MENÜ

A hígtrágya mezõgazdasági területen történõ felhasználását megalapozó talajvédelmi terv

Oldalszám: 79-80
Dr. Kulcsár László 2014.01.14.

BEVEZETÉS

A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll.

Szakszerû kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlõ, nagy mennyiségû hígtrágya környezetterhelõ anyag, amelynek elhelyezésérõl az állattartó telep üzemeltetõjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvõ megoldása a szántóföldre történõ kiöntözés, mivel a hígtrágya fõ komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.

A nem szakszerûen végzett hígtrágyaöntözés környezetvédelmi szempontból nem kockázatmentes beavatkozás, ezért a hígtrágya-kijuttatáshoz a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXXIX. törvény alapján a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezés alapja a hígtrágyaöntözést megalapozó talajvédelmi terv.

A TALAJVÉDELMI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A talajvédelmi terv készítésének célja a hígtrágya elhelyezésére kijelölt terület talajtani adottságainak olyan szintû feltárása és jellemzése, amely során megállapítható, hogy a kijelölt terület talajtani szempontból alkalmas-e a hígtrágya elhelyezésére.

A talajvédelmi tervben kell meghatározni a hígtrágyaterhelés mértékét, valamint javaslatokat kidolgozni a hígtrágyaöntözés esetleges káros hatásainak elkerülése érdekében.

A hígtrágya mezõgazdasági területen történõ felhasználását megalapozó talajvédelmi terv tartalmi követelményeit a többször módosított 90/2008 (VII.18.) FVM rendelet 2.7. számú melléklete tartalmazza.

- A talajvédelmi terv alapja az elhelyezésre kijelölt szántóterületek helyszíni talajtani felvételezése. Ennek során a mintavétel pontjait úgy kell megválasztani, hogy azok jellemezzék a területet talajtanilag, de feltárják a veszélyeztetett – különösen a mélyebb fekvésû – talajfoltokat.

- Táblánként, de legalább 25 ha-onként a 0–30, 30–60 és 60–90 cm mélységekbõl rétegenként 1-1 talajmintát kell venni. Az eltérõ talajtani paraméterekkel rendelkezõ foltokból, de legalább 50 ha-onként ásott talajszelvényt kell feltárni (ún. „jellemzõ talajszelvény”), és a 0–30, 30–60, 60–90 cm mélységekbõl talajmintát kell gyûjteni.

- 50 ha-onként nitrátérzékeny területen 5 méteren belül, nem nitrátérzékeny területen 2 méteren belül elérhetõ talajvízszint esetén talajvízmintát kell venni.

- Tápanyagvizsgálathoz 5 ha-onként átlagmintavétel szükséges a 0–30 cm-es talajrétegbõl.

- A felhasználásra kerülõ hígtrágya laboratóriumi vizsgálatához reprezentatív átlagmintát kell venni.

A rétegmintákból minden esetben a következõ talajtani vizsgálatokat kell elvégeztetni: pH, KA, humusz%, összes só%, CaCO3%, és nitrát-N tartalom.

A kijelölt, ún. „jellemzõ talajszelvényekbõl” vett mintákból ezenfelül részletes mechanikai összetétel-, térfogattömeg- és báziscsere-vizsgálatokat is el kell végeztetni.

A talaj vízgazdálkodási tulajdonságait jellemzõ pF-értékek és a differenciált porozitás %-os értékei a talajvizsgálati eredmények felhasználásával számítással határozhatók meg.

Az átlagmintákból elvégzendõ bõvített tápanyagvizsgálatnak a következõ paraméterekre kell kiterjednie: pH, H%, KA, vízoldható összes só, CaCO3 vagy y1, NO3-NO2-N, K2O, P2O5, Na, Mg, SO4, Cu, Zn, Mn.

A talajvédelmi terv elkészítéséhez szükséges még a felhasználásra kerülõ hígtrágya laboratóriumi vizsgálata. A vizsgálandó hígtrágya paraméterek: szárazanyag-tartalom, szervesanyag-tartalom, összes-N, nirát-N, ammónium-N, K2O, P2O5, összes sótartalom.

A talajvizsgálati eredmények értékelésén túl a talajvédelmi tervnek tartalmaznia kell a következõket:

- az állattartó telepre vonatkozó információkat (állatfaj, állatlétszám, tartástechnológia, keletkezõ hígtrágya mennyisége, tározótér nagysága, tervezett hígtrágya tárolási idõ),

- hígtrágya-vizsgálati eredményeinek értékelését,

- a kijelölt terület talajtani alkalmasságának értékelését,

- a kijelölt terület érzékenységi besorolását,

- a felhasználása kerülõ hígtrágya dózisának meghatározását (A talaj hektáronkénti hígtrágya terhelését a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, tápanyagtartalma, a termeszteni kívánt növények víz- és tápanyagigénye, valamint a hígtrágya beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni.),

- a szükséges elhelyezõ terület méretének kiszámítását,

- a hígtrágyaöntözés egyéb feltételeinek meghatározását, különös tekintettel a várakozási idõkre és a védõtávolságokra,

- javaslatot az esetleg szükséges tápanyag-kiegészítésre,

- javaslatot egyéb talajvédelmi intézkedésekre (pl. kémiai talajjavítás, mélylazítás).

 


 

 

 

HÍGTRÁGYA-FELHASZNÁLÁST KIZÁRÓ TALAJTANI, DOMBORZATI TÉNYEZÕK A KÖVETKEZÕK:

- 60 cm-nél sekélyebb termõréteg,

- 150 cm-nél magasabban elhelyezkedõ talajvízszint,

- esõszerû öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtõ,

- felületi öntözés esetén 5%-nál meredekebb lejtõ,

- csúszócsöves technológia alkalmazása esetén 12%-nál meredekebb lejtõ,

- injektálásos technológia alkalmazása esetén 17%-nál meredekebb lejtõ.

