Partnerség a magyar agrárjövõért: Agrya-Syngenta együttmûködési megállapodás született az AGROmashEXPO-n

Az AGRYA közvetítésével a múlt évtõl az agrár-generációváltás ügyéhez kapcsolódóan széles körû partnerség jött létre állami szervezetek, üzleti szereplõk és a szakmai szervezet között. Ez a partnerség bõvült ki januárban egy újabb üzleti partnerrel.

Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezetõ igazgatója hangsúlyozta, hogy hazánk olyan mezõgazdasági ország, amely igen jó potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy magas színvonalon termeljünk. A rendszerváltó generáció lassan átadja a stafétabotot a következõ nemzedéknek – ez a folyamat már elindult, és a következõ 5–10 évben le is zajlik. Ahhoz, hogy az új generáció a kor mezõgazdasági kihívásainak megfeleljen, szüksége van jó agrárstratégiára, finanszírozásra, tõkére és természetesen szaktudásra.

A Syngenta, mint a világ vezetõ növényvédõszer-gyártója pontosan ismeri a szaktudás növénytermesztéssel és a farmmenedzsmenttel összefüggõ részét – s mivel a világ szinte minden országában jelen vannak, tudják, hogy mit, és hol termelnek professzionális módon. Magyarországon mintegy hatvan munkatársuk dolgozik vidéken, látogatja a több mint hatezer termelõt, akikkel napi kapcsolatban vannak. A cégre jellemzõ magas szintû tudást a kollégákon keresztül át tudják adni az új generációknak, így segítve õket abban, hogy megismerhessék, miként kell a világban boldogulni, és hogyan kell profi módon termelni.

Kesjár Kamilla, az Agrya társelnöke bemutatta a vendégek sorában ülõ tagjaikat, jellemzõen családi gazdálkodók leszármazottjait, akik életcélszerûen szeretnének a magyar mezõgazdaságban dolgozni. Õk joggal lehetnek büszkék arra, hogy a magyar mezõgazdaságban egészséges magyar élelmiszert állítanak elõ, és olyan innovatív gondolkodásmóddal rendelkeznek, amin keresztül piacot tudnak maguknak szerezni.

A versenyszféra szereplõi között minden üzletág képviselteti magát – kertészek, szántóföldi gazdálkodók, állattenyésztõk. Mindegyike számára fontos annak ismerete, hogy a kutatás-fejlesztés, és a 21. századi kihívásai magasra tették a lécet, és azt át kell tudni ugrani. Ezért is fontos, hogy a partnereik sorában ott van már a Syngenta is, aki kellõ motivációval indul el a fiatal tagok felé.

A most megkötött szerzõdés – mint ahogy a többi is – tökéletesen jól példázza azt, hogy egy érdekképviseleti szervezet, mint piaci szereplõ együtt tud dolgozni azokkal, akikkel közös a motivációjuk. A magyar mezõgazdaságnak a szó legjobb értelmében virágoznia kell – igenis lehet közösen, akár a politikai vonalakkal is egybeszõve példaértékû gazdaságot létrehozni! Közös cél kell legyen, hogy akik ma még középiskolások, vagy egyetemisták, õk is tudjanak majd a magyar mezõgazdaságban dolgozni, és az Agryához csatlakozni. Ezért vannak a Fiatal Gazda Klubjaik az egyetemeken, a börzéik, és rendszeresen tartanak konferenciákat, amelyeken közösen jelennek meg együttmûködõ partnereikkel.

V. Németh Zsolt államtitkár kiemelte hozzászólásában, hogy a VM számára egyértelmû, hogy eredményes agrár-vidékfejlesztési politikát csak a partnereikkel együtt képesek megvalósítani, végrehajtani és folytatni. Így fontos számukra a civil szektor, az agráriumban, a vidékfejlesztésben mûködõ érdekképviseleti szervezetek és egyesületek véleménye, a velük való formális és informális együttmûködés, de legalább ennyire fontosak az agrárgazdaság visszajelzései is.

A fiatal gazdákkal való viszonyukat az európai uniós alapdokumentumok és az abban rejlõ elvárások mellett alapvetõen a nemzeti vidékstratégia határozza meg. A professzionális, egészséges és szermaradványmentes termelésen túl a fiatal gazdákhoz köthetõk azok a távlati társadalmi célok is, amelyeket egyébként az agrártermelés révén el kell érni. Az innovatív termelés elengedhetetlen az újszerû megoldásokhoz, amelyhez azonban másfajta viszony szükséges – a szövetkezéstõl való idegenkedés ebben a generációban talán már nem jelenik meg.

