MENÜ

Jön a tavaszi nagytakarítás!

Oldalszám: 51
2014.01.14.

Az elõzõ évekhez képest szokatlan csapadékos télen vagyunk túl. A korábbi két száraz esztendõ feladta a leckét a kukoricatermesztõknek, és nem csak a szárazsággal, hanem a nyári forrósággal is meg kellett küzdeni a táblák növényzetének.

 

 

 

Az idei év ennél sokkal biztatóbban indul. Bár a szakértõk némileg eltérõen ítélik meg az átázott talajszelvény mélységét, nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy a jelentõsen nagyobb tavaszi nedvességtartalék sokkal tovább tarthat, mint az elmúlt évben. Közeleg a tavasz, a talaj hõmérséklete lassan emelkedik, némi száradási periódus után itt az idõ a tavaszi vetésûek alá elkezdeni a magágyelõkészítést. És természetesen a vetésterület ismeretében célszerû véglegesíteni a növényvédelmi tervet is.

A kukorica gyomirtására készülve örök kérdés, hogy milyen arányban tervezzünk alapkezelésre és mekkora az a terület, amit posztemergensen optimális idõben be tudunk majd fejezni. A gyomirtás tervezésénél elsõbbséget élveznek az évelõ gyomnövények. Hagyományosan ez az a terület, amelyet posztemergensen kezelnek. Azok a szerencsések, akik évelõ egyszikûektõl mentes területen gazdálkodnak, jogosan építenek az alapkezelések hatékonyságára, a korai gyomkonkurencia hamarább történõ kiiktatására. Az utóbbi évek tapasztalatai felrúgták a jól bevált megoldásokat. A téli csapadéknak köszönhetõen a talaj mélyebb rétegei is átnedvesedtek, megfelelõ körülményeket biztosítva a gyommagok duzzadásának. Régen a gazdák, akik gyorsabb kelést akartak biztosítani a kultúrnövények számára, elõcsíráztatott magot vetettek, vagy csírás burgonyát ültettek. Gyakorlatilag hasonló szituációt teremtett a téli csapadék a talaj gyommagkészletének: a nedvesség hatására a gyomok maghéja vizet vesz fel, megduzzad, a magok belsejében végbemennek azok a folyamatok, amelyek kedvezõ hõmérséklet mellett a gyors, nagy tömegû csírázást biztosítják. Számolni kell a kukoricaterületek gyors, korai gyomosodásával, a gyomnövények nagy tömegben való megjelenésével. A kukorica fiatal korában, néhány leveles kortól 8 leveles fejlettségéig a legérzékenyebb a gyomkonkurenciára. Elõre látva az eseményeket, célszerû olyan növényvédelmi tervet kialakítani, amiben bõven helyet kapnak a pre- és korai posztemergens megoldások, a gyomok versengésének mihamarabbi kiiktatására.

A Bayer két készítménnyel áll a korai gyomirtási megoldások híveinek rendelkezésére. Mindkét termék, a Merlin flexx és az Adengo hatásának gerincét is a bennük lévõ izoxaflutol adja. A hatóanyag képes a már csírázásnak indult magok héján történõ felszívódásra, a lehetõ legkorábban kiiktatva azokat. Az izoxaflutol a talajnedvesség és a lehulló csapadék hatására egy diketonitril nevû aktív metabolittá alakul át, amely mozgékonyságánál fogva a talaj mélyebb rétegeiben is ki tudja fejteni hatását. Azokon a területeken, ahol elsõsorban a köles fajok, Panicum miliaceum vagy P. ruderale gyomosítanak sekélyen vagy mélyrõl csírázó magról kelõ kétszikûek társaságában, ott akár a Merlin flexx preemergens alkalmazása is kiváló hatású. Ha a gyomflóra egyszikû komponensét nagy tömegben kakaslábfû, mohar fajok esetleg pirókujjasmuhar vagy az újonnan megtalált parti köles és kései köles (Panicum riparium és P. dichotomiflorum) alkotják, preemergensen az Adengo a jobb választás. A termékben az izoxaflutol mellett egy széles hatásspektrumú szulfonil-karbamid komponens, a tienkarbazon-metil gondoskodik a nehezen irtható egyszikû fajok elleni védelemrõl az izoxaflutol mellett.

 


 

 

A korai posztemergens kezelést tervezõk számára ugyancsak az Adengo az ideális választás, széles hatásspektruma, szelektivitása hatékony megoldást ad a magról kelõ gyomnövények okozta gyomosodási problémák leküzdésére. A korábbi évek tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy a kijuttatás idõpontjának megválasztásakor nem a kukorica, hanem a gyomnövények fejlettségét kell figyelembe venni, tekintet nélkül a kultúrnövény fejlettségére. Ha az egyszikû gyomok elérték az 1–2 leveles fejlettséget, a kétszikûek nem haladták meg a 2–4 leveles kort, mindenképpen el kell végezni a permetezéseket, inkább egy kicsit korábban, mint megkésve. Azokon a területeken, ahol a gyomirtások elvégzésének idejére a fehér libatop meghaladta a 4-leveles fejlettséget és a már viaszosodni kezdett leveleken nehezebb a szerek felszívódása, illetve évelõ kétszikûek is megjelentek a területen, hormonbázisú kombinációs partnerek kombinációját, elsõsorban 2,4-D vagy dikamba kijuttatását javasoljuk. Aki szeretné mindkét hatóanyag elõnyeit élvezni, kombinálja az Adengót a Dicopur Toppal.

 

Hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy az alapkezelések elõnyeirõl az évelõ egyszikûekkel fertõzött területeken gazdálkodóknak sem szabad lemondani. Fõleg fenyércirokkal fertõzött vidékeken fontos a magról kelõ alak elleni védekezés is. Évelõs területen végzett merlines vagy adengós kezelés akár preemergensen, akár korai posztemergensen kijuttatva kiváló hatékonysággal irtja a fenyércirok magról kelõ alakjait és „fárasztja” a talajban áttelelt rizómás alakokat is. Az izoxaflutol tartalmú alapkezelések után ezek a növények kifehérednek, növekedésükben visszamaradnak, a kezelt területen a magról kelõ alakok mellett elpusztulnak a többi magról kelõ egy- és kétszikû gyomnövények is. A visszazöldülõ fenyércirok érzékenyebb a speciális egyszikûirtó készítményekre, a magról kelõktõl mentes területeken jobb hatékonysággal alkalmazhatók az egyszikûek elleni posztemergens készítmények, nincs árnyékoló hatás és a kukoricának is csak a fenyércirokkal kell konkurálnia.

 

Nagy Lajos

Bayer CropScience