Nagy sikere volt az Agrya Fiatal Gazda Konferenciájának

Dr. Czerván György agrárgazdaságért felelõs államtitkár a telt házas fõvárosi rendezvényen örömmel állapította meg, hogy a magyar mezõgazdaság jövõje humán erõforrásból is biztosított. Elõadását kis visszatekintéssel kezdve elmondta, hogy az ágazat 2012-es évi GDP-hez való teljesítése némileg elmaradt a 2011-es év eredményeitõl (amikor a GDP több mint 50%-át az agrárgazdaság teljesítette), de a 2012-es aszályos esztendõben is voltak kiváló eredmények: a mezõgazdaság kibocsátását annak ellenére, hogy a volumen 9%-kal csökkent, a termelõi volumen bõven kompenzálta – a 13% meghaladta a 2011. évi rekordkibocsátást.

Örvendetes, hogy az állattenyésztés volumene is növekedett 2012-ben, és ez ígéretes elmozdulás a mélypontról. A termelõi árak 10%-kal növekedtek, az exportteljesítményeinkre joggal lehetünk büszkék: annak 83%-a az európai unióba irányul, míg az import 92%-a származik az EU-ból. A külkereskedelem fordított aránya ugyan szerencsésebb lenne – tette hozzá az államtitkár, de az exportvolumen növekedési tendenciája jól látható, s az egyenleg rekordértéket mutat a csatlakozás utáni idõszakot vizsgálva.

Az õszi vetésû növényeknél a jónak minõsített vetésterület aránya mindenhol meghaladja a 60%-ot, ugyanakkor a gyenge minõségû vetésterületek aránya 6–10% körül van: ez egy évvel korábban éppen fordítva volt, ez tehát biztató az idei termésbiztonságot tekintve – és a csapadékellátottság tekintetében is ígéretesnek látszik az idei termés.

Az állattenyésztés adatai szerint a szarvasmarha-állomány növekedett, a sertésprogram megindult, a juhállomány stagnál, a tyúkféléknél viszont jelentõsebb csökkenés látszik, ennek oka a magas takarmányárakon túl a tojótyúkketrecre vonatkozó szabályozás is.

A 2013-as agrár- és vidékfejlesztési támogatások összességében 691 Mrd Ft-ot tesznek ki, ennek több mint 80%-a uniós támogatási forrás. Jó néhány jogcímen emelkedéssel lehet számolni, több százmilliós növekmények szerepelnek az elõzõ évhez képest. A támogatások legnagyobb része közvetlen támogatás, azon belül is a területalapú támogatások, s ebben az évben a saját nemzeti borítékunk 100%-át tudjuk kifizetni (a Magyarország számára annak idején odaítélt nemzeti keretet).

A támogatások alapvetõen három részre oszthatók – tisztán uniós: I-es pillér, társfinanszírozott támogatások: II-es pillér, illetve csak hazai költségvetésbõl finanszírozott, vagyis nemzeti támogatások. Az I-es pillér a kalkulációk szerint 233 euró/ha területalapú támogatást tesz lehetõvé, 283 Ft-os árfolyamon számolva ez mintegy 66 ezer forintos támogatási összeg. További közvetlen támogatások az ún. 68-as cikk szerintiek, amelyek a nemzeti közvetlen támogatások 10%-át tehetik ki. Ennek egyik fele a termeléshez kötött támogatás (ez max. 3,5% lehet), másik része (6,5%) a termeléstõl elválasztott támogatásokat jelenti – itt alkalmazzák a kérõdzõ szerkezetátalakítási programot, amelyet a kifutó TOP-UP támogatás kompenzálására vezettek be, és ebbõl az alapból finanszírozzák a biztosítási díj támogatást is, amelynek folyósítását az MVH már megkezdte.

