MENÜ

Telephelyátadóval egybekötött termékbemutató Nagyigmándon

Oldalszám: 74-76
Keresztes Júlia 2013.12.19.

Tavaly augusztusban egy kétszázmilliós beruházást követően adták át a CornMill Hungary Kft. nagyteljesítményű FAO szárítóberendezését, amelyet idén terménytárolóval és labor-iroda komplexummal egészített ki a nagyigmándi székhelyű vállalkozás. Ebből az alkalomból szakmai programokkal egybekötött, gyakorlati és állógép bemutatóval tarkított telephelyátadóra invitálta partnereit a CornMill Hungary Kft. 

A rendezvény alakalmával Vámosi Gábor, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a tavaly nyáron sikerült a szárító-beruházásunkat befejezni, így akár éves szinten 30 000–35 0000 t kukorica szárítása is megoldható. A napi átvételi kapacitás egy átlagos munkanapra vetítve eléri az 1000 tonnát, azonban esős napok előtt a zavartalan működés érdekében akár 2000–2500 t kukorica átvétele is megoldható a két mérleg és az automatikus mintavevő segítségével.

 

Vámosi Gábor
Vámosi Gábor

A megfelelő mennyiségű kukorica tárolása tárolóhely hiányában csak külső bértárolókban volt megoldható – ismertette terménytároló megépülésének egyik okát a cég első embere. A tárolókapacitásukból fakadóan nem tudták a telepen belül tárolni az egy éves malmi feldolgozói kapacitásukhoz elegendő terményt, így szükséges volt külső telephelyek igénybevétele. Ez azonban minőségi problémákat okozott (pl. szemtörés, porlás), ami nem feltétlen beltartalomban, hanem a feldolgozás hatékonyságában mutatkozott meg. Ezek a fő okok vezettek a 13 000 tonna tárolási kapacitással bíró terménytároló megépüléséhez. 
Az telephelyet egy irodakomplexummal is kiegészítették, ahol mintegy 21 fő befogadására alkalmas korszerű, a kényelmes munkavégzéshez szükséges irodaházat építettek.

A megnyitót, majd a szakmai előadásokat követően a nagyigmándi Burgert Róbert Ipari Parkban lévő CornMill telepen folytatódott a rendezvény, ahol mind üzemeltetés közben mind pedig állógépek segítségével mutatta be az Invest Gépkereskedelmi Kft. és az IKR Gépkereskedelmi Kft. koprodukciójában a már ismert és a termékpalettájukra nem régiben felvett termékeit.

A motoros gépek közül a cég vezérgép családjának számító Case IH termékeit Várkonyi Bence kereskedelmi vezető ismertette, aki elsőként egy Case IH 8120 kombájnt mutatta be.  A 12 soros Oros csőtörő adapterrel szerelt gép a sorozat második legnagyobb tagja. Erőforrása egy 12,9 literes Iveco-Cammis motor. A korábbi EGR helyett azonban már az ismert SCR technológiát alkalmazza a károsanyag-kibocsátási norma eléréséhez. A nagyteljesítményű kombájn kukoricában mutatta meg tudását, azonban mint kiderült az átalakításoknak köszönhetően univerzálisan is alkalmazható egyéb növények betakarítására. Kiemelkedő tulajdonsága a szalmakezelő rendszere, ami a megváltozott átmérőjű cséplőmotor beépítésének köszönhető.

74-2

Case IH 8120 kukorica betakarítás közben

 

A kombájn mellett szerephez jutottak az osztrák gépgyártó traktorai is. A 115-140 LE kategóriát lefedő Maxxum család középső tagja, a Maxxum 125 egy kisebb gazdaság vezérgépe vagy egy nagyobb gazdaság kiszolgáló gépe lehet. Erőforrása egy hathengeres, 6,7 literes Common-rail motor. Ezek a traktorok Powerboost-tal ellátottak, így egészen 160 LE teljesítmény leadására is képes. A 6,5 tonna önsúlyú gép tovább pótsúlyozható egészen 10 tonnáig. 

