MENÜ

Átlag feletti teljesítmény egy átlag alatti évben is!

Oldalszám: 69
2014.01.17.

A 2012-es esztendõ igen szélsõséges volt a mezõgazdaság számára. Sokan mondták, hogy régóta dolgoznak a mezõgazdaságban, de ilyen nehéz év nagyon régen, vagy talán nem is volt. Sok gazdaság zárta az évet negatív mérleggel vagy nulla körüli jövedelmezõséggel. Ahogy az öregek mondják: egyik év visz, másik hoz. Az biztos, hogy a tavalyi év az szinte mindenkinek vitt. Viszont abból kiindulva, amit most látunk a szántókon, bizakodhatunk abban, hogy a 2013-as esztendõ hozni fog.

 

Egy növény jövedelmezõségét a termény hozamának és árának szorzata és a ráköltött inputanyagok különbsége adja. Ez egy egyszerû képlet. Sajnos az árán nem sokat tudunk változtatni. Vannak technikák, hogy miként lehet befolyásolni a termény árát, de erre most nem térek ki. A felmerülõ költségekbe már több a beleszólásunk termelõi szinten is, hiszen mi választjuk ki a használt anyagokat, gépeket és mûveleteket. Azt hiszem, hogy a leglényegesebb kérdés viszont az, hogy a hozamra hogyan tudunk hatást gyakorolni, hiszen ezzel tudjuk igazán befolyásolni az év végi mérleg nyelvét.



A tavalyi év a kukorica szempontjából nem indult kimondottan rossznak. Bár a téli csapadékok mennyisége elmaradt a sokévi átlagtól, azonban a kukorica kezdeti fejlõdésének idõszakában volt némi csapadék. Sajnos igen sanyarúan folytatódott az év. A csapadékhiányt tetõzte a légköri aszály, amely valósággal elégette a kukorica virágzása idõszakában a polleneket. Ennek következtében nem volt termékenyülés és kapás kultúránk a megszokott átlagokhoz képest igen alacsony hozamokkal szerepelt szerte az országban. Ahol a gyomszabályozás nem sikerült jól és a gyomok sokáig elszívták az állomány elõl a vizet, ott sok esetben nem is volt mit betakarítani. A szélsõséges idõjárás tavaly még látványosabban kiélezte a növényvédelmi problémákat, mint ahogyan az egy átlagos évben lenni szokott.



Mára már köztudott tény, hogy a kukorica hozamára igen nagy befolyással bír a korai gyomosodás. Régi tankönyvekben is megtaláljuk az intelmet, hogy a kukorica gyomszabályozása az elsõ 6 hétben a leglényegesebb, a késõbbi gyomosodás már nem jár akkora terméselvonó hatással, mint a kezdeti fázis. E miatt van az, hogy a kukorica herbicidjei között olyan nagy súllyal foglalnak helyet az korai posztemergens típusú anyagok. Ezeknek a növényvédõ szereknek a lényegük az, hogy nem kell sokáig várni a kijuttatással, mert a kint lévõ gyomokat elviszik, tartamhatásuk révén pedig a késõbb kelõeket is kordában tartják annak érdekében, hogy a kukorica konkurencia nélkül tudjon indulni és fejlõdni.



A 2012-es év tavaszán találkoztam elõször az akkor még kísérleti stádiumban lévõ SUMICORN-nal, akkor még egy gazdaság agronómusa, növényvédõseként. Érzékelve a tavaszi csapadékmentes idõszakot, kicsit félve gondoltam a korai posztemergens megoldásokra. Tartottam attól, ha nem ázik be a kezelés, akkor csak a kikelt gyomokat kapcsoltam ki a rendszerbõl, a késõbb kelõek viszont elõre fognak nekem köszönni a dûlõúton, mert õk nem találkoztak a hatóanyaggal. Mégis úgy döntöttem, hogy lesz korai kezelés. Utólag azt mondom, hogy bár csak nagyobb felületen döntöttem volna a korai posztherbicidek mellett, mert ezek lettek a legszebb kukoricák.

