MENÜ

A szaktanácsadó válaszol Márciusban

Oldalszám: 13
2014.03.10.

Mely esetben lehet adómentes a termőföld eladásából származó jövedelem?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes a termőföld átruházásából származó

  • jövedelem összegéből az évi 200.000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
  • jövedelem (teljes) összege, ha az átruházás szövetkezeti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
  • jövedelem (teljes) összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező, állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja.

A fenti három esetben a mentesség a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható, tehát az idei bevallásnál is érvényesíthető.

Továbbá a termőföld átruházásából származó jövedelem – a fenti pontokban nem említett esetben – akkor is adómentes, ha az átruházás

  • magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy
  • települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából (az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát), vagy
  • a Nemzeti Földalap javára történik.

A birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként a már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik. Az egy naptári éven belül megkötött és ezen időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni. Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.

Az eladó a fenti esetekben az adómentességet akkor alkalmazhatja, ha legkésőbb az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza a vevő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a vevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az adómentesség feltételeinek megfelel (pl., hogy állattartó, és a földet takarmánytermelés céljából fogja használni).

A vevő nyilatkozatát az eladó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság a vevő terhére állapítja meg!

Az új földtörvény alapján (is) bizonyos tevékenységeket csak meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezők végezhetnek. Hol vannak meghatározva az ezen kritériumnak megfelelő végzettségek?

SONY DSC

Ezen képesítések körét a 2013 végén kihirdetett új rendelet, a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet tartalmazza.

Azon képzettségek, melyek szerepelnek a fenti jogszabályban, megfelelnek az új földtörvény vagy más jogszabály által előírt (pl. támogatási feltétel) mezőgazdasági és/vagy erdészeti szakirányú képesítési követelményeknek.

Az új földtörvény által meghatározott birtokmaximum 1200 ha egy-egy gazdaságnál. Nincs sem állattartásunk, sem vetőmagtermelésünk, hogy ezt túlléphessük, viszont társaságunk tagjaitól 450 hektárnyi területet bérlünk. Ezt is bele kell számítani az 1200 hektáros maximumba?

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény (új földtörvény) szerint a birtokmaximum 1800 hektár területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával.

Ennek értelmében az Önök birtokmaximuma jelen esetben 1650 ha. Ebből 450 hektár a tagi tulajdonú földterület, és maximum 1200 hektár az egyéb úton használt terület. Az egyéb úton használt terület semmiképpen sem lehet több 1200 hektárnál, ha nincs állattenyésztés és/vagy vetőmagtermelés.

Mi a földkifüggesztések közlésének kezdő dátuma földvásárlás esetén?

Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik.

A közlés kezdőnapja az adásvételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap.

Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdőnapjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot.

A haszonbérleti szerződés esetében is ugyanez a szabály, csak ott a jogvesztő határ-
idő 15 nap.

euroeco

 

Amennyiben Önnek is kérdése merülne fel, azt várjuk a szaktanacsadas@euroeco.hu e-mail címre, vagy a 06-96/213-788-as telefonszámon. Kérjük, hogy e-mailben küldött kérdéseiknélk, a levél tárgyában tüntessék fel az "Agro Napló" kifejezést! Az EURO-ECO Csoport országos működési területtel rendelkezik, így munkatársai hazánk minden tájáról várják a termelők érdeklődését!