MENÜ

ADÓÜGY: A 2012. évi termõföld értékesítése utáni adózásról

Oldalszám: 9
Krenovszkyné Lovász Andrea 2014.01.14.

A 1253. számú bevallás 160. sorába kell a 2012. adóévi termõföld értékesítésébõl származó jövedelmet és annak 16%-os adóját beírni.

 

 







A JÖVEDELEM MEGHATÁROZÁSA



A szja-törvény szerint az ingatlan, a vagyoni értékû jog átruházásából származó bevételbõl le kell vonni az igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyek valamely tevékenységbõl származó bevétellel szemben költségként elszámolt). Ezek lehetnek:

- vásárolt termõföld esetében a szerzõdés szerinti vételár,

- kárpótlással szerzett termõföld esetén a vételárként szereplõ összeg,

- örökölt, ajándékozás keretében szerzett termõföld esetében az illeték megállapításakor figyelembe vett összeg.



A bevételt csökkenti az a ráfordítás, amely értéknövelõ beruházásként az ingatlan szokásos piaci értékét növeli. Nem számít ingatlanértékesítésnek a termõföldrõl szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az így kapott pénzösszeg teljes egészében egyéb jövedelemnek számít. Ezt viszont nem itt, hanem a 12. sorban kell feltüntetnie. Költségként vehetõ figyelembe a szerzéssel és átruházással kapcsolatban felmerült, igazolt kiadás, pl. ügyvédi költség, hirdetés költsége, illeték. A termõföld esetében is a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözeteként számított összeg csökken 10-10 százalékkal, ha az értékesítés a megszerzés évét követõ hatodik, vagy azt követõ évek valamelyikében történik. A megszerzés évét követõ 15 év eltelte után a termõföld-értékesítést nem terheli adófizetési, bevallási kötelezettség.



A 2012-ben értékesített termõföld esetében a számított összeg a következõk szerint csökkenthetõ:

 


 

 

Adómentes a termõföld értékesítésébõl származó jövedelem összegébõl a 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha az éves összes jövedelem a 4 318 000 forintot nem haladja meg, és az értékesítés:



- regisztrációs számmal rendelkezõ olyan magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezõgazdasági õstermelõként hasznosítja,



- az értékesítés regisztrált mezõgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termõföldet legalább 10 évre bérbe adja.



Amennyiben a termõföld értékesítésébõl származó jövedelem meghaladja a 200 000 forintot és a magánszemély összes éves jövedelme – az ingatlan értékesítésébõl származó jövedelem kivételével – nem haladja meg a 4 318 000 forintot, akkor a jövedelem 200 000 forint feletti részét az adóbevallásban fel kell tüntetni. Ekkor a 16%-os adót a jövedelem 200 000 forinttal csökkentett része után kell az „e” oszlopba beírni. Abban az esetben, ha az összes jövedelem több 4 318 000 forintnál, akkor a jövedelem egésze után meg kell fizetni a 16%-os adót. Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett a részarány tulajdon megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól a magánszemély éves összes jövedelmének nagyságától függetlenül.



Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termõföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés:



- regisztrációs számmal rendelkezõ állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az errõl szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevõ a területet egyéni vállalkozóként vagy mezõgazdasági õstermelõként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az õt alkalmazó mezõgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább tíz évre bérbe adja,



- magánszemély részére birtokösszevonási céllal történt,



- a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt,



- a Nemzeti Földalap javára történt.



Az elõzõekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevõ közjegyzõ által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termõföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevõ természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevõ nyilatkozatát az elévülésig meg kell õriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkezõ adóhiányt a vevõnek kell megfizetnie.



Amennyiben kárpótlási eljárás során megszerzett termõföldet, erdõt értékesített, az ebbõl származó jövedelme után is 16%-os adót kell fizetnie. Ekkor a 160. sor „b” oszlopába a teljes bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplõ összeget jelenti), az esetleges értéknövelõ beruházás költségét és a szerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia. Amennyiben a szerzést követõ hatodik évben vagy azt követõen került sor a termõföld értékesítésére, akkor az elõzõek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik az évenkénti 10–10%-os jövedelemcsökkentési lehetõség. A „d” oszlopban a jövedelmet, az „e” oszlopban pedig ennek 16%-os adóját kell feltüntetnie.



Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termõföldjét eladja és a keletkezett jövedelmének teljes összegét az értékesítéstõl számított egy éven belül belföldön – a 2003. évi uniós csatlakozási szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – fekvõ mezõgazdasági mûvelésû termõföld vásárlására fordítja, a befizetett adót az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott szerzõdés másolati példányának csatolásával visszakérheti. Amennyiben a földvásárlás az adóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie.



Krenovszkyné Lovász Andrea

Reg. Okl. Adószakértõ