Magyarországon a gazdák mindössze 6–7%-a negyven év alatti. Oda kell figyelni rájuk, a tevékenységükre – támogatást kaphatnak majd a fiatal gazdák a beruházásaikhoz kapcsolódóan is, a vélhetõleg 45%-os intenzitás az õ esetükben 20%-kal bõvülhet. De lesz egy az évi termeléshez kapcsolódó támogatás is, amely az általuk elnyerhetõ támogatási jogosultságokat 25%-kal megnövelheti. A tagállamok élhetnek tematikus alprogram-indítási lehetõséggel, Magyarország is fog ehhez csatlakozni, illetve élni vele: ez egyrészt a rövid élelmiszerláncokra vonatkozik, másrészt a fiatal gazdákra. A miniszter elõtt van az a belsõ jogszabály, amely létrehozza a mechanizmust illetve a munkacsoportot a program megalkotására.

Dr. Laczka Éva elnökhelyettes a KSH-ban végzett munkáról szólva elmondta, hogy feladatuk az adatok gyûjtése és az információk szolgáltatása a döntéshozóknak – elsõsorban a szakminisztériumnak, az agráriummal foglalkozóknak, és természetesen a fiatal gazdáknak. Az elmúlt évben kissé kevesebb figyelem vetült a fiatal gazdákra, de nagyon fontos feladat annak feltárása, amit a közel 80 ezer gazdaságról megtudtak. Az Agryával kötött együttmûködési szerzõdésük célja, hogy rendelkezésre bocsássanak minden olyan adatot, amely segíti a szövetség munkáját, a döntéselõkészítések és javaslatok kidolgozását.

Annyi már látszik, hogy minden tekintetben jobbak az ágazat mutatói az átlagosnál: a szakirányú felsõfokú végzettség a fiatal gazdák esetében általában jobb, és nagyobb méretû gazdaságot mûködtetnek, mint az átlag. Az együttmûködési megállapodásban a KSH vállalta, hogy minden adatot közrebocsát, amelyre a szövetségnek szüksége van.

A nagyobb tömegû adatot a hivatal megjelenteti egyrészt papíralapú formában, de rendkívül sok adat van ma már az elektronikus adatbázisokban, amelyek ingyenesen elérhetõek a KSH honlapján, illetve az ún. Kutatószobában, az egyedi gazdaságokra vonatkozó adatokat elemezni lehet. Reményeik szerint abban is segíteni tudnak, hogy népszerûsítsék és ismertebbé tegyék a fiatal gazdák ügyét. A nemzetközi statisztikai szféra 2013-at a statisztika évének nyilvánította, amely keretében nemzetközi akciókat szerveznek annak érdekében, hogy az adatok felhasználása még hatékonyabb legyen.

 

Harsányi Zsolt, az Axiál ügyvezetõ-tulajdonosa szerint tudomásul kell vennünk, hogy be kell vonni a fiatalokat az agráriumba, és az ágazat minden szereplõjének tennie kell ez ügyben! A MEGFOSZ decemberben egyhangúlag megszavazta, hogy 16 iskolából 700 gyerek kijuthasson az AGROmashEXPO kiállításra, és erre másfél millió forintot elkülönítettek. A nagyszámú érdeklõdés és a jelentkezés nyomán azonban 2 millió forintra volt szükség, és valamennyi tag beleegyezett a keret megemelésébe. Ez azért jelentõs momentum, mert a világon mindenütt „harcot” hirdettek annak érdekében, hogy becsábítsák a fiatalokat a mezõgazdasági gépészetbe. Mindenhol nagy probléma, hogy a kötöttségek miatt nem akarnak a mezõgazdaságban dolgozni a fiatalok. Inkább olyan munkahelyet keresnek, ahol a fix munkaidõ letelte után már szabadnak érezhetik magukat.

Az Axiál igyekszik megmutatni a városi közönségnek is, hogy mire képesek a mai technikák, és hogy nem a kaszálásról és kapálásról szól egy mezõgazdaságban dolgozó élete. A legkorszerûbb permetezõgépek például képesek éjszaka is dolgozni – ezekhez viszont kell az az ember, aki ezekbe a gépekbe beleül és tudja azt kezelni. A nagyszámú most meghívott fiatal jelentheti a potenciális kezelõit ezeknek a gépeknek, s remélhetõleg az idei 700 vásárlátogató közül sokan felfedezik a perspektívát ebben a szakmában. Az Axiál az Agryával való együttmûködésében látja annak a lehetõségét, hogy mezõgazdasági országként megfelelõ számú és képzett generáció nevelésében tudnak együttmûködni.

Szabó István igazgató, (OTP Bank) a fiatal gazdák finanszírozási lehetõségeit ismertette, hangsúlyozva, hogy a világ mai döntései az elkövetkezõ évtizedeket is meghatározzák. A pénzügyi világban egy formálódó bankunióról lehet hallani, s ha az EU tevékenységeit nézzük, akkor a 2014–2020-as költségvetéssel kapcsolatos terv, és az ahhoz kapcsolódó közös agrárpolitika jelentõsen befolyásolja majd a következõ évek támogatási rendszerét, illetve az ahhoz kapcsolódó finanszírozást. A magyar helyzetet jellemzõ három kardinális téma (termõföldrõl szóló törvény, integráció, illetve üzemszabályozás) olyan befolyásoló tényezõk, amelyek a mezõgazdaság, illetve a kis- és közepes birtokok erõsítését szolgálják, azaz éppen a fiatalabb gazdák térnyerését segítik elõ.

