MENÜ

Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban – III.

Oldalszám: 98-100
Smuk Norbert, Milics Gábor 2013.09.30.

A precíziós gazdálkodás elméletéről és kutatási irányairól számos cikk jelent meg a közelmúltban. Elérkezett annak az ideje, hogy a precíziós technológiát a gyakorlatban alkalmazók közül ragadjunk ki olyan sikeres vállalkozásokat, amelyek üzemi méretekben is rendelkeznek kellően hosszú távú tapasztalatokkal. Cikksorozatunk harmadik alkalommal Börcsök Andrást szólaltatja meg, hogy beszéljen tapasztalatairól. A precíziós gazdálkodás széles körű ismeretével, valamint hosszú ideje folytatott gazdálkodói tapasztalattal a technológia legfejlettebb elemei is ismertek András előtt. Ezekről beszélgettünk vele nemrégiben.

Hogy került kapcsolatba a mezőgazdasággal? Meséljen kérem az életútjáról!

Tanyasi gyerekként a mezőgazdaságban nőttem fel. Amikor tehetem, ezzel foglalkozom, bár a megélhetés nem mindig ebből az irányból származik. Az élet néha egészen furcsa helyekre sodort. 1993-ban okleveles mezőgazdasági gépészmérnökként diplomáztam Gödöllőn. Világéletemben érdekeltek a gépek, gépben nőttem fel.

 

 

Börcsök András
Börcsök András

 

A családom is generációkon keresztül kötődik a mezőgazdasághoz. Édesapám a Bugaci Aranykalász Szakszövetkezet vezetője volt. Ám ez sem segített a diploma megszerzését követően, hiszen ebben a bizonytalan időben nem tudtak foglalkoztatni a szervezetnél, ezért máshol kellett munkát keresnem. Ezekben a viszontagságos időkben vásároltuk meg első MTZ traktorunkat, mellyel meg tudtuk már művelni a háztáji birtokunkat. Itt főként dohány- és paprikatermesztéssel foglalkoztunk. A család apraja-nagyja kivette a részét a munkából, hiszen ezek a kultúrák rendkívül kézimunka igényesek. Emellett édesapám igyekezett egyben tartani a szövetkezetet. A családi gazdaságunk tőkealapját a kertészkedésnek, elsősorban a VIRGINIA dohánynak köszönhetjük. Nővérem a mai napig foglalkozik termesztésével. Családunk igyekezett mindig több lábon állni, ezért meg kell említenem, hogy állattenyésztéssel is foglalkoztunk.

Miután földmérőként helyezkedtem el, igyekeztem elsajátítani a speciális számítógépes szoftverek alkalmazását. Már az egyetemen is igyekeztem minden számítógépes lehetőséget kihasználni tanulmányaim során. Az elsajátított CAD-es ismereteknek nagyon sokat köszönhettem későbbi pályafutásom során.

Mivel már ekkor is jó érzékem volt az informatikához, felkértek a közeli középiskolában az informatika és gyártástechnológia című tantárgyak oktatására. Számomra az oktatás gyakorlat nélkül elképzelhetetlen volt, ezért kerestem a lehetőséget, hogy létrehozhassunk az iskolának egy gyártó cellát, melyet sikeresen meg is valósíthattunk. Így a hallgatók első kézből szerezhettek gyakorlati tapasztalatokat. Azonban a szakmai érvényesüléshez nagyon hiányzott a megfelelő angolnyelv-tudás.

Ezért 1995-ben megpályáztam egy helyet az USA-ban, farmgyakorlatra. Texas és Oklahoma határára sodort a szél, egy arató bérvállalkozóhoz. Itt szembesültem a kinti mentalitással. Az államokban még a nagyobb, 500–600 ha-os gazdaságok sem vásároltak betakarítógépet, ez számomra az itthoni viszonyokhoz képest nagyon furcsa volt. Nagyon élveztem ezt az időszakot, végig arattam az egész gabonaövet, egészen fel a kanadai határig. Az aratás végeztével novemberben új helyet kellett keresnem, így kerültem egy sertésfarmra Iowa-ba. A farm vezetője mellékállásban gépforgalmazó volt, neki köszönhetem, hogy saját kapcsolatai révén elkerülhettem egy gépgyártóhoz, ahol hamar bekerültem a cég vérkeringésébe.