 

 

A HÍGTRÁGYAÖNTÖZÉS KORLÁTAI

A hígtrágya szántóföldi kijuttatása esetén az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni.

TILALMI IDÕSZAK

- Tilos a hígtrágya kijuttatása november 15. és február 15. között.

- Hígtrágya nem juttatható ki a szántóföldre, ha oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha megfelelõ talajfedettséget biztosító növény kerül még az adott évben a területre, a hígtrágya-kijuttatás és a vetés közötti idõszak legfeljebb 14 nap lehet.

- Tilos a hígtrágya fagyott, vízzel telített, illetve összefüggõ hótakaróval borított területre történõ kijuttatása.

 

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI VÉDÕTÁVOLSÁGOK

a, felületi hígtrágya-kijuttatás esetén

- Lakott területtõl 300 m

- Élelmiszeripari üzemtõl 300 m

- Országos közutaktól 10 m

- Tanyától 50 m

b, esõztetõ öntözési mód esetén

- Lakott területtõl 500 m

- Élelmiszeripari üzemtõl, állattartó

- teleptõl 500 m

- Gyorsforgalmi utaktól 200 m

- Alacsonyabb rendû közutaktól 100 m

- Tanyától 100 m

c, Injektálásos technológia alkalmazása esetén

Gyorsforgalmi utaktól, közlekedési fõutaktól illetve anyától 10 m védõtávolságot kell tartani. Minden egyéb esetben 100 m védõtávolság figyelembevétele indokolt.

 

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI TILALMAK, VÁRAKOZÁSI IDÕK

- Nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetõk.

- Gyümölcsfák, szõlõ csak felületi módszerrel öntözhetõ és betakarítás elõtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni.

- Szántóföldi ipari növények, takarmányok, rét, legelõ öntözését a betakarítás, illetve a legeltetés kezdete elõtt 30 nappal be kell fejezni.

- Fásított területek várakozási idõkorlát nélkül öntözhetõk.

 

EGYÉB KORLÁTOZÓ TÉNYEZÕK

- Nitrátérzékeny területen kívül a hígtrágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége legfeljebb 200 kg/ha/év lehet.

- Nirátérzékeny területen hígtrágyával kiadható N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget.

- Hígtrágyával kijuttatott kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 250 kg/ha/év.

- Hígtrágyával kijuttatott foszfor hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 150 kg/ha/év.

 

Trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak felszíni vízbe. Ennek érdekében a következõ védõtávolságokat be kell tartani. Hígtrágya nem juttatható ki:

- tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,

- egyéb felszíni vizektõl mért 5 m-es sávban,

- forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

 

 


 

 

 

A HÍGTRÁGYA-ELHELYEZÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI

A hígtrágya mezõgazdasági felhasználásának tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy míg a hígtrágya az állattartó telepen folyamatosan képzõdik, addig hígtrágyát a szántóföldi területekre csak a tilalmi idõszakon kívül, a növényi fedettségtõl függõen lehet elhelyezni. A kijuttatást a kedvezõtlen idõjárási feltételek is akadályozhatják (pl. tartós esõzés). Ezért a keletkezés és a kijuttatás közötti idõszakban a hígtrágya átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. Jogszabályi elõírás alapján a hígtrágya kizárólag mûszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Élettartalma legalább 20 év legyen. A hígtrágyatároló kapacitásának 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmasnak lennie.

A hígtrágya csak csepegésmentes szállító jármûvel szállítható. A hígtrágya kiszórását olyan gépekkel kell elvégezni, amelyek a hígtrágyát közvetlenül a talajra, vagy a talaj felszíne alá juttatják. A felszínre juttatott hígtrágyát haladéktalanul talajba kell dolgozni.

A kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás.

Az évenként változó körülmények (vetésforgó, állatlétszám, takarmányozás) miatt a terhelési adatokat folyamatosan felül kell vizsgálni, és korrigálni kell a kijuttatható mennyiségeket, ha a hígtrágya összetétele, minõsége lényegesen változik.

A hígtrágya összetételét sajátosságait, a szakhatósági engedélyben meghatározott gyakorisággal, folyamatosan vizsgáltatni szükséges.

Hígtrágyázott területeken, ahol a talajvíz szintje a talajfelszínhez képest 5 méteren belül van a talajvédelmi engedély kiadását követõ harmadik évben, a talajvíz szintjét és minõségét – elsõsorban nitráttartalmát – az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a területileg illetékes talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni.

 

 

ÖSSZEFOGLALÁS

A hígtrágya szakszerû felhasználása a mezõgazdasági termelõknek számos elõnyt jelenthet, mivel az állattartás során keletkezõ nagy mennyiségû melléktermék a szántóföldi növénytermelés során tápanyag- és vízutánpótlás céljából hasznosulhat.

Hazánkban a hígtrágya mezõgazdasági felhasználása azonban nem csak agrotechnikai, hanem környezetvédelmi szempontból is szabályozott tevékenység. Az ellenõrizetlen körülmények között, szakszerûtlenül végrehajtott hígtrágya-kijuttatás káros környezetterheléshez vezethet. A talaj, a talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében ezért a mezõgazdasági termelõknek a hígtrágya-felhasználás során a külön jogszabályokban elõírt engedélyezési, vizsgálati és adminisztrációs kötelezettségeiket maradéktalanul be kell tartani.

 

Dr. Kulcsár László

talajvédelmi szakértõ