A II-es pilléres támogatásokról elmondható, hogy az AKG-támogatások folytatódnak, ahogy a tejágazat szerkezetátalakítási támogatása is, évi 9 Mrd-os kerettel – ennek az elõzõ évi kifizetése az elsõ félévben történik meg, s az állattartó telepek korszerûsítésére mintegy 80 Mrd-os a megemelt keret (ez az igényelt támogatások nagyobb felére elegendõ).

Az idén is folytatódó támogatási jogcímek (mint pl. az erdészeti) mellett új jogcímek jelentek meg: rövidesen megjelenik újra a LEADER kiírása, és február 15-étõl megindult a diverzifikációs támogatás 7,8 Mrd forinttal (ez az alapvetõen mezõgazdasági tevékenységet folytató agrárvállalkozások nem mezõgazdasági jellegû beruházásainak támogatását szolgálja, pl. turisztikai fejlesztés). Kidolgozás alatt áll a kertészeti géptámogatás, az elképzelés szerint fõleg munkagépek és locsoló berendezések lesznek pályázhatók, esetleg kisebb erõgépek kerülhetnek még be a támogatotti körbe.

A fiatal gazdák számára eredetileg 4 Mrd-os keretû pályázatot kívántak meghirdetni, késõbb átcsoportosítással 7 Mrd forintos növeléssel 11 Mrd-ot különítettek el. Több mint 3 ezer igény érkezett be, a támogatható keret duplájára jelentkezett igény – 906 pályázatot tudnak támogatni, ezek kifizetése folyamatosan történik, és ebben a ciklusban Fiatal Gazda pályázatot már nem tudnak kiírni. A Brüsszel által elfogadott támogatások jó része az állattenyésztést érinti, amelybõl kiemelhetõ a sertés, baromfi állatjóléti, amelyet tavaly az elõzõ évi csapadékhiányra vonatkozóan mintegy 20%-kal megemelt a kormányzat, és ezt a szintet szeretnék tartani idén is.

A finanszírozásról elmondta az államtitkár, hogy az Agrár Forgóeszköz Hitel Program konstrukcióját módosították, az Agrár Széchenyi Kártya elérhetõ, és két tervezett hitelkonstrukciójuk is van: az Élelmiszeripar Forgóeszköz Hitel Program kidolgozása mellett tárgyalásokat folytatnak az MFB-vel a TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram kibõvítésére.

A fontosabb kormányzati intézkedések sorában szerepel az öntözéstervezés – az aszály- illetve vízgazdálkodási stratégia elkészítési határideje június 30. Az ágazati stratégiák közül a baromfi- és a zöldség-gyümölcs valamint a mezõgazdasági gépfejlesztés ágazaté már elkészült. Természetesen kiemelt és fontos feladat a kormányzat számára a feketegazdaság visszaszorítása. Ennek érdekében kiterjesztették a fordított áfát április 1-jétõl a sertés és hasított félsertés tekintetében, illetve az inputoknál a takarmánykeverékeknél. A hazai gazdálkodókat érthetõ módon leginkább az áfacsökkentés izgatja, s ez fontos lépés lenne a feketegazdaság visszaszorítása szempontjából is.

Dr. Simon Attila, a VM helyettes államtitkára az új földtörvényrõl beszélt, amely már a nevében is más lesz: a föld fogalmára fókuszál, és új eleme, hogy a hatósági és a helyi földbizottságok közremûködése mellett – többek között – megszûnteti a korlátlan idejû haszonélvezeti jogot, és rendszerszervezõ elve a birtokméret lesz.

Papp Gergely az AKI képviseletében tartott elõadásában arról is szólt, hogy a különbözõ támogatási rendszereket az EU egységes módon várja el minden tagállamtól, az alapja pedig az lesz, hogy csak azok kaphatnak támogatást, akiknek eddig is volt jogosultságuk: vagyis a támogatási jogosultság elválik a földtõl. A fiatal gazdák támogatási rendszere természetesen ezen felül teremti meg a lehetõséget a kezdõ agrárszakemberek indulásához.

Dr. Weisz Miklós, az Agrya társelnöke a 2014–2020 közötti idõszak magyar vidékfejlesztési programjának tervezésérõl tartott elõadásában kiemelte a fiatal gazdákat érintõ többlet- és különleges támogatásokat.