Az OTP két évvel ezelõtt kezdett aktívan foglalkozni az agrárium finanszírozásával, egy külön divíziót létrehozva. Mára sikerült elérniük, hogy a piac meghatározó szereplõjévé váltak és hitelállományuk dinamikusan növekszik. A generációváltás fontosságát és szükségességét vizsgálva két komparatív hátrány fogalmazható meg: tõke- és forráshiány tekintetében lényegesen hátrányosabb helyzetben vagyunk az unió legtöbb országához képest, és az elöregedés kérdése is a banki kockázati szempontokat figyelembe véve finanszírozási oldalról problémát jelenthet az elkövetkezõ idõszakban. A mezõgazdaság szakembereire lehet, és kell is számítani. A konferenciák és információs börzék tavaly nyolc alkalommal nyújtottak lehetõséget arra, hogy a fiatal gazdáknak szóló pénzügyi termékeiket is megismertethették.

Daoda Zoltán, az AGRO.bio szakmai igazgatója elmondta, hogy cégük harmadikként állt be az Agrya partnerei sorába, amely döntéshez a Vidék Kaland Program adta az ötletet. Õk maguk az elmúlt évben léptek ki termékeikkel a lakossági piacra, és fontosnak tartják, hogy a program keretén belül vidékre eljutó városlakók, akik megismerkednek az ottani élettel, a városban is megismerhessék azokat az újszerû biológiai technológiákat, amelyet immáron 13. éve próbálnak itthon és külföldön forgalmazni. Nagyon sok fejlesztésük van, és a fiatalok a legfogékonyabbak erre. Sok évrõl évre megoldandó feladat adódik a termõföld minõségének védelme érdekében. A talaj vízmegtartó képességét biológiai úton is lehet igen komolyan javítani, s ez kiegészítheti az aszály-, illetve öntözési stratégiát.

Az elmúlt év során igen jó tapasztalataik voltak az Agryával az információs börzéken – idén pedig nagyon készülnek a Vesd bele magad programra, amelyen több mint 300 iskola apró konyhakertjében tudják majd megmutatni a gyerekeknek a vegyszermentes talajmûvelést. Az egyetemi klubokban pedig sikeres elõadásokat tartottak – az újszerû lehetõségek és termékek már az oktatás szintjén is igen érdekesek lehetnek a tanulóknak.

Dr. Gyuricza Csaba dékán kiemelte, hogy a SZIE Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kara Magyarország legnagyobb felsõoktatási kara, egyúttal a legfiatalabb egyetemi vezetéssel bír. A dékán maga is nagyon fontosnak tartja a generációváltást, s ennek bizonyítéka, hogy hivatalba lépése második napján elsõként az Agryával kötöttek együttmûködési megállapodást egy tartalmas összefogás érdekében. Miközben forrong, és átalakulóban van a felsõoktatás, az elmúlt évek változásai is mélyen érintették az agrár-felsõoktatást, s arra késztették az intézményeket, hogy átalakítsák a gyakorlati és az elméleti képzés arányát.

Az Agryával való együttmûködés fontos eleme a Vidék Kaland Programhoz való kapcsolódás, melynek keretében az egyetemisták azokkal a fiatal gazdálkodókkal találkoznak példaként, akiktõl szívesen fogadják el a szakmai fogásokat és jó tanácsokat, amelyeket majd a végzésük után fognak tudni használni. Az egyetemen az országban egyedülállóként létrehívtak egy szakmai tanácsadó testületet a karon, amelybe azokat a szakembereket, vállalkozói partnereiket hívták be, akik a munkaerõpiac oldaláról tudják az igényeiket és elképzeléseiket megfogalmazni. A visszajelzés rendkívül fontos, hiszen az egyetem a munkaerõpiacra képezi a fiatalokat.

 

Dr. Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezetõ elnöke kijelentette, hogy a szervezetük egy megújulásra képes új típusú mezõgazdasági érdekképviseleti közösség. Egy év alatt megtalálták azokat a partnereiket, akik hasonlóképpen gondolkodnak, mint õk, s akikkel hosszabb távon tudnak a magyar mezõgazdaság jövõjérõl elmélkedni. Az Agrya sokat dolgozik azon, hogy a mezõgazdaságot a társadalom egésze felé forduló kommunikációval képviselje – ez leginkább a gazdák dolga, hiszen õk tudják leghitelesebben megmutatni saját magukat.

A szövetség élen jár abban, hogy valós képet mutasson arról, mi egy gazdálkodó munkája, és hogy ez milyen életformát, illetve perspektívát jelent. Programjaik közül a Vidék Kaland Európa-szerte elismertté vált, s a közelmúltban az EB a legjobb kommunikációs programnak ítélte. Az Agrya legfontosabb célja, hogy egészséges szakmai együttmûködõ közösség jöjjön létre az agráriumon belül az õket jellemzõ bizalom–hitelesség–szakmaiság jegyében.

-Keresztes-