1987-óta töretlen a Magnum sorozat fejlődése. Ez idő alatt a fejlesztések leginkább a vonóerő növekedésre és a fogyasztás csökkenésre koncentrálódtak csak úgy, mint a Magnum 235 CVX esetében is. A legnagyobb fejlesztésnek mégis a változtatható áttételű CVX hajtómű beépítése tekinthető, ami egészen a 340 LE-s változatokig áll rendelkezésre.

A gyakorlati bemutatón két további Puma erőgép is szerepelt, de az állógépek között az érdeklődők kisebb egy Farmall erőgépet is felfedezhettek.

A kapcsolt munkagépek bemutatását a Wielton pótkocsik ismertetésével kezdődött. Tóth Sándor termékmenedzser szavaiból kiderült, hogy a lengyel gépgyártó kínálatában az egytengelyestől egészen a tandem pótkocsikig tart a kínálat. A felvonultatott 3 oldalra billenthető pótkocsi 10 tonna hasznos terhelhetőségű és jellemzője az 500 mm-es oldalfal és a hozzá tartozó magasító. Alapkivitelben ponyvával, vonófejjel, légfékkel, valamint elektronika és hidraulika kivezetéssel kínálja a gyártó.

 

 74-3

Wielton pótkocsi ürítés közben

  

A termékmenedzser továbbá ismertette a Pöttinger Servo ekecsalád tulajdonságait is. A Servo ekék 2 fejestől egészen a 8 fejes kivitelig készülnek. Az itt bemutatott 4 fejes változat jelen esetben réselt kormánylemezzel szerelték, valamint egy előhántó és egy talajkerék is a felszereltséghez tartozott. 
A 80 cm magas gerendelyen az ekefejek osztása 102 cm. A Pöttinger gyártásban álló Servo váltfaforgató ekék mindegyike változtatható fogásszélességgel kapható, opcionálisan hidraulikus vagy - ahogy a bemutatott Servo 35 esetében is- mechanikus változatban.

 

 75-1

Servo eke és a végzett munka

 

A forgatás nélküli talajművelés eszköze lehet az a Strom Atlas rövidtárcsa, amelyet Villám Ferenc ágazatvezető mutatott be a jelenlévőknek. A tárcsa leginkább egy multifunkciós eszköznek nevezhető, hiszen nem csak nyári tarlómunkára, hanem őszi munkában, szántás után is jól helyt álló gépet ismerhettünk meg. A 6 tonna önsúlyú, robusztus rövidtárcsa 5 méter munkaszélességű. Legfontosabb munkaeszköze a nagy, 620 mm átmérőjű csipkés tárcsalapok, de igény szerint a helyettesíthetőek 660 mm-es változattal is. Munkamélysége maximum 18 cm, ami kukorica és napraforgó szármaradványok bedolgozására egyaránt alkalmas.

 

75-2

Szármaradványok bedolgozása Strom rövidtárcsával

 

Az ágazatvezető továbbá kitért a kínálatukban álló dán permetezőgép gyártó csúcs termékére, a Hardi Commander vontatott kivitelű munkaeszközre. Kiemelte, hogy ezek a gépek a múltban csak 3200 literes tartálykapacitással rendelkeztek, de a gyártó tartályméretet megnövelte és 2014-től már 3300–4500 literes térfogattal is elérhetők. Nagy mérete mellett megjegyzendő, hogy a Commander az úgynevezett Twin-Force (légzsákkal szerelt permetezőkeret) technológiát alkalmazza a még precízebb növényvédő szer kijuttatáshoz.