Újdonság a következõ idõszakra vonatkozóan, hogy az unióban nagy stratégiai irányokat jelölnek ki, amelyekhez igazodnunk kell: az Európa 2020 stratégia egy kidolgozott közösségi keretrendszer, vázlat a tagállamok számára ahhoz, milyen intézkedéseket kell meghozniuk ahhoz, hogy megfeleljenek ennek a stratégiai célkitûzésnek. Minden tagállammal készül majd egy partnerségi megállapodás – szerzõdés az unióval –, amiben vállalásokat kell tenni, amely tartalmazza az ahhoz szükséges összeget is, s azzal pontosan el kell számolni. Ha egy tagállam jól teljesít, akkor tud csak hozzáférni a rezervációs összegekhez.

A vidékfejlesztési alap – amely eddig tisztán finanszírozta a vidékfejlesztési programot – a partnerségi szerzõdés alapján kiegészülhet a többi kohéziós alappal is. A több forrásból való finanszírozás lehetõvé teszi, hogy több alap is hozzájárulhasson egy célkitûzés megvalósításához. Nagy kihívás ez a magyar tervezés és végrehajtás számára, mert a cél érdekében együtt kell mûködniük a különbözõ minisztériumoknak és szerveknek.

Újdonság továbbá, hogy az eddigi négy tengely helyett ezentúl hat prioritásban kell majd gondolkodni: megjelenik a szaktanácsadás, képzés és tudásátadás a gazdálkodók körében, illetve ugyanígy külön válik a kockázatkezelés, az ökoszisztéma/környezetgazdálkodás és a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás továbbá az éghajlatkezelés és szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos prioritás, de a vidéki szegénységfelzárkóztatás kérdése is.

A fiatal gazdákat érintõ és várható új elemek 2014–2020 között: a közvetlen támogatások esetében a TOP-UP, és a II. pilléren a vidékfejlesztési program esetében a tematikus alprogram, amelyre a kommunikáción túl kormányzati elhatározás is van. Ez arról szól, hogy tagállamok választhatnak olyan speciális alprogram-kidolgozási módozatokat, amelyek a számukra különös jelentõséggel bírnak. Ezek keretében lehetõség lenne magasabb támogatási mérték alkalmazására. Az EB e területeket nevesítette is: elsõsorban a fiatal mezõgazdasági termelõk, kisüzemek, hegyvidéki területek és rövid elõállítási láncok esetében jöhet ilyen alprogram létre. Ehhez kapcsolódóan az Agrya és a fiatal gazdák érdekeit szolgálnák, ha az I-es pillér esetében a közvetlen támogatást kiegészítõ direkt kifizetés területi korlátait feloldanák. A magyar átlagos üzemméret kisebb, mint 25 ha, emiatt nálunk csak max. 25 ha-ig járna a kiegészítõ támogatás. Az Agrya javaslata szerint ezt legalább 100 ha-ra kellene felemelni, és szerencsére a magyar agrárkormányzat is ugyanezt az álláspontot képviseli az egyeztetések során – így talán lesz e kérdésben némi elõremozdulás, akár kompromisszum. Úgy tûnik azonban – és ebben szigorúbb a bizottság álláspontja –, hogy csak az öt éven belül indulók fogják ezt a támogatást megkapni, tehát nem lehet kiterjeszteni minden 40 év alattira.

A 2014–2020 közötti idõszakra javasolt, fiatal gazdálkodóknak szóló Tematikus Alprogramban az AGRYA javaslatai szerint szerepelnie kell beruházási támogatásoknak, az innováció ösztönzésének, „Tudás Csekk”-nek, farmgyakornoki programnak, külföldi szakmai tapasztalatcserék támogatásának, a fiatal gazdálkodóknak szóló inkubációs programnak és természetesen az induló támogatásnak is.

