A legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk, a kukorica vetésterülete az elmúlt évben csupán néhány százalékot csökkent, így továbbra is jelentős arányt képvisel szántóföldjeinken. Előveteményre nem különösebben érzékeny, bár meghálálja, ha kalászos vagy önmaga után kerül. A leszűkült vetésszerkezet és a jelentős részarány miatt azonban a legtöbbször kukoricát kukorica után vetünk, a kukorica- övezetben akár többéves monokultúrában is, megfelelő tápanyagellátást biztosítva.
A kalászos-kukorica bikultúra, illetve a kukorica-kukorica monokultúra esetén azonban mindig számolnunk kell azzal, hogy a vetésforgó hiányában annak kórokozó- és kártevőgyérítő hatása nem érvényesül. Egyes talajból fertőző kórokozók (fuzárium, rostosüszög stb.) illetve a talajlakó kártevők (terrikolok) megjelenésével már a kukorica csíranövény korában számolnunk kell. Ezek ellen a korai károsítók ellen a vetőmag csávázása, illetve a talaj kezelése („fertőtlenítése”) adhat megfelelő védelmet.
Talajfertőtlenítés az unióban
A nemzetgazdaságunk máig jelentős hányadát kitevő mezőgazdaság, illetve azon belül a növénytermesztés a következő években komoly technológiai változáson kell, hogy keresztül menjen. A növényvédelmi technológiák a kezdeti drasztikus beavatkozásoktól letisztulva a közelmúltra kifinomodtak, a folyamatos hatóanyag-fejlesztésnek és az erős szakemberképzésnek köszönhetően mind a környezetre, mind a fogyasztóra nézve alacsony, kezelhető kockázatot jelentettek. Az Európai Unió mindezt felülbírálva, a kockázatot eleve veszélyként értékelve sorra von ki korábban technológiai elemként használt növényvédő szer hatóanyagokat. Legutóbbi, nagy vihart kavart rendeletével (485/2013/EU) három, a kukoricatermesztés biztonságát jelentő rovarölő hatóanyag használatát tiltotta meg, illetve korlátozta be (imidakloprid, klotianidin és tiametoxam). Ezek a hatóanyagok korábban a talajlakók elleni védelemben jelentős szerepet játszottak csávázószerként, illetve talajfertőtlenítő szerként.
Nem marad védtelen
A csávázásnál jóval nagyobb hatékonysággal alkalmazható talajfertőtlenítésre szerencsére továbbra is van megoldás: a Pyrinex. A Makhteshim által kidolgozott Pyrinex I.S. Technológia alkalmazásával sikeresen védekezhetünk mind a talajból támadó drótférgek, áldrótférgek, pajorok, mind pedig a kukoricabogár lárvája ellen. A kezelés ugyanakkor védelmet nyújt a korai levélkártevők, bolhák, barkók ellen is. Így a kukorica továbbra is védve marad a csírázás és kelés folyamán.
Mi az I.S. Technológia?
A legkülönbözőbb körülmények között felhasználható, rugalmas talajfertőtlenítő megoldás. Ereje és sokoldalúsága a Pyrinex 48 EC (48% klórpirifosz) előnyös tulajdonságainak és a kiforrott, könnyen alkalmazható technológiának köszönhető. Folyékony formulációja lehetővé teszi, hogy az erős gáztenzió révén a talaj szilárd frakciói közti járatokat átgőzölje. A dózis, a kijuttatás időpontja és eszközei a helyi igényekhez és adottságokhoz nagymértékben adaptálhatók, így rendkívül rugalmas, megbízható és költséghatékony megoldást jelent.
Hogyan használjuk?
Számoljon, megéri!
További információkért keresse kereskedelmi képviselőinket vagy látogasson el a www.mahun.hu oldalra!
Dr. Lukács Domonkos, fejlesztési menedzser
Makhteshim Agan Hungary Zrt.