MENÜ

Szeptemberi Gabonapiac

Oldalszám: 38-39
2013.09.26.

Magvas gondolatok az őszi kalászos vetések előtt
Augusztus utolsó hetében kérdeztük Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettesét az aktuális adatokról és a kilátásokról
A világ búzaforgalmát 152 millió tonnára becsülik

38_1 GABONAPIAC VETOMAG TERMEKTANACS

Magvas gondolatok az őszi kalászos vetések előtt

A vetőmag maga az élet, a gazdálkodás alapja. Ennek fényében különösen fontos, hogy a lehető legjobb minőségű vetőmagot szerezzék be a gazdálkodók. A minőségi vetőmag ismérvei sokak számára talán egyértelműnek tűnnek, azonban az utóbbi évek tapasztalatai alapján mégis úgy tűnik, hogy fontos újra és újra ismertetni azokat.

A szakma vetőmag alatt egyértelműen a fémzárolt, minősített vetőmagot érti. A fémzárolt vetőmag többszöri szemlén, ellenőrzésen esik át, ennek következtében a vásárló biztos lehet abban, hogy fajtaazonos, jó csírázóképességű vetőmagot vet el, mely vetőmag a sikeres gazdálkodás záloga.

 

A fémzárolt vetőmaghasználat előnyei

A fémzárolt vetőmag használata mellett számos szakmai érv szól. A búzatermesztés ma már nem lehet öncélú tevékenység. Elsősorban a piaci igények határozzák meg, hogy milyen fajtát és annak végtermékét hol, hogyan és milyen arányban érdemes termelni. Abban az esetben, ha ismerjük a piac igényeit, és ismerjük saját lehetőségeinket, akkor ki kell tudni választani a megfelelő fajtát, és annak ismeretében kialakítani a termesztéstechnológiát. Magyarán meg kell tervezni a jövedelmezőséget, meg kell célozni az állandó, stabil piacokat.

A gazdálkodó termelőterületének egy részére saját fogásból származó, a gazdálkodó által letisztított, jó esetben csávázott és csírázóképességre vizsgált magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nemcsak frissíti (felújítja) szaporítóanyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetősége nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezzük felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40-50% körüli, mely hosszú időn keresztül megvalósult a gyakorlatban, az utóbbi 10 évben azonban jóval a kívánatos mérték alatt van.

 

2013 őszén várható vetőmagkínálat

A tagságunkból beérkező jelzések, valamint a növénytermesztési hatóságtól kapott információ alapján megállapítható, hogy országos szintű komolyabb minőségi problémákkal (betegség, áthullás, csíraprobléma), illetve jelentős ó készletekkel nem kell számolni. Szinte az összes kalászos növényfajnál a szaporító területek emelkedtek és jó, átlagon felüli termés várható.

Az őszi búza alkalmas szaporító terület a 2012. évihez képest több mint 1.500 ha-ral növekedett, így a 2013. évi nyers vetőmagtermés a 30.200 ha-ról mintegy 166.100 tonna. Az évek óta alkalmazott 65%-os tapasztalati számot tekintve mintegy 107.965 tonna fémzárolás elvi lehetősége áll fenn a 2013. évi vetéshez. A 2012. évi 1.106.000 ha körüli vetésterületet alapul véve ez a mennyiség cca. 39%-os felújításra adna lehetőséget.

Az őszi árpa szaporító terület nagysága tovább emelkedett, a 4.500 ha-ról betakarított 24.300 tonnás (5,4 t/ha) nyers termésből várható 15.795 tonna fémzárolt vetőmag kb. 63.000 ha-ra elegendő. Ha a 2012. évi 195.800 ezer hektáros terület változatlan maradna, ez mintegy 32% felújításra elegendő.