Sasi Gábor, az Axiál Kft. marketingvezetõje olyan fontos tendenciákra hívta fel a figyelmet, amelyeket mint gép- és alkatrész-kereskedõk tapasztalnak meg munkájuk során. Miközben évrõl évre növekszik a megtermelt gabona, és a megtermelt élelmiszerek értéke, ezzel párhuzamosan egyre több befektetés érkezik az iparágba.

Lesznek olyan gazdálkodók, akik fejlesztenek, és olyanok is, akik kevesebbet fektetnek be a korszerûsítésbe. Az alkalmazott technika és technológia színvonala viszont jelentõsen befolyásolja a termelési költségek alakulását: aki többet fejleszt, az olcsóbban tud termelni, és a megtakarításból ismét tud fejleszteni. Aki nem fektet be, az folyamatosan elveszíti a versenyelõnyét, vagy a versenyképességét. A GPS például 5 éven belül már alapfelszereltség lesz a gépek többségén, de hiába lesznek bent a traktorban, azt továbbra is a gép üzemeltetõje vezeti. A jól képzett, korszerû tudással bíró emberre ezután is szükség lesz.

Az Axiál jelentõs összegeket fektet kollégái képzésébe, keresik az új tehetségeket, és folyamatosan veszik át és alkalmazzák a technikai, technológiai megoldásokat. A gépek egyre bonyolultabbak lesznek, nem lehet azokat már a szántóföldön javítani! Ezért is hangsúlyozzák alkatrész- és szerviz-elõrendelési akciójukat, mert a gyártók észlelték, hogy aratás elõtt egyik napról a másikra nem tudják kiszolgálni világszerte a gazdálkodókat alkatrésszel. A forgalmazók 25–30%-kal olcsóbban kínálják a téli idõszakban az alkatrészeket, hogy az elõre gondolkodó gazdálkodó olcsóbban juthasson hozzá. Nem a gépvásárlás azonban az egyetlen lehetõség, mert a bérgépekkel a munkák nagy része sokkal gazdaságosabban oldható meg. Az Axiálnak egynapos, és éves bérlete is van, s egyre többen vannak azok ma már, akik ezt ki is használják.

Ugyanakkor meglepõ adat, hogy – miközben folyamatosan tartanak képzéseket, és minden általuk értékesített traktorhoz vagy kombájnhoz ingyenes gépkezelõi oktatást kínálnak – a vásárlók mindössze 40%-a él a lehetõséggel, miközben soktíz-milliós gépekrõl van szó! Az Axiál a jövõ szakemberéért programban a maga módszereivel kíván hozzájárulni a mezõgazdaság presztízsének növeléséhez: céljuk az, hogy ne csak a saját kezelõiket oktassák, hanem a szakmában is betöltsék ezt a szerepet. Hiányoznak azok a szakemberek, akik a gépeket üzemeltetnék, és az ahhoz szükséges mûszaki szemlélettel is bírnak. A jövõ szakembere programot a legjobban a következõ gondolat jellemzi: aki úgy gondolja, hogy tanulni drága, próbálja ki, mennyibe kerül tudatlannak lenni!

Szabó István igazgató az OTP Bank finanszírozási kilátásairól tartott elõadást, kiemelve, hogy az agrárium stratégiai ágazat lesz az elkövetkezõ idõszakban, s ez a magyar politikai és kormányzati intézkedésekben illetve törvényekben is megjelenik.

Jól látható, hogy a növekvõ népesség, és a csökkenõ termõterület mellett az élelmiszerágazat felértékelõdik, ennek jelei már világszerte tapasztalhatók. Az élelmiszeripart nézve a hazai gazdasági környezet legfontosabb befolyásoló tényezõje a szemléletváltás, amely egyúttal a generációváltás alapja.