A vontatott szántóföldi permetezőgépek mellett megjelent egy önjáró változat is, a Hagie jóvoltából. Kató Gergely, a Hagie Magyarország ügyvezető igazgatója egy Hagie STS 10 típusú változatot mutatott be, ami az STS család legkisebb tagja. A 3800 literes tartálytérfogattal rendelkező gép érdekessége, hogy a megszokott hátsó keret felfüggesztés helyett elöl helyezték el a 27 m széles szórókeretet. A futómű mindösszesen 45 cm széles. A gép vezérelt összkerék meghajtással szerelt, amelynek segítségével a hátsó kerekek mindig az első két kerék nyomában jár, ezzel csökkentve a talajtaposásból eredő károkat.

Hoffmann Zoltán az IKR Gépkereskedelmi Kft.  Kuhn munkagépeket ismertette. A termékmenedzser elsőként egy BK 320 típusú szárzúzó hatékony munkavégzésére hívta fel a figyelmet. Előnyét a nagy rotorátmérőnek és a kalapácsos késeknek köszönheti.  A BK család 2 és 6 méter munkaszélességben áll a vásárlók rendelkezésére. A Khun termékpaletta bemutatását folytatva egy Axis 30.1 típusú sebességarányos kijuttatásra alkalmas műtrágyaszóró és egy Maxima szemenkénti vetőgép is bemutatásra került.

Az állógépek bemutatóján a Pöttinger kínálatából egy Terradisc 6001 T rövidtárcsa, 7 ekefejes váltvaforgató eke, valamint egy Vitasem 402 névre keresztelt mechanikus vetőgép paramétereivel ismerték a résztvevők. Az osztrák gyártó termékei mellett egy újdonság is megjelent a Strom Swifterdisc személyében. Ugyan kisebb tárcsalap átmérővel dolgozik, mint a mozgógép bemutatón látott Atlas, munkája mégis egy lapon említhető a nagyobb testévrrel. Sikereit főként az úgynevezett A-tárcsáknak és az iker kialakítású felfüggesztésnek köszönheti. 
Egyedüli lazító gyártóként szerepelt a Dondi, amelyet az Invest Kft. 95-550 LE között tud partnereiknek ajánlani. A kiállított RP5-ös jellemzője, hogy 5 késsel szerelték és egy mechanikusan állítható dupla tarajos hengerrel ellátott. A forgalmazó ezekhez a lazítókhoz ajánlja a szárnyas késtoldatokat az elvárt munka minőségéhez.

Nyitrai István, az IKR Gépkereskedelmi Kft. termékmenedzsere az újonnan átadott FAO GD SCE H 1160/4×3 típusú szárító műszaki paramétereivel ismertette meg az érdeklődőket. Mint kiderült a 36 tonna/óra kapacitású berendezés technológiája szinte teljes egészében FAO elemekből áll. A torony vezérlése automatikus, egy kezelőpanel segítségével könnyedén beállítható és irányítható. Kialakításának köszönhetően a beérkező termény akár +/- 5%-os nedvesség tartalom eltérését is képes automatikusan kezelni.

 

SONY DSC

A CornMill Kft. új szárítótelepe

 

Ha szeretné jobban megismerni a FAO toronyszárító 
műszaki hátterét, látogasson el honlapunkra:

 

www.agronaplo.hu/cornmill-szarito-avato-nagyigmandon-egy-malomban-orlunk/

A telephelyátadásról további riportokat láthatnak 
az ÚMM november 3. és 10-i adásában.

 

„A kukorica növény táplálásának lehetőségei” címmel tartott előadást Dr. Gergely István a Nyugat-Magyarországi Egyetem (Mosonmagyaróvár) docense. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem elegendő a tápanyag visszapótlás maximális elvégzése, de figyelemmel kell lenni az egyéb ökológiai, elsősorban a csapadékviszonyokra is.