1996 karácsonyára értem haza. Ezt követően négy évig nem nagyon volt lehetőségem a mezőgazdasággal foglalkozni. Előbb egy élelmiszeripari cégnél dolgoztam, majd 1999-ben elkerültem főmérnöknek egy elektronikai céghez. Pick and place beültető gépek programozását végeztem. 2000-ben megkeresett egy belga beszállító cég, ahol napjainkig is dolgozom.

Sajnos azt a technológiai fejlettséget, amit kint láttam, és a szakmai tapasztalatokat, amelyeket összegyűjtöttem, a precíziós gazdálkodásról a mai napig sem tudtam maradéktalanul megvalósítani.

 

Mikor alakult a Bugaci Aranykalász Zrt.?

A Bugaci Aranykalász Zrt. jogelődje még 1961-ben alakult Bugaci Aranykalász TSZCS-ként. A rendszerváltást követően a privatizációs időszak viszontagságait átvészelve előbb tsz-ből szövetkezetté majd részvénytársasággá alakult.

Életünk ezen időszaka rendkívül nehéz volt. Sok konfliktus volt a családon belül, hiszen a stressz, a bizonytalanság mindnyájunkat megviselt.

 

 

A sorelzárással végrehajtott vetés eredménye
A sorelzárással végrehajtott vetés eredménye

 

 

A traktorra szerelt soregység alkatrészek
A traktorra szerelt soregység alkatrészek

 

 

Hogy áll össze a vetésszerkezet?

Az Alföld közepén vagyunk, aszályos vidék ez, talajaink rendkívül változatosak, homoktól a vályogtalajig minden megtalálható. A tavaszi vetésű kultúrákat csak területeink kis százalékán lehet biztonsággal termeszteni, ezért ezeket csak vetésforgó miatt vetjük. Az Aranykalász Zrt. napjainkban 1500 ha területen gazdálkodik, melyből 1200 ha a szántó. A vetésterület nagy részén, mintegy 800 hektáron őszi kalászosokat (árpa, tritikálé, rozs) termesztünk. A tavaszi vetésűek közül inkább a napraforgót termesztjük, hiszen lényegesen jobban bírja az aszályt, mint a kukorica. Kukoricát mindössze 100 hektáron termesztünk. Emellett rendelkezünk még 60–80 hektárnyi gyümölcsössel és legelővel.

 

Hol és mikor került kapcsolatba a precíziós gazdálkodással?

A precíziós mezőgazdasággal történő találkozásomba egy kicsit a sors keze is benne van. Az iowa-i sertésfarm vezetője mellékállásban gépkereskedéssel is foglalkozott. Miután megtudta, hogy gépész vagyok, kapcsolatai révén elkerültem ahhoz a gyártóhoz, akinek a sorközművelőit forgalmazta. Itt kvalitásaim viszonylag hamar megmutatkoztak, hiszen mindjárt a második napon javaslataim révén modernizálni tudtuk az összeszerelést. Ezt követően kiderült, hogy a cégnél nekem van a legmagasabb műszaki végzettségem. Bekerültem a tervező részlegre, ahol bevezettem az AutoCad-del a 3D-s rajzolást. Ennek révén mindinkább bekapcsolódhattam a fejlesztésbe. Rengeteget jártunk gépkiállításokra az egész országban és egy kiállításon 1996-ban találkoztam először kint élőben ezzel a technológiával. A GPS- és GIS-technológiák ugyan nem voltak ismeretlenek számomra, hiszen már az egyetemi éveim alatt is aktívan érdeklődtem e témában, de a hozammérés gyakorlati megvalósításával itt találkoztam először.