A külkereskedelmi forgalom 2005–2011 közötti idõszakában 3 olyan év is volt, amikor másodlagos feldolgozott termékben nettó importõrök voltunk. Vannak olyan folyamatok, amelyeket meg lehetne állítani, de ahhoz szemléletváltásra van szükség: ha mi magunk, mint fogyasztók egyenként 15%-kal több hazai élelmiszert vásárolnánk, akkor éves szinten közel 100 Mrd forinttal növekedne a GDP, és 21 ezer munkahely teremtõdne az elkövetkezendõ idõszakban. A mezõgazdaság hitelállománya jelentõsen csökkent, és ez nagyban befolyásolta az elmúlt év hazai teljesítményét is, miközben az uniós országok nagy része elrobogott mellettünk. Sokszor merül fel a kérdés, hogy miért nem hiteleznek a bankok, s ennek oka részben az, hogy a hitelezési bumm idõszakában a bankok a jelenleginél lényegesen könnyebb feltételek mellett hiteleztek.

Az agrár hitelállomány ez idõben folyamatosan csökkenõ tendenciát mutat. A takarékszövetkezetek hitelállománya 10% körüli, a 90%-ot a kereskedelmi bankok finanszírozása teszi ki. Az OTP kínálati palettáján az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, és az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram egyaránt kiemelt lehetõséget jelent: elõre tekintve érdemes az utóbbival tenyészállatot is vásárolni még 2015 elõtt, s arra forgóeszközhitelt tudnak biztosítani. Ugyanez vonatkozik a termõföldvásárlásra is, ahol 15–20 ha-ra lesz lehetõség. A földtörvénnyel kapcsolatosan a bank álláspontja szerint csak és kizárólag a fennálló bérleti idõszakon belüli finanszírozást tudnak elképzelni.

Az OTP is figyelembe veszi a KAP alakulását, s annak megfelelõen lehet óriási segítség részükrõl a birtokfejlesztési és termõföld-vásárlási hitel, illetve a bevezetésre kerülõ élelmiszeripari forgóeszközhitel. Érdemes tudni, hogy miket vizsgálnak a bankok a hitelbírálat során: nagyon fontos a pozitív hitelmúlt, a stabil pénzügyi háttér, és a leglényegesebb, hogy (a korábbi banki gyakorlattól eltérõen) nem eszközalapú fedezetbõl szeretné a bank a megtérülést, hanem a cashflow-ból.

Daoda Zoltán, az AGRO.bio szakmai igazgatója a talajállapot javítását szolgáló innovatív termékeiket mutatta be, a legújabb talajbaktériumokat. Cégük megfogalmazott feladata a termõfölddel való törõdés, annak tisztítása, és termõképességének visszaadása. Ahogy az elõadó fogalmazott: nem a mának kell dönteni – a mai döntések a holnapra is hatással vannak. A Földrõl évrõl évre eltûnik 75 Mrd tonna termõföld az autópályák és a városok építése következtében, s emellett a nem okszerû kemizálás következményeként, amely nem engedi a talaj megújítását. Aki a szármaradványát eladja, segít hozzájárulni ehhez a folyamathoz.

A BactoFil termékcsaládra alapított AGRO.bio kezében egy olyan világszabadalom van, amelyre 42 országban jelentettek be szabadalmi oltalmat. Termékükkel komplex biológiai hatások érhetõk el, jelentõsen javítják a tápanyagok, és a drágán megvásárolt mûtrágya jobb hasznosulását. A talajépítõ és talajképzõ baktériumok a futóhomokból is tudnak 2-3 év alatt vizet megtartó homokot „készíteni”. A termékek kijuttatásának hatékonyságánál a legfontosabb, hogy minél elõbb kikerüljön a talajba, és a vetést megelõzõen minél inkább kifejthesse a talaj minõségjavítás képességét, így várva a vetõmagot. Algakészítményeik mellett idén már a szõlõ- és gyümölcstermesztésben is van komplett Bactofil technológiájuk, az Amalio termékcsaládjuk három tagjával pedig a talajfejlesztés, az egyszerû talajoltás és a talajvédelem valósítható meg.

