuk meg. Szuszpenziót juttatunk ki az összes növény alá, ahol nem alkalmazunk hígtrágyás kezelést. A vetéssel egy menetben adagoljuk a műtrágyát és a talajfertőtlenítő szert, így feleannyi műtrágyát használunk fel adott területen. Ezt a technológiát a kapások esetén alkalmazzuk. A többi növény, mint például a szója, borsó, repce, ott a hagyományos módon, teljes felületre adagoljuk a műtrágyát és azonnal bedolgozzuk.

Mi nem égetünk, minden szármaradványt visszadolgozunk a talajba. A talajélet fokozására speciális, talajlakó baktériumokat tartalmazó készítményeket is használtunk, amelyek főleg a szármaradványok lebontásában segítettek (pl. a Mikro-Vitalt a BIO-NAT Kft.-től). Úttörők vagyunk a baktérium tartalmú termékek használatában, már 25 évvel ezelőtt elkezdtük őket használni.

Vetésszerkezetünkben 8-9 növényt termesztünk folyamatosan: repce 450 ha, őszi árpa 350 ha, őszi búza 600 ha, zöldborsó 150 ha, olajretek 120 ha, kukorica 700 ha, ebből 500 ha waxy (speciális keményítő tartalmú ipari kukorica), a többi takarmány, napraforgó 400 ha, szója 200–220 ha. AKG-programban gazdálkodunk. Nem vagyunk biogazdálkodók, de próbáljuk a természetet, vizeinket óvni. Két növényvédelmi szakmérnök kollégánk mindig pontosan tudja, hogy mit miért és mikor kell permeteznünk.

Gépparkunk „zászlós hajói” a CLAAS Lexion kombájnok, és a JOHN DEERE traktorok. GPS-vezérléssel működik valamennyi, jelentősen megkönnyítve ezzel a gépkezelők munkáját, és elkerülve a felesleges dupla műveléseket. Törekszünk arra, hogy a legmodernebb gépekkel dolgozhassunk, ennek érdekében minden pályázatot ki szoktunk használni. A korszerű gépek üzemeltetését jól képzett szakemberek, mérnökök végzik.

SAMSUNG CAMERA PICTURES

SZOLGÁLTATÁS

Az integrációnkhoz csatlakozó gazdák számára szinte mindenben tudunk segíteni. Valamennyi szükséges anyagot, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert be tudják nálunk szerezni, s a kijuttatást is elvégezzük. A talajmunkáikat a sajátunkkal együtt készítjük. Aratást, szárítást, tárolást is megrendelhetik szövetkezetünktől, sőt a terményeik értékesítésében is segítünk.

A jövő feladatai közt első helyen szerepel számomra, hogy a sertéstenyésztés a növénytermesztéshez hasonló eredménnyel tudjon zárni egy évet, de ez még messze van, sokat kell érte dolgozni” – zárta szövetkezetének bemutatását Császár György.