MENÜ

Kukorica gyomirtás

Oldalszám: 43-44
Czepó Mihály 2014.01.14.

3. rész: Szelektivitás

Ahogy korábban már megfogalmazásra került , a kukoricatermesztésben az utóbbi években nagymértékben felgyorsultak a változások.

 

 

Egyrészt a hibridválaszték folyamatosan bõvül, másrészt szinte kimeríthetetlennek tûnik a fejlesztõk fantáziája a gyomirtószerkombinációk területén. Ugyanakkor a kukoricaárak úgy tûnik stabilizálódtak azon a szinten, ahol már a terméseredményeket kis mértékben rontó tényezõk is komoly jövedelemkiesést okozhatnak a termelõk számára. Természetesen ezzel ellentétben optimalizált környezetben jelentõsen javítható a termelés jövedelmezõsége. Gyomirtás szempontjából a hatékonyság, a kezelés idõzítése és az alkalmazott készítményeknek az illetõ hibridre gyakorolt hatása befolyásolhatja leginkább a termést. A szelektivitás vizsgálata az engedélyezés fontos részét képezi, ezért egy készítmény vagy a különféle kombináció csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a biztonságos felhasználhatóságról a hatóság meggyõzõdött. A készítmények hivatalos alkalmazásmódja általában valamilyen kukoricafejlettségre vonatkozik:

- pre-emergens: vetés után, kelés elõtt,

- korai állománykezelés: szögcsíra – 3 leveles fejlettség,

- állománykezelés: 4–6 leveles kukorica, esetenként 7 leveles korig.



A valóságban az elõírt idõzítés gyakran nem tartható be különbözõ okok miatt, amelyek közül leginkább az idõjárás szervezheti át a munkát, melynek következtében a kijuttatás kicsúszhat az optimális tartományból. Az idõbeni eltolódás nem megfelelõ hatékonysághoz vagy növénykárosodáshoz vezethet. Mind a felhasználó, mind a növényvédõszer-gyártó, -forgalmazó illetve fajtatulajdonos számára fontos tudni hol vannak a határok, meddig lehet elmenni egy szer felhasználásával, hol érdemes esetleg kritikus helyzetben helyettesítõ kezelést választani. A gyakorlatban és az összehasonlító vizsgálatokban kiemelkedõ teljesítménnyel szereplõ DEKALB hibridek esetében különösen fontosnak érezzük azt, hogy olyan termesztéstechnológiai megoldásokat ajánljunk, amelyek elõsegítik a hibridekbe kódolt terméspotenciál minél teljesebb érvényesülését. Az új DEKALB hibridek gyomirtó szer toleranciájának vizsgálata minden esetben megtörténik az Egyesült Államokban. Ennek kiegészítéseként ellenõrzõ kísérletek beállítása folyik Magyarországon, a rendelkezésre álló gyomirtó szerek széles körével.

 

 

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK



A herbicidtolerancia-vizsgálatokban több tényezõt szükséges összehangolni, mint a kukoricahibridek száma, a gyomirtó szerek, dózisok és idõzítések.

 



 

 

A kis parcellás vizsgálatban 2011-ben csak vizuális megfigyelés volt, majd 2012-ben a problematikusnak mutatkozó kezeléseket 4 ismétléses, termésméréses kísérletekben is beállítottuk. A termésméréses vizsgálat keléstõl kezdve mechanikus mûvelést is kapott, kézi kapálás formájában, annak érdekében, hogy a gyomok termést befolyásoló hatása kizárható legyen (1. kép).

 

 

 

Tekintettel a bizonytalansági tényezõkre provokatív kezelések, mint a dupla dózis alkalmazása és a megkésett idõzítés fontos helyet kaptak a kivitelezésben. Piaci információkra alapozottan kerültek kiválasztásra a kezelések, úgy, hogy a hatóanyagok széles körét bevonva lehetõleg minden hatásmód képviseltetve legyen.

 

 

AZ EREDMÉNYEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA



Mind a két esztendõben elegendõ csapadék hullott a pre-emergens kezelések alkalmazását követõen. A kísérletben szereplõ 15-16 DEKALB hibrid károsodás nélkül elviselte az összes, még az antidótumot nem tartalmazó HARNESS-kezeléseket is.