Bíró János, a Syngenta marketingigazgatója szólt arról, hogy a mai fiatal gazdák alkotják majd 10 év múlva a gazdálkodóréteg gerincét. A magyar agrárgazdálkodások szerkezetváltozása, átrétegzõdése nem újkeletû, s az elkövetkezõ évtized érdekes, és kihívásokkal teli lesz. Globális pénzügyi instabilitással lehet kalkulálni, ez hatással van a mezõgazdaságra is, amely azonban egyértelmû nyertese lehet a globális folyamatoknak. A termelés és az értékesítés biztonsága felértékelõdik, nagy kihívást jelent majd, hogyan lehet megtermelni biztonsággal a szerzõdés szerinti mennyiséget.

Soha ennyi kihívás nem volt még, a fiataloknak a saját gazdálkodásukat kell elindítani, mûködtetni, s ahhoz támogatásra van szükség: ahogy azt az Agrya is teszi, és ahogy azt a Syngenta is felismerte. A szerepvállalás három oldalról képzelhetõ el: fejlesztik és elmélyítik a fiatal gazdálkodók aktuális szakismeretét és tudását, ösztönzik õket, hogy a leginnovatívabb növényvédelmi technológiákat, biológiai fajtákat, hibrideket válasszák, és vannak olyan ajánlataik, amelyekkel kifejezetten „felszerelik” a fiatal gazdálkodókat (menedzsment, szoftver-rendszer, know-how).

Dedikált programokkal – mint a Fiatal szakemberek klubja – interaktív, konzultatív lehetõséget biztosítanak nemcsak a Syngenta érdekköréhez tartozó témákban, és vannak a fiatal gazdáknak szóló üzleti ajánlataik is. A Syngenta az a hely, ahol az innovatív technológia, a gyakorlati eszközök és a fiatal agrárvállalkozók, a magyar mezõgazdaság jövõje megtestesül, illetve hasznosul.

Sebestyén Róbert NFA elnök a Nemzeti Földalap tevékenységéhez kapcsolódó információkkal szolgált. A meghatározó célok között szerepel a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldvagyonnal való felelõs gazdálkodás, a nyilvános haszonbérleti pályáztatásba bevonható termõföldek mennyiségének növelése, a termõföldvagyon nemzeti érdekkörben tartása, a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet földpiaci szerepvállalásának kiterjesztése, valamint a felkészülés a jogszabályváltozásokra és földmoratórium megszûnésére. A megváltozott követelményekhez kell igazodnia a szervezetnek, és annak mûködésének is.

A haszonbérleti pályázatok folyamatos feladatot jelentenek majd az NFÁ-nak, a vagyonátvétellel és földvásárlással bõvülõ Nemzeti Földalapból több lesz a haszonbérbe adható terület. A program célja a tartós földhasználat biztosítása. Ennek eszköze a haszonbérletek lejárat elõtti nyilvános pályáztatása változatlan preferenciákkal (kis- és közepes gazdaságok, illetve természetes személyek: családi gazda, egyéni mg. vállalkozó, õstermelõ, fiatal gazda). Az állattenyésztési kötelezettség kiterjed a haszonbérlet teljes idõtartamára.

A haszonbérleti pályázatokkal kapcsolatban az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy elõfordultak érvénytelen pályázatok, amelyeknél a következõ típushibák jelentek meg: késedelmes beadás, egységes formai és tartalmi követelmények figyelmen kívül hagyása (aláírások, hitelesítések, igazolások), érvénytelen õstermelõi igazolvány, azonosíthatatlan ajánlati biztosíték, több pályázattal összevont gazdálkodási terv, köztartozás-mentesség nem megfelelõ igazolása (nem elegendõ csak az adónemekre vonatkozó igazolás, a vámtartozásra vonatkozó is kell!), egynél több pályázó jogcím megadása (el kell dönteni, milyen címen indul valaki a pályázaton!) – és sok helyen hiányzott a fiatal gazda megjelölés is. Alaposabban el kell olvasni tehát a pályázati anyagot!

-Keresztes-

www.agronaplo.hu/agrya