Arányában a tritikálé szaporító területek emelkedtek a legjobban, hiszen több mint 50%-kal meghaladták a tavalyi értéket. A 2.800 ha alkalmas szaporító területről 4,8 t/ha termésátlag mellett 13.440 t nyers termés takarítható be. A tavalyi vetésterületekkel számolva ez 31% körüli felújításra ad lehetőséget.

Fentieket figyelembe véve kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló vetőmagkészletek biztosan kielégítik a várható igényeket, sőt, amennyiben a felújítási szándék nem növekszik, akár kínálati piacra is lehet számítani. A növekvő készletek és a csökkenő terményárak mindenképpen ezt a felvetést támasztják alá. A gazdag kínálat ellenére lényeges a minél korábban történő megrendelés, ami orientálhatja a forgalmazókat és szaporítókat, hogy vetőmagként kerüljenek a készletek forgalomba. A korai megrendelés ezenkívül lehetővé teszi a feldolgozók optimális munkáját, a logisztikai akadályok leküzdését, ezáltal a végfelhasználók megfelelő időben való kiszolgálását.

 

A csávázás jelentősége

A termelő a fémzárolt vetőmag megvásárlásával a fajtát és az abban rejlő genetikai potenciált veszi meg. Természetesen bízik abban, hogy a fajtában rejlő tudást (termésmennyiség, minőség és ellenálló képesség) a külső környezeti hatások segítségével (vagy negatív esetben annak kivédésével) és az általa alkalmazott technológia betartásával a legnagyobb mértékben ki tudja használni. Mint minden élő szervezet, így a termesztett növények is kitettek a különböző kórokozók támadásának, így az egyik legnagyobb veszélyt jelentő fuzárium fajokénak is. A betegségek egy csoportja ellen kizárólag csávázással tudunk védekezni (üszögök), de más kórokozók ellen is hatékony védelmet biztosíthatunk a vetőmag kezelésével. A helyes fajtakiválasztás és az okszerű csávázás a termesztési technológia alapkövei. Egyrészt igyekszünk az ellenállóbb fajtát kiválasztani, másrészt nem tehetjük meg, hogy ennek vetőmagját védelem nélkül engedjük a földbe.

Szerencsére az elmúlt időszakban történt csávázószer felhasználásra vonatkozó tiltások és korlátozások az őszi kalászos fajokat nem érintették, így a növényvédő szerek gazdag választéka áll a termelők rendelkezésére.

A csávázószer kiválasztásakor célszerű figyelembe venni, hogy létezik a maghéj alatt rejtőző fuzárium (belső) és a mag felszínén (külső), illetve a talajból fertőző típus. A belső fuzáriumok ellen felszívódó (szisztemikus) hatóanyagkörből kell választani, de talán a legszerencsésebb ilyenkor a felszívódó és kontakt hatóanyagok kombinációjának alkalmazása.

A szerválasztáskor arra is érdemes odafigyelni, hogy a csávázószer hatóanyaga ne legyen azonos az állománykezelésre is használt gombaölő permetező szerével, ami a szerrezisztencia kialakulásának megelőzése miatt fontos. A mai csávázószerek minden tekintetben megfelelnek a legmagasabb igényeknek, mivel szerformájukból adódóan a magon egyenletes eloszlást, jó tapadó képességet (minimális leporlást) biztosítanak. A vetőmaggal „jó viszonyban” vannak, nem csökkentik a csírázóképességet, és a kezelt mag tárolhatóságát sem korlátozzák.

A termelő számára az a legbiztosabb megoldás, ha a vetőmagot már csávázottan vásárolja, és olyan vetőmagüzem termékét választja, ahol a csávázást profi módon végzik (bevonási egyenletesség, pontos hatóanyag-felvitel). A csávázószer szakszerűtlen megválasztása, valamint a szer felvitele munkaegészségügyi és környezetvédelmi problémákkal járhat. A csávázási tevékenység végzése személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló engedélyekhez kötött.

