Székesfehérváron, az Aranykorona Zrt. területén 2013. június 6-án tartott bemutatón a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara hangsúlyosan foglalkozott a növényvédő gépek műszaki felülvizsgálatának bevezetési lehetőségével. A 2016. január 1-jei határidővel az immár 20–25 éve húzódó bevezetés tovább késlekedik, pedig az ellenőrzött, egyenletes szerkijuttatás fontosabb, mint valaha. Egyetlen kitörési pont lehet csak: az alulról jövő, önkéntes kezdeményezés, amelynek a kamara az élére kíván állni.
Jól jár a gazda, mert kevesebb vegyszerrel jobb eredményt ér el. Ne feledjük, hogy a növényvédelem költségének 80%-át a vegyszer teszi ki. Ha ezt nem vagyunk képesek célirányosan, jó eloszlásban, egyenletesen kijuttatni, akkor nem csak a 20–30%-ot is elérő szerveszteség, hanem az elégtelen morfológiai hatás is komoly, pénzben kifejezett veszteség, főként az olyan, fertőzéses idényben, mint a mostani. Ezzel szembeállítható a javuló szerhatékonyságnak köszönhető magasabb hozam, a nyugodt, biztonságos munkavégzés.
Az élelmiszerbiztonsági hitelünk javul. Az összességében kevesebb szerfelhasználásnak köszönhetően kevesebb a terményben a szermaradvány, egészségesebb a termék. Egyre erősödik exportban is az a vevői igény, hogy a vegyszerfelhasználás és -kijuttatás módja, eszköze dokumentálva legyen.
Csekélyebb a környezetterhelés, a szomszédos kultúrák és a felszíni vizek nem károsodnak. A szerekkel szembeni rezisztencia veszélye csökken. A mezőgépipar több, korszerűbb gépet adhat el, az elégedettebb vevőkör részéről mérséklődik a garanciális igény. Gép- és alkatrész kereskedőink nagyobb alkatrészforgalomra, növekvő javítási igényre számíthatnak, vevőkapcsolatuk a vizsgálatok helyszínein közvetlenebb lesz.
Most a szántóföldi permetezőgépek ellenőrző bemérését mutatták be, mert első lépésben ezt tartják fontosnak, kivitelezhetőnek. A belga AAMS-Salvarani mérőműszereinek közös jellemzője, hogy az adatokat elektronikusan rögzítik és azok számítógépen tetszőleges szempontok szerint kiértékelhetők, grafikusan ábrázolhatók.
Az ültetvénypermetező gépek hasonló ellenőrzésére – a függőleges síkban mérhető permetléeloszlás meghatározására – a közeljövőben szintén szükség lesz. Erre eddig szinte semmiféle lehetőség nem kínálkozott, csak jótanácsok, ökölszabályok léteznek.
Sok ezer növényvédelmi affinitású, igényes tagja egymás lehetőségeit, gépeit és igényeit első kézből ismerve sokat segíthet a kivonulással járó vizsgálati helyek kiválasztásában, a bemérések koordinálásában és lefolytatásában. Az ő – és a mintaszerű gazdálkodást folytató, a környékbeliek által példaképnek tartott gazdák – hívó szavára sokan fogják kérni önkéntesen permetezőgépük bemérését.
A kamara évente több tízezer „Zöld Könyves” gazdászt, gépészt képez 80 órás tanfolyamokon középszinten és továbbképzés keretében is. Az ő fantáziájukat kezdettől fogva megragadja majd a jól működő gépekből származó megannyi előny.
Közhasznú szervezetként ők nem a profitot hajhásszák, megelégszenek költségeik tisztes fedezetével is. Céljuk nem a jövedelemszerzés, hanem a feladat jó kivitelezése.
Az üzleti alapon létrejövő, vagy központilag létrehozott minden más megoldás hozzájuk képest csak drágább lehet. Ráadásul még nem is sejthető, hogy egy-egy gép bemérése ténylegesen mennyibe kerül. A munkát el kell kezdeni, tapasztalatokat kell gyűjteni. Ezek alapján 1–2 év múlva megalapozottan segíthetik a törvényalkotókat a végrehajtási utasítás kimunkálásában.
Huszár Jenő