A korai állománykezelésre engedélyezett és javasolt készítmények 2–3 leveles korban történõ kijuttatás mellett vagy tünetmentesek voltak, vagy olyan, rendszerint színelváltozással járó tüneteket okoztak, amit a kukorica néhány nap alatt kinõtt. A megkésett, 5 leveles kukoricafejlettségnél egyes kezelések, különösen a 2,4-D, már maradandó elváltozásokat okoztak.



Állománykezelésben legnagyobb területen a szulfonilkarbamidokra alapozott kombinációk kerülnek felhasználásra. Alkalmazásukat jellemzõen a levelek átmeneti mozaikosodása, sárgás elszínezõdése követi. Kombinációs partnerként gyakran a dikamba jelenik meg. A dikamba önmagában az idõzítést illetõen megfelelõ rugalmassággal rendelkezik, azonban a szulfonilkarbamidok hatásához szükséges nedvesítõ szerek megváltoztatják a szer viselkedését és emiatt megkésett kezeléseket követõen gyakran deformálttá válnak a támasztó gyökerek (2–3. kép) illetve nehezen bomlanak ki az új levelek. A dózishatásokat illetõen, a fitotoxikus tüneteket produkáló kezeléseknél az engedélyezett adagok duplára emelése fokozta a károsodást különösen a 2011-es évben, 2012-ben viszont kisebb mértékben, mint a normál dózisú megkésett alkalmazás. A hibridreakciók tekintetében mérsékelt különbségek mutatkoztak egyes hibrideknél a nagy átlaghoz képest, de amennyiben egy az elõírtnál késõbb kijuttatott kezelés vagy a dupla dózis elváltozásokat idézett elõ, akkor azok általánosan, többnyire az összes hibridnél jelentkeztek.

 

 

 

 

 

A 2012-ben termésmérésbe vont kezelések 2011-ben számottevõ fitotoxikus tüneteket okoztak megkésett alkalmazásban, ezért indokolt volt a terméseredményekre kifejtett lehetséges hatást ellenõrizni. A kísérlet Nagyhörcsökön, egy halastó melletti kukoricatáblában került beállításra, ahol a nedves mikroklímának köszönhetõen kiválóak voltak a körülmények a kukorica számára. Az itt beállított kísérlet alátámasztotta a megkésett kezelések kockázatát, mivel az alkalmazott három kombinációból kettõ esetében jelentõs volt a terméscsökkenés a megkésett kijuttatásban, míg az elõírt idõzítésben a kapálttal megegyezõ eredmény született (1., 2. ábra).

 

 

 

 

JAVASLATOK



A biztonságos gyomirtó szer alkalmazáshoz a legfontosabb az engedélyokiratokban vagy a technológiai ajánlásokban elõírt adagban és idõzítésben történõ alkalmazás. Amennyiben az idõjárási körülmények nem teszik lehetõvé az optimális idõzítést, akkor célszerû a növényvédõ szer gyártójával és a fajtatulajdonossal konzultálni. Mindenesetre különösen a kései, 8–9 leveles korig kicsúszott kezeléseknél már nem lehet 100 százalékos biztonsággal megjósolni mi fog történni, ezért az ilyen helyzetek kialakulást ajánlatos elkerülni. Ebben a kései alkalmazásban a legbiztonságosabbnak hitt kezelés is okozhat váratlan, furcsa tüneteket. Hasonlóképpen gondot okozhat egyes, a csak korai állománykezelésre engedélyezett gyomirtó szerek megkésett alkalmazása. Ilyen helyzetben olcsóbb lehet a készítmények leváltása normál állománykezelésre engedélyezettekkel, mint a fitotoxikus kárból eredõ jövedelemkiesés.



A pre-emergens kezelések alkalmazása célszerû lehet még akkor is, ha évelõ gyomokkal vegyes a gyomflóra, mivel használatukkal csökkenthetõ az igény a többszörösen kombinált kockázatosabb állománykezelések iránt.

 



Czepó Mihály