-ruthner-

 

 

38_2 GABONAPIAC GOSZ
 

Augusztus utolsó hetében kérdeztük Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettesét az aktuális adatokról és a kilátásokról.

Május végéig 8 millió tonna kukoricára számítottak a magyar kukoricatermesztők. A termésvárakozás azonban a mintegy 3-4 hetes hőhullám következményeként 2-3 millió tonnával csökkent, s ez 90–100 Mrd forint árbevétel-veszteséget jelent a gabonatermesztőknek.

Magyarországon 4,5 millió tonna a kukorica belső felhasználás az ipari felhasználásokkal együtt. Várhatóan ez az aszály a környékbeli országokban is jelent kukorica kiesést, ami miatt kereslet várható a magyar kukorica iránt. Nyugat-Európában nedves és hűvös volt ugyan az augusztus eleje, ők a megszokottnál jobb termésre számítanak. Ez a hír okozhatja a mostani nyomott árakat az EU-ban is – az egyelőre információszegény piacon –, tehát áremelkedés feltételezhető és várható a kereslet mértékének megfelelően. Kialakulhat az a piaci helyzet kukoricában, hogy a magyar kukoricaárak magasabbak lehetnek, mint a nyugat-európai árak – erre most van esély. Ez ugyan meglehetősen ritkán fordul elő, most azonban van eshetőség. A várható kukorica áremelkedés a szűkösebb termés miatt a raktárban lévő búzakészletek árait is fogja emelni – erre lehet számítani.

 

39_1 GABONAPIAC
 

A kukoricák az országban egyöntetűen leszáradtak, minőségi probléma nincs, gyors betakarítással lehet kalkulálni. A nyári szezon legalján a kukoricaárak 41-42 ezer forinton voltak, mostanra elérték a 45 ezer forintot. Várható tehát, hogy ha korrekcióval is, de emelkedni fognak az árak. Ezzel kell számolni.

 

Az USDA augusztusban ismételten felfelé korrigálta a világ várható búzatermését 705,4 millió tonnára, ami abszolút rekordnak számít. Az USA és India kivételével majdnem minden ország/régió jobb terméssel számol, mint az előző szezonban. A legnagyobb termésnövekedés azonban a Fekete-tenger térségében realizálódott (+30 millió tonna). A jó termésnek köszönhetően a világ búzafelhasználását is rekordmértékűre becsülik, így a világ várható zárókészlete nem fog növekedni.

Az EU búzatermése is kiváló, 141,3 millió tonna, ami 8,3 millió tonnával haladja meg az előző évit. Az IGC is hasonló terméseredményeket prognosztizál (lásd a táblázatot).

 

 

Nagyításhoz katt a képre
Nagyításhoz katt a képre

 

 

 

 39_2 GABONAPIAC mgtksz

 

A világ búzaforgalmát 152 millió tonnára becsülik, ami közel 5 millió tonnával több, mint a 2012/13-as szezonban. A forgalom növekedése ugyancsak a fekete-tengeri térség megnövekedett export törekvéseinek köszönhető, ugyanis 10 millió tonnával több búzát szeretnének kiszállítani. Az EU az elmúlt szezonhoz hasonlóan 22 millió tonna búzát szeretne eladni a világpiacon.

Itthon is kiváló volt a búzatermés, az elmúlt 10 évben ez a harmadik olyan év, amikor 5 millió tonna fölötti termésről számolhatunk be.

A jó termés és a közel félmillió tonna átmenő készlet a hazai szükséglet kielégítésén túl – ami nem több mint 2,3 millió tonna – közel 3 millió tonna exportálható árualap képzését teszi lehetővé. A kérdés csupán az, hogy a magyar áru versenyképes lesz-e a kínálati világpiacon és mekkora lesz a tényleges export.

A termelők pillanatnyilag kivárnak és bíznak az árak erősödésében, de a világpiaci trendek egyelőre nem túl kedvezőek számukra.

-Pótsa Zsófia-