Kezdetben még nem volt elég pontos a helymeghatározás, de a cégünk már ekkor is foglalkozott egy aktív kormányzás fejlesztésével a sorkultivátorhoz, azonban ez még elektro-hidraulikus alapon működött. A fejlesztést azonban nem tudtuk tovább vinni a GPS irányába, hiszen kis cég révén nem volt ehhez elég tőkénk, és ehhez még a technikai lehetőségek sem voltak meg kivétel nélkül.

 

Miért határozott úgy, hogy a termelésbe beépíti a technológia egyes elemeit?

A GPS mezőgazdasági alkalmazását mindig figyelemmel követtem. Olvasom, tudom, ismerem a legfrissebb nemzetközi fejlesztési és kutatási irányokat, de soha nem voltunk olyan tőkeerősek, hogy ebbe belevágjunk. Úgy gondolom, hogy rendszerszemlélettel, az egész technológiai sort átlátva lehet csak belefogni a fejlesztésekbe, hiszen nem csak a sorvezetésben van a lényeg. Azonban a technológia előnyei vitathatatlanok, ezért igyekeztem minél előbb a saját termelésünkbe is bevonni.

 

Mely eszközt vásárolta meg először?

A sorvezetéssel kell indulni, lehetőséget kell adni a kezelőnek, hogy a munkagépre tudjon figyelni, mert ha a gép automatikusan elvezet egyenesen, akkor a vezető nem fárad el. Több időt tud a munkaminőségre fordítani, jobban beállítja a gépet. Alapja a precíziós gazdálkodásnak véleményem szerint a hozamtérképezés. E mellett a talajtérképezés is nagyon fontos. A hozamtérképező rendszer értéke jelenleg körülbelül 1 millió Ft. A 60 milliós gép árához képest ez elenyésző. Ezért javaslom, hogy aki új gép beszerzése mellett dönt, az hozam- és nedvességmérő rendszerrel mindenképpen szereltesse fel azt, hiszen az a többletinformáció, melyhez ezek révén jut, megfizethetetlen.

 

Milyen eszközöket szerzett be később?

2007-ben vásároltunk egy új 8000-es John Deere traktort, melyben benne volt az AutoGuide előkészítés. Ehhez kaptunk egy demo rendszert, mely révén ismerkedtünk a GPS-es automata kormányzással. Egy Horsch 9 m-es vetőgéppel üzemel a John Deere traktor. Napjainkig a gabonavetést saját magam csinálom.

Ugyan ekkor még nem vettük meg a rendszert, de a KITE elkezdett fejleszteni az RTK irányába. Így a pontosság és az eszköz ára is jelentősen javult, ezért a gyári John Deere rendszer beszerzése mellett döntöttünk. Tavaly vásároltunk még egy kisebb JD traktort RTK robotpilótával. Az AutoGuide megfizethetetlen bizonyos körülmények között. Tavaly vetettünk olyan kedvezőtlen talajviszonyok között is, hogy a nagy porban nem lehetett látni a nyomjelzőt, így teljesen a technikára hagyatkoztunk. A szezont már az új rendszer tesztelésével töltöttük. Gazdaságunk színvonaláról annyit érdemes megemlíteni, hogy a precíziós gazdálkodásnak van olyan területe, amiben elmondhatjuk magunkról, hogy Magyarországon egyedülállóak vagyunk és sok szakember hozzánk jön gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni.

Úgy látom, hogy a mezőgazdaságban napjainkban az átállás időszaka zajlik. Ez olyan, mint a 90-es évek elején a mobiltelefon. Eljön az az idő, mikor az emberek rájönnek, hogy a precíziós gazdálkodás gyakorlati alkalmazásának jelentős gazdasági hatása van. Most még úgy gondolják, enélkül is boldogulnak. Mi úgy gondoljuk, hogy a magas technikai színvonal megtartása érdekében az embereinket folyamatosan képezni kell. Magam is rendszeresen járok tréningekre és otthon a saját munkatársaimnak a megszerzett tudást továbbadom.

 

Milyen üzemeltetési tapasztalatai vannak a technológia alkalmazása során?