 

A SUMICORN-ban a Click Combi herbicid (2,5 l/ha) egészült ki mezotrionnal (0,33 l/ha). Tavaly ezt a megoldást együtt még nem forgalmazták, így mi állítottunk össze egy kezelésre valót Szabó Roland gyombiológussal (Sumi Agro Hungary Kft.). A kijuttatásra egy 6,66 ha-os táblarészt jelöltünk ki egy több mint nyolcvan ha-os táblából.



A parcellára jellemzõ volt a kakaslábfû (Echinochloa crus-galli), a csattanó maszlag (Datura stramonium), a parlagfû (Ambrosia artemisifolia), a kövér porcsin (Portulaca oleracea) és a mezei aszat (Cirsium arvense). Az évelõ kétszikû kérdést – mivel az csak foltszerûen volt jelen – a kísérlet beállítása elõtti héten rendeztem egy 2,4 D hormonnal. A 2012-es kezeléseink nagy része a sok egyéb tényezõ miatt csúszott, így a kísérleti rész is „utolsó pillanatos” volt. A permetezés idején a kukorica átlag 4 leveles volt, a kakaslábfû a gyökérváltását megkezdte, a kétszikûek viszont ideálisnak mondható 2, inkább 4 levelesek voltak. A készítmény 250 l/ha vízzel hatásfokozó adalékanyag nélkül lett kijuttatva duplaréses barna (TTJ60 típusú és 0,5-ös résméretû) fúvókákkal. A tavalyi idõjárás igen szeles volt, azonban sikerült a kezelés idõszakában kifogni egy szélcsendes idõszakot. A permetezés után két nappal kapott a terület 10 mm esõt.



A kísérlet beállítása után pár nappal már láthatóan nem érezte jól magát a fent megnevezett célcsoport. A tünetek a gyomnövényeken enyhe sárgulással kezdõdtek és elszáradással végzõdtek. A hatóanyag-együttes nagyon jól dolgozott, a kukoricán kívül semmi nem maradt a területen (lásd a képet).

 

 


 

SUMICORN-nal kezelt terület Dabason 2012-ben

 

 

 



A fent említett fenológiában volt a gyomok 90%-a, de akadt más – jóval fejlettebb és éppen csírázó – fejlõdési stádiumban lévõ gyomnövény is. A SUMICORN válogatás nélkül vitte el a célcsoport 99,9%-át. Azért nem mondok 100%-ot, mert elképzelhetõ, hogy volt valahol a 6,66 ha-on belül egy szál, de én nem találtam egyet sem. A másik, nagyon tetszetõs tulajdonsága a hatóanyag-együttesnek az, hogy az egész tenyészidõ alatt gyommentesen tartotta a területet. Még a betakarítás idõszakában is csak kukoricával találkoztunk a táblán.



Mivel a gazdaság fõ profilja a tejtermelés, ezért az én feladatom a jó minõségû takarmány elõállítása volt. A csattanó maszlag egy állatok számára is mérgezõ növény, ezért nagy hangsúlyt kellett arra fektetnünk, hogy távol tartsuk a takarmánytól ezt, a telep számára igen veszélyes gyomot. A szóban forgó kivitelezésnek a szarvasmarhatelep szilázs célú kukoricatáblája adott teret, így számomra nagy kérdés volt, hogy a csattanó maszlag milyen választ ad a SUMICORN-ra. Nagy örömömre szolgált, hogy egész betakarításig szóhoz sem jutott. A kikelt maszlagokat szépen leszárította, a talajban lévõeket pedig kicsírázni sem engedte.



Fontos megemlíteni, hogy a tábla igen heterogén talajadottságú, így a nevezett táblarészben is volt egy homokos, sóderdombos vonulat. Ezekre a nagyon laza szerkezetû területekre jellemzõ a kövér porcsin, azonban a kezelés hatására nem maradt életben és nem jelentkezett élettérért egy egyed sem.



A mögöttünk lévõ igen nehéz év után gazdaságaink jövedelmezõssége 2013-ban a hozamok növelésével, véleményem szerint a kukorica esetében a korai posztemergens technológiák jobb kihasználásával valósulhat meg. A SUMICORN egy olyan új megoldás, amely segítségével elérhetjük ezt a célt. Lenyûgözõ hatékonyságával és kimagasló tartamosságával könnyedén válhat a korai posztemergens szegmens kiemelkedõ herbicid együttesévé.

 



Gellén András

www.sumiagro.hu