Tápanyagellátás hatékonyan

Milyen tényezõk befolyásolhatják a tápelemek felvehetõségét?

- Fajok, fajták táplálkozási sajátosságai (morfológiai jelleg, tápanyag-, hõ-, vízigény, pH érzékenység stb.)

- Környezet és talaj sajátosságai (vízellátottság, hõmérséklet, talaj kémhatása, szerkezete, tápanyag ellátottsága, szerves anyag tartalma stb.)

Fenti tényezõk közül most csak a hõmérséklet hatásáról beszélünk.

A hõmérséklet hat a növények élettevékenységére, a fotoszintézisre, a légzésre és jelentõsen befolyásolja a víz- és tápelemfelvételt. Alacsony talajhõmérsékleten lelassul a gyökér tápelem felvétele, csökken a gyökérlégzés és gyökér-ionadszorpció mértéke, a tápanyagfeltárásban szerepet játszó mikroorganizmusok élettevékenysége.

Az alábbi táblázat adatai százalékos értékben mutatják a növények makro tápanyag felvételének dinamikáját különbözõ talajhõmérsékleten:

Igen figyelemre méltó, hogy az alacsony hõmérséklet a gyökér fejlõdésére, növekedésére leginkább ható foszfor felvételét gátolja.

A növény tápanyag felvétele a vegetációs idõ során változó intenzitású, ezt a tápanyag-felvételi dinamika jellemzi. Fontos a kritikus táplálkozási szakaszok ismerete, pl. a kezdeti fejlõdésé, vagy a maximális tápanyagigényé.

Ehhez igazítható a tápanyag-visszapótlás technológiája, a szárazanyag-képzés intenzitását befolyásoló starter- és fejtrágyázás, ami egyben meghatározza a termés minõségét és mennyiségét is.

A startertrágyák lehetnek mikrogranulátumok és hagyományos szemcseméretû mûtrágyák. Mindkettõnek megvan a létjogosultsága, ha végiggondoljuk a két tavaszi vetésû növényünk fejlõdési fázisait, s az ahhoz tartozó tápelemszükségletet:

KELÉS, CSÍRÁZÁS

A csírázó növény tápanyagfelvevõ képessége erõsen korlátozott, a magban tárolt tápelem mennyisége kevés a gyors keléshez, az intenzív gyökérfejlõdés elindításához. Ehhez járul az a tény, hogy kora tavasszal a talaj hõmérséklete sem optimális a talajban tárolt tápanyagok felvételéhez. Elsõsorban a kezdeti fejlõdés elindításához mobilis nitrogénre és a gyökérképzõdést elindító foszforra van szüksége a növénynek. Megoldást jelentenek a mag közelébe kijuttatott, gyorsan oldódó N, P és a harmonikus összetételt biztosító mezo- és mikroelemeket tartalmazó mikrogranulált startertrágyák. A csírázáskori nitrogénfelvétel mennyiségileg nem nagy, de intenzív és segíti a foszforfelvételt is.

VEGETATÍV FEJLÕDÉS

Mind a kukorica, mind a napraforgó fejlõdésében ez a legintenzívebb tápanyag-felvételi szakasz. Az N-P-K mezoelem-igényüknek mintegy 50–60%-át felveszik. Ilyenkor a foszforhiány bármely idõpontban jelentkezhet, aminek oka, hogy a fiatal növény szöveteiben a P magasabb százalékban fordul elõ, mint a tenyészidõszak késõbbi szakaszában, s a gyökerek P-felvétele alacsonyabb a növény igényénél.

Tavaszi vetésû növényeink közül kiemelendõ a kukorica érzékenysége a megfelelõ káliumellátásra. A vegetatív fázisban magas a káliumigénye, virágzásig felveszi az összes szükséglet 88%-át.

A tápanyagok hiánya komoly stresszhelyzetet teremt a növények számára, aminek kiküszöbölése a folyamatos növekedést segítõ startertrágyázással lehetséges.

A fiatal növény számára nem a mennyiség a legfontosabb, hanem a tápelem gyors elérhetõsége.

A kelést és a gyökér kezdeti fejlõdését gyorsítjuk, ha a mag közelébe mikrogranulált, magas foszfortartalmú starterkészítményeket juttatunk ki. A következõ fejlõdési fázisban jól oldódó, mikroelem kiegészítésû szemcsés mûtrágyával tudjuk megoldani a tápanyag biztosítását, aminek optimális dózisa 100–200 kg/ha.

A kétlépcsõs startertrágyázási technológiával elérjük, hogy mindenkor a növény közelébe helyezett, könnyen felvehetõ tápanyagforrást biztosítunk.

STARTER-MÛTRÁGYÁZÁSI TECHNOLÓGIAI JAVASLAT KUKORICÁRA ÉS NAPRAFORGÓRA

A kétféle startertrágyázási technológia a gyakorlatban az alábbiak szerint valósítható meg:



- A tábla teljes felületén, vagy sorokban a szemenkénti vetõgépek startermûtrágya-szóró egységével, vetéssel egy menetben, a mag mellé (3–5 cm) vagy alá (7-8 cm) kijuttatva a granulált mûtrágyát, általában 100–200 kg/ha mennyiségben.



- Közvetlenül a mag mellé vetéssel egy menetben, kis dózisban kijuttatva a tökéletesen vízoldható mikrogranulátum mûtrágyákat, 15–20 kg/ha adagban. Ez a talajfertõtlenítõ szerek kijuttatásához használt mikrogranulátum-szóró adapterrel végezhetõ.

Nagy Margit

fejlesztési vezetõ,

Fertilia Kft.