A több évtizede tartó országos műtrágyatartam kísérletek példáiból az derül ki, hogy az 1990-es esztendőben, amely a 2007-eshez, vagy éppen a 2012-es évhez hasonlóan különösen száraz volt, a legnagyobb termést azok a kísérleti területek adták, amelyeken egyáltalán nem szórtak ki műtrágyát. Ezzel szemben a nagy adagú nitrogén-műtrágyázások nem hogy terméstöbbletet hoztak volna, de terméskiesést, illetve termésdepressziót okoztak. Ennek alapján tehát ki kell hangsúlyozni, hogy mindenképpen az ökológiai viszonyokra figyelemmel kell trágyáznunk, és Magyarországon a víz a limitáló termesztési körülmény. Vagyis a vízzel, az öntözéssel tudjuk gazdaságosabbá tenni a termesztésünket, s nem utolsósorban a környezetkárosítást is csökkenthetjük.

A másik fontos tény, amelyet szintén a nívódíjas MTA Talajtani és Agrokémiai Intézet propagált, a talaj visszapótlási rendszerre vonatkozik. Eszerint a talajellátottságokat alapvetően figyelembe kell venni, és nem utolsósorban azt is, hogy az elővetemény, illetve az előző évben termesztett növény mennyi, és milyen műtrágya, illetve makroelem hatóanyagokat hagy vissza. Említésre méltó példa a kukoricaszár, amely hektáronként 50–60 kg N-ot, 10–15 kg P-t és 40–50 kg K-ot is visszahagy a területen, amely akár egy okszerű talajművelés mellett hasznosulni tud a következő utóvetemény trágyázásában, tápanyag visszapótlásában.

A tarlómaradványok kérdésköre jelentőségénél fogva is megérdemelne nagyobb hangsúlyt. A szakember véleménye, hogy tarlómaradványt csak akkor szabad elvinni a területről, ha azt jó minőségű szervestrágyaként vissza is visszük a területünkre. Annak egyébként felaprítva ott a helye a talaj felszínén – mert egyrészt tápanyag visszapótlás, másrészt talajvédelem az erózió különböző formái ellen, s különösen a nyári betakarítású növények esetében rendkívül jó talajvédelmet és gyomelnyomást is biztosít. Mivel tehát több szempontból, és több funkcióval is pozitív hatású, óriási hibát követ el az, aki az esetleges nagyobb árbevételért értékesíti a szalmáját (akár tüzelésre, akár energia célra vagy állattartó telepre), és az nem kerül vissza trágyaként a területére.

A tápanyag visszapótlás témakörében is kikerülhetetlen a forgatás nélküli talajművelés, amely egyáltalán nem új keletű szemlélet. Már az ’50-es évek elején megfogalmazta Manninger, hogy a szántást csak akkor szabad elvégezni, ha megfelelő a talaj állapota. A rögös szántás a talajszerkezet, a mélyszántás a talajélet lerombolója. Ha a talajfelszín közelében lévő mikrobiológiai életet 30–40 cm mélyre leszántjuk, akkor újra kényszerítjük, hogy felépüljön egy megfelelő talajélet, és ehhez idő szükséges. Szántani persze bizonyos esetekben kell – ha például kukorica után búzát akarunk vetni, akkor célszerű beforgatni a szármaradványokat. De nagyon fontos az is, (az idei évben is előforduló betegségről szólva), hogy a fuzárium (DON) toxin elleni védekezés egyetlen módja, hogy a talajba kerüljön a kukoricaszár – amely, ha a felszínen marad, fertőzésforrást okoz a kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette. Tehát megfontoltan és tudatosan kell a szántást is végezni. S ahogy elődeink is igazolják, és a kutatások is bizonyítják, periodikusan kell váltani – különösen azoknál a növényeknél, amelyek nem igénylik a mélyművelést, mint például a gabonafélék és a kalászosok, amelyeknek nincs szükségük a szántásra. Annak elhagyásával energiát is megtakarítunk, mert a termőréteg óvására tudjuk a mulcsot, mint talajtakaró réteget felhasználni.

Keresztes Júlia