A GPS pontossága már elérte azt a szintet, amit a mezőgazdaság megkívánt. Amikor megjelent a GPS-vezérelt robotpilóta, már akkor is az érdekelt, hogy a köré épülő rendszerek hogyan állnak össze, mert ebben van a lényeg.

A GPS alkalmazási lehetőségei közül a leghasznosabb a differenciált anyagkijuttatás és főként a differenciált vetés. Ezt két oldalról lehet megközelíteni. Az input anyagok rendkívül megdrágultak. Minél hatékonyabb a felhasználás, a megtérülési idők annál inkább lerövidülnek. Azonban az adatgyűjtésben még gyerekcipőben járunk. Megfelelő adatok nélkül nem tervezhető a rendszer. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy egy adott földrajzi ponttal kapcsolatos összes adatot dokumentálni kell, mert ha valamiben hibázunk, akkor legközelebb csak a következő szezonban tudjuk korrigálni a hibát.

 

Mikor kezdtek megmutatkozni a technológia gazdasági előnyei?

A többletinformációban rejlő előnyök megfizethetetlenek, ezek mindjárt az alkalmazások megkezdése után jelentkeznek.

Elkezdtem gondolkodni azon, hogy a GreenStar3 rendszert hogyan lehet továbbfejleszteni. (Vetés irányában gondolkodtam, hogy ugyanazon a monitoron lássam az információkat, mint ami a gép kormányzásáért felel, és vezérli a vetőgépet). A Precision Planting rendszere mellett döntöttem végül, de komolyan nézegettem a Dickey John ISOBusos rendszerét is.

 

 

A traktor fülkéjében elhelyezett monitorok
A traktor fülkéjében elhelyezett monitorok

 

Az információgyűjtés az amerikai fórumokon kezdődött. 2007-ben egy forradalmian új vetésellenőrző monitort csinált a Precision Planting, melyet a SeedSense 20/20 típusjelzéssel látott el. A precíziós gazdálkodás nemcsak azt jelenti, hogy a tábla egy részén 50 ezres tőszámmal vetek, máshol pedig 70 ezerrel, hanem azt is, hogy a duplavetéseket és a kihagyásokat elkerüljük. Ez az egyetlen olyan monitor, mely a vetés egyenletességének a figyelésével is fel van szerelve. Ha a magok nem megfelelő egyenletességűek, akkor a rendszer figyelmezteti a gépkezelőt.

 

Az iPad-en online megjelenő adatok
Az iPad-en online megjelenő adatok

 

 

Az egyenletesség további javítását egy speciális E-SET csomag megvásárlásával fokoztuk, melyet speciálisan a John Deere vetőgépekhez lehet vásárolni a Precision Planting cégtől. A vetőgépen három darab gyorsulásmérő szenzor is megtalálható. Ezek a szenzorok figyelik mennyire rázkódik a gép, méri milyen mértékben tömörödött a talaj, a vetőelemre ható erő kapcsán. Mindezen információkat összegyűjti és térképet készít belőlük. Akár a helyszínen a gépben, akár később nagyon tanulságos dolgokat lehet belőlük megtudni – mondjuk egy korábbi talajművelési hibát észrevenni.

Rendelkezünk egy FieldView nevű alkalmazással is, mely a vetéssel egy időben, online jeleníti meg a felhasználó előtt az adatokat. Ebben a rendszerben vagyok egyedülálló. Az irodában tudom követni valós időben, hogy mi történik a gépben.

 

100_1 PRECIZIOS GAZDALKODAS A GYAKORLATBAN 3
Az iPad-en megjelenített talajellenállás térkép

a táblán belüli különbségeket mutatja meg

 

 

Mely technológiai elem (tápanyag-visszapótlás, vetés, növényvédelem) a legjövedelmezőbb?

A tavalyi évben csak a sorelzáráson 800 ezer forintot takarítottunk meg. Bár a 3 kombájnunkból csak egyben van hozamtérképező és robotpilóta rendszer, így is 5–10% körüli termelékenységi javulást tudtunk realizálni.

 

Az alkalmazás tekintetében igénybe vesz-e szaktanácsadói segítséget?

