MENÜ

A repce tavaszi tápanyag ellátása

Oldalszám: 84
2014.01.14.

Az õszi káposztarepce tenyészidejének tavaszi idõszakában sok felvehetõ tápanyagot igényel, ezért a termesztéstechnológia nagyon fontos részeleme a tavaszi tápanyag-utánpótlás szakszerû végrehajtása.

 

 

Mivel a terméshozamot mintegy 30%-ban a technológia határozza meg és ezen belül jelentõs a tápanyag ellátás szerepe, ezért is nagy figyelmet igénylõ mûvelet.

 

A repce intenzív növénykultúra, a fajlagos tápanyagigénye jelentõs a makro tápelemekbõl:

- Nitrogén hatóanyag: 55 kg/1 tonna termés/ha

- Foszfor hatóanyag: 35 kg/1 tonna termés/ha

- Kálium hatóanyag: 43 kg/1 tonna termés/ha





A zavartalan vegetatív fejlõdéshez, termésképzéshez elengedhetetlen a mezo- és mikroelemek jelenléte is.



A termést elsõsorban a nitrogén határozza meg. A repce nitrogénigénye a tavasz folyamán folyamatos ütemben nõ, maximumát a virágzás idejére éri el. A nitrogén hiányakor a növekedés leáll, a levelek sárgulnak. Az õszi mérsékelt nitrogénigény után tavasszal a lehetõ legkorábban könnyen felvehetõ nitrogénre van szüksége a repcének: a legyengült állományt kell újraindítani, a tél végi stresszben elpusztult levélzetet pótolni és megindítani az oldalhajtások képzését. A tavaszi N-adagot megosztva adjuk ki: 60%-át a tél végén, 40%-át zöldbimbós állapotban. Kerülendõ az egyoldalú N-mûtrágyázás, valamint az egyszeri nagymennyiségû nitrogénkijuttatás is. A nitrogénformákat a kijuttatás idõpontja, célja, a talaj kémhatása, a termékek ára és az idõjárás határozzák meg. A fejletlen repcéknek nagyobb nitrogénadagot adjunk, és korábban indítsuk meg a fejlõdésüket. Gyors felszívódáshoz a nitrátforma alkalmas, míg a lassúbb, fokozatos feltáródáshoz az ammónium, karbamid vagy más kombinált formációk használhatóak. A kezdeti idõszakban a szárlevelek fotoszintetizálnak, a virágzás után pedