Tanulmányúton Brüsszelben

A Közös Agrárpolitika 1962-ben született meg, és két fõ céljaként a lakosság biztonságos élelmiszerellátását, illetve a vidéki/mezõgazdasági térségek megfelelõ bevételének biztosítását határozta meg. A KAP kiadásait teljes egészében az EU finanszírozza, amely költségvetésének 30%-át teszi ki, ami az EU GDP-jének mintegy 0,5%-a.

Az Európai Bizottság 2011. október 12-én hozta nyilvánosságra a KAP megreformálásáról szóló elképzeléseit, melynek 3 fõ csoportja a közvetlen támogatások rendszere, az egységes közös piaci intézkedés, és a vidékfejlesztés – fókuszba helyezve az ökológiai versenyképesség növelését, a klímaváltozás kedvezõtlen hatásainak csökkentését és a vidéki térségek gazdaságának javítását.

A REFORM TÍZ KULCSELEME

1. Célzottabb jövedelemtámogatás a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésére

Az Európai Unió mezõgazdaságában rejlõ lehetõségek fokozottabb kiaknázása érdekében a Bizottság a termelõk igazságosabb, egyszerûbb és célzottabb jövedelemtámogatását szorgalmazza. Alapszintû jövedelemtámogatásban csak az aktív termelõk fognak részesülni. A jövedelemtámogatás üzemenként 150 ezer EUR éves összeg fölött csökkenni fog (degresszivitás), felsõ összeghatára 300 ezer EUR lesz, és figyelembe veszi az üzemek teremtette munkahelyek számát is. A jövedelemtámogatás felosztása méltányosabb lesz a termelõk, a régiók és a tagállamok között.

2. Reagálóképesebb, és az újfajta gazdasági kihívásokkal való szembenézésre alkalmasabb válságkezelési eszközök

Az áringadozások veszélyt jelentenek a mezõgazdaság hosszú távú versenyképességére nézve. A Bizottság hatékonyabb és reagálóképesebb biztonsági hálókat kíván bevezetni a válságoknak leginkább kitett mezõgazdasági értékesítési csatornák (magánraktározás és állami intervenció) esetében, továbbá elõ kívánja mozdítani a biztosítások és kockázati alapok létrehozását.

3. „Zöld” kifizetések a hosszú távú termelékenység és az ökoszisztémák megóvása érdekében

A mezõgazdasági ágazat ökológiai fenntarthatóságának növelése és a termelõk erõfeszítéseinek jutalmazása érdekében a Bizottság azt szorgalmazza, hogy a közvetlen kifizetések 30%-át fordítsák a természeti erõforrások optimális hasznosítását szolgáló eljárásokra. Egyszerûen megvalósítható és ökológiailag célravezetõ eljárásokról van szó, mint a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó legelõk fenntartása, az ökológiai tartalékok és a tájak megóvása.

4. További kutatási és innovációs beruházások

A tudásalapú és versenyképes mezõgazdaság kialakítása érdekében a Bizottság az agrárkutatás és innováció költségvetését a duplájára tervezi, és egy új innovációs partnerség révén gondoskodni kíván arról, hogy a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásra találjanak. E finanszírozással lehetõség nyílik a tudás- átadás, és a termelõk körében történõ tanácsadás elõmozdítására, valamint – az agrárágazat és a tudóstársadalom között szorosabb együttmûködést kialakítva – a termelõk számára fontos kutatási projektek támogatására.

5. Versenyképesebb és kiegyensúlyozottabb élelmiszerlánc kialakítása

Az élelmiszerlánc kiindulópontját alkotó mezõgazdaság igen széttöredezett, és kevéssé strukturált. A mezõgazdasági termelõk pozíciójának megerõsítése érdekében a Bizottság a termelõi és ágazati szervezetek támogatását, valamint a termelõk és a fogyasztók közötti rövid (nem túl sok közvetítõt tartalmazó) értékesítési csatornák kialakítását szorgalmazza. Ezenkívül 2015-tel megszûnik a cukorkvótarendszer, amely mára veszített jelentõségébõl.

6. Az agrár-környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzése

Figyelembe kell venni minden terület sajátosságait, és ösztönözni kell az országos, regionális és helyi szintû agrár-környezetvédelmi kezdeményezéseket. Ennek érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a vidékfejlesztési politika hat prioritása közül kettõ az ökoszisztémák védelme-helyreállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve az erõforrások hatékony felhasználása legyen.

7. A fiatal gazdálkodók induló tevékenységének megkönnyítése

A mezõgazdasági termelõk kétharmada 55 évesnél idõsebb. A munkahelyteremtés elõmozdítása és a fiatal nemzedékeknek a mezõgazdasági ágazatban való elhelyezkedésre való ösztönzése érdekében a Bizottság új kezdõtámogatás bevezetését javasolja, amelyet a negyven éven aluli termelõk igényelhetnek projektjük elsõ öt évében.

8. A vidéki munkahelyteremtés és a vállalkozó szellem serkentése

A foglalkoztatottság és a vállalkozó szellem elõmozdítása érdekében a Bizottság intézkedéscsomagot terjeszt elõ a vidéki térségek gazdasági tevékenységének serkentésére és a helyi fejlesztési kezdeményezések ösztönzésére. A mikrovállalkozási projekteket például olyan „kezdõkészlettel” fogják támogatni, amely 70 ezer EUR összegig terjedõ, öt éven keresztül nyújtott finanszírozást foglal magában. A LEADER helyi akciócsoportjait pedig megerõsítik.

9. A veszélyeztetett térségek fokozottabb figyelembevétele

Termõterületeink elnéptelenedésének elkerülése és gazdagságának megõrzése érdekében a Bizottság a tagállamoknak lehetõséget ad a kedvezõtlen természeti adottságú területek termelõinek kiegészítõ kompenzációval való fokozott támogatására. Ez a támogatás hozzáadódik a vidékfejlesztési politika keretében már igényelhetõ támogatásokhoz.

10. A KAP egyszerûbbé és hatékonyabbá tétele

A fölösleges igazgatási többletfeladatok elkerülése érdekében a Bizottság egyszerûsíteni kívánja a KAP több mechanizmusát – így különösen a kölcsönös megfeleltetés szabályait és az ellenõrzési rendszereket – anélkül, hogy hatékonyságuk csökkenne. Egyszerûbbé válnak továbbá a kistermelõknek nyújtott támogatások is: esetükben üzemenként és évente 500–1000 EUR összegû átalánykifizetést vezetnek be. A mezõgazdasági tevékenységgel felhagyó kistermelõket arra fogják ösztönözni, hogy földjeiket olyan mezõgazdasági üzemekre ruházzák át, amelyek gazdaságaik szerkezetátalakítását tervezik.

Az intézmények és a KAP irányelveinek megismertetésén túl bemutattak egy tehenészeti telepet és egy aukciósházat is a meghívottaknak.

RAF ÉS ANNE DE KEERSMAECKER TEHENÉSZETI TELEPE

A tehenészeti telep tulajdonosa egy házaspár, Raf és Anne De Keersmaecker. Raf 1990-ben vette át apjától a családi gazdaságot, majd 1993-ban feleségével, Anne-nel egy új gazdaságot hoztak létre Cattemansdreefben, amely azóta is folyamatosan fejlõdik. Raf testvére is teljes munkaidõben a gazdaságban dolgozik, illetve édesapja is gyakran besegít a munkába.

Gazdaságukban 100 tejelõ tehén és 70 fiatal állat van, melyek tisztántartásában egy trágyakihúzó robot segédkezik. A fejés naponta kétszer történik, 2×10-es parallel fejõ-rendszerrel. Egy tehén általában 4–5 laktációs idõszakra képes, ám az évek folyamán a rekordot egy 13 laktációs idõszakot produkáló egyed jegyezte, míg a második helyezett 7-et ért el. Az állatok mellett a gazdaság 25 hektáros területtel is rendelkezik, amely egy részén kukoricát termesztenek, másik részét pedig meghagyták legelõnek. A teheneket kukoricával, fûvel, préselt péppel és koncentrátumokkal etetik, és májustól szeptemberig a szabadban vannak az állatok.





Az évi 900 ezer literes tejtermelés 45%-át (400 ezer litert) szövetkezeten keresztül értékesítik, 55%-át (500 ezer litert) pedig saját maguk értékesítik tej, író, vaj, joghurt, sajt, csokoládé és ízesített desszertek formájában.

A gazdaság a jogszabálynak megfelelõ csomagolási részleggel rendelkezik, a tej pedig IKM (integral milk quality/integrált tejminõség) minõsítéssel rendelkezik. Direkt értékesítõként a Belga Élelmiszeripari Ügynökség (FAVV) szigorú szabályozásának kell megfelelniük.

BELORTA AUKCIÓSHÁZ

A BelOrta két aukciósház, a Mechelen Aukciósház és a Coöbra Aukciósház 2012. december 14-ei összeolvadásával keletkezett. A BelOrta név „Bel” része a belga gazdáktól származó árukra, az „Orta” pedig a kertészetre, zöldség- és gyümölcstermesztésre utal.

Az egyesített aukciósház 1145 aktív taggal rendelkezik, ezzel Belgium és Európa legnagyobb zöldség aukciósházává nõtte ki magát. Kizárólag a tagok a vállalat részvényesei, akik vállalják, hogy összes terméküket az aukciósházon keresztül értékesítik, amely tíznapos fizetési határidõt biztosít beszállítói számára. Minden típusú zöldségre és gyümölcsre külön-külön, napi átlagárat határoznak meg, s abból 2,26%-os közvetítõi díjat vonnak le.

A vásárlók fõleg az Antwerpeni, Flemish Brabant és Kelet-Flanders tartományok lakói, de jelenleg 124 holland cég is tagja az aukciósháznak, akik közvetlenül exportálják az árut. Az aukciósház vonzáskörzete 150 km.

A 300 millió EUR éves forgalmával a BelOrta a zöldség- és gyümölcsaukciók 37%-át bonyolítja le, amelybõl több mint 70% exportra kerül. Zöldségaukcióban 56%, gyümölcsaukcióban pedig 4% a piaci részesedése.

Az egyesülés célja, hogy szélesebb skálán, és jobb tárgyalási helyzetbõl induljanak az európai nagykereskedõkkel és az export/import cégekkel szemben. Így a 300 alkalmazottat foglalkoztató aukciósház jobb árat képes kialkudni beszállítói számára, sokkal szélesebb termékskálát nyújt vásárlóinak, és optimalizálja az infrastrukturális, logisztikai valamint bevizsgálási költségeket.

Képgaléria

Forrás: europa.eu

Fotó: Eric Vidal

-an-