Egyelőre nem, mert úgy érzem nincs megfelelő szaktanácsadó, aki precíziós mezőgazdaság tekintetében kellő jártasságra tett szert.

 

Alkalmaznak-e hozamtérképezést?

Mindennek ez az alapja, ezért természetesen az első beruházásunk volt egy hozammérő rendszer felszereltetése. Érdekes, hogy kint az államokban vannak GPS nélküli hozamnaplózó rendszerek is. Azonban ennél sokkal fontosabb, hogy tudjuk miért olyan a hozam adott területen, amilyen. Ezért az USA-ban már hexakoptereket vásárolnak, melyekkel az adott terület felett repülve keresik ezekre a kérdésekre a válaszokat.

 

A talajmintákat milyen metódus alapján gyűjtik?

Jelenleg nem gyűjtünk helyhez kötötten talajmintákat, azonban tervezzük annak megvalósítását, hiszen a talajadatok helyspecifikus ismerete szintén elengedhetetlen a precíziós gazdálkodás megvalósításához. Én a torzított rácsos mintavételi stratégia felé indulnék el, a külföldi tapasztalataim is ennek bevezetését támasztják alá. Egy quadra szerelhető gépet tudok elképzelni, mely több részmintából állítja össze a mintát.

 

Tervezi-e a későbbiekben további eszközök beszerzését?

Előrelépési lehetőségnek egy saját vetőgép megépítését tartanám. Én egy olyan vetőgépet képzeltem el, melyen a vetőkocsi John Deere vagy Kinze elemekből épülne fel, a többi alkatrészt pedig a Precision Planting elektronikai részekből építeném be. A megálmodott vetőgép 12 kocsival és központi műtrágyatartállyal is rendelkezne. A gép többi részét saját kivitelezésben végezném el, felhasználva az eddig megszerzett tudásomat, valamint az amerikai gépgyárban szerzett tapasztalataimat.

 

A termelés során milyen mérőszenzorokat alkalmaznak?

Az egyes mérőszenzorok alkalmazásának irányába a gyakorlatban még nem mozdultam el, mivel a John Deere nem kínált eddig ilyen eszközöket. Az AgLeader rendszerek ebből a szempontból jobbak, bár azt látom, hogy egy-egy szenzor megjelenése a piacon nem marad sokáig egyeduralkodó. Az egymással konkuráló precíziós eszközöket gyártó cégek hamar megjelennek hasonló funkciókkal rendelkező eszközökkel.

 

Mit ajánl azoknak a gazdálkodóknak, akik most szeretnének áttérni a helyspecifikus gazdálkodásra?

Azt gondolom, a legjobb az lenne, ha ezt megbeszélhetnék egy olyan szaktanácsadóval, aki az egyes cégektől független szaktanács segítségével segítene eldönteni, hogy az adott gazdaságnak mire van szüksége. Ez külföldön természetes dolog. Az eszközbeszerzéseknél ez nagyon fontos lenne, hiszen a forgalmazó „elviszi” egy adott eszköz irányába az embert, így nehéz felelős döntést hozni.

 

A vetésellenőrző szenzor  elhelyezkedése közvetlen a talaj felett
A vetésellenőrző szenzor

elhelyezkedése közvetlen a talaj felett

 

 

Milyen eszközöket szerezzenek be először?

A precíziós gazdálkodást elsődlegesen a földrajzi koordináta alapján történő adatgyűjtésre kellene használni. A GPS technológia, a sorvezető beszerzése az első lépés. A LED-es sorvezető még csak megkönnyíti a munkát, de csak az nevezhető precíziós gazdálkodónak, aki a helyspecifikus tápanyag-visszapótlással is foglalkozik. Ennek természetesen van munkagép követelménye is, továbbá hozzá kell rendelni a megfelelően felkészített munkaerőt is. Ez más egy társas vállalkozásnál és más egy családi gazdálkodónál, ahol ehhez van affinitás.

A szerzők hálájukat fejezik ki Börcsök Andrásnak, aki széles körű külföldi tapasztalatait megosztotta olvasóinkkal!

 

Milics Gábor, Smuk Norbert