MENÜ

Nem mindegy, hogy mire fekszik a tehén

Oldalszám: 77
Pásztor Szilvia 2013.11.17.

A  tehenek a legtöbb időt, átlagosan 12–14 órát az istállóban töltik, ahol megpihennek, elfekszenek. Éppen ezért nagyon fontos az állatok alá került alomanyag minősége. Az alom a szarvasmarhák számára tiszta, puha, száraz fekhelyet kell, hogy biztosítson. Alapfeladata, hogy az ürülékből, vizeletből a lehető legtöbbet felszívja, ezek jól elkeveredjenek, a szagok nagy részét megkösse és szállítható legyen. 

Az alomanyaggal szemben támasztott követelmények a következők:

- Ne legyen koptató hatása, ne okozzon sérülést.

- Gátolja meg a lábak szétcsúszását.

- Kicsi legyen a hőelnyelő képessége, rugalmassága.

- Jó legyen a nedvszívó képessége, hogy csökkentse a vizelettel, bélsárral szennyezett fekhely nedvességtartalmát.

- Gyakori legyen a cseréje, ami egyben csíraszegény környezetet is jelent az állatok számára.

- 1 cm-nyi rétegben a csíraszám átlagértéke maximum 5 millió/cm3 legyen.

- Kényelmet adjon, hogy az állat biztonsággal elfeküdhessen.

Számos növényi és ásványi anyag áll rendelkezésre, melyek közül választani lehet, ezért a felsorolt kritériumok tudatában kell kiválasztani a legmegfelelőbb fekvőhelyet. A legáltalánosabban használt alomanyag az őszi gabonák szalmája, de szükség esetén felhasználják a hüvelyesek, fűfélék szalmáját, a burgonya- és kukoricaszárat, a tőzeget, az erdei avart, a fűrészport, a gyaluforgácsot, a homokot és az agyagot is.

77.1

1. kép: komposztált trágya alom

 

Kétségtelen, a szalma a leggyakrabban használt megoldás, mivel jó termikus tulajdonsággal rendelkezik, viszont az abszorpciós képessége alacsony. A tőzeg megoldás lehet a tőgygyulladást okozó kórokozók visszaszorítására a magas nedvszívó hatása miatt, illetve ezt almolva tisztábbak lehetnek a tehenek. Az megállapítható, ha egy pihenőboxos tartás mellett körültekintően választjuk ki a matracot, akkor minimális almot kell csupán felhasználnunk. 
 A fő alomanyagok mellett érdemes megemlíteni az alternatív alomanyagokat is. A komposztált trágya a gyakorlatban nem tűnt jó megoldásnak, mert használata során a masztitisz felerősödhet (1. kép). A faipari mellékanyagok, úgymint a fűrészpor és a faforgács, kényelmes és tiszta környezetet teremtenek. Ez akkor tud megfelelően működni, ha puha fából készült a fűrészpor vagy a forgács, mert így magasabb a nedvességfelvevő képessége. Szalmával keverve sikeresen alkalmazható a gyakorlati tapasztalatok alapján. Külföldön előfordulnak olyan telepek, ahol aprított újságpapírt is használnak erre a célra, mivel kétszer nagyobb abszorpciós képessége van, mint a szalmának. Hátránya a korlátozott mennyiség, illetve a magas ára.

77.2

 2. kép: homok alom

 

A legoptimálisabb alternatív alomanyag a homok vagy az agyag (2. kép). Ezeket alkalmazva alacsony szinten tartható a tőgygyulladás és a csülökbetegségek előfordulása. Mindemellett kényelmes az állatnak, továbbá nincsen csúszásveszély és az állattartó számára is megfizethető.

Az egészségi állapot megőrzéséhez hozzátartozik, hogy milyen körülményeket teremtünk meg az állat számára. A nedves, nem higiénikus környezet számos nemkívánatos kórokozó elszaporodását okozhatja. A gazdasági haszonállatok tartásánál kiemelt jelentőséggel bír a telepi fertőtlenítés, hiszen megfelelő módon alkalmazva megakadályozható az állatok szaprofita, fakultatív patogén, patogén élőcsírákkal való szennyeződése, fertőződése.

A fertőtlenítés célja a környezeti élőcsíra terhelés folyamatos alacsony szinten tartása. Ha nagy a környezet kórokozó terheltsége, érdemes alomkezelő készítményeket is bevetnünk, melyek megteremtik a tehenek kellemes környezetét és segítik a gazdálkodó munkáját, azáltal, hogy:

- felszívja a nedvességtöbbletet, amit az alom már nem tud felvenni;

- száraz fekhelyet biztosít, csökkentve a környezeti baktériumok számát;

- csökkenti az ammónia terheltséget, mert megköti azt;

- semleges pH-értékével nem irritálja a tőgy bőrét;

- finom szemcséinek köszönhetően nem dörzsöli ki a bőrt;

- lehetővé teszi a problémamentes trágyakezelést;

- nem terheli a környezetet.

Az alomkezelő anyagok alapja legtöbbször ásványi anyagok és szilikátok (3. kép). Ezeknek az a legfontosabb jellemzője, hogy nagy mennyiségű vizet tudnak magukban tartani, akár reverzibilis úton is. A fekhelyszárító készítmények tartalmazhatnak még esszenciális olajokat, algát, agyagot, yukka kivonatot. Az alomkezelőkből alkalmazandó mennyiség mindig függ az állat életkorától, az alom nedvességétől, az időjárástól, a tartástechnológiától, illetve az esetleg felmerülő problémáktól is.

77.3

 3. kép: montmorillonit tartalmú alomkezelő

 

A gazdálkodó célja az, hogy hosszú távon egészséges, produktív tehenei legyenek, amelynek elengedhetetlen feltétele egy jó alomanyag és hozzá egy magas szárító hatású készítmény. A kórokozók csökkentése fokozottan fontos lehet a borjaknál, és az elletőben, ezért ezeken a helyeken nélkülözhetetlen a használatuk.

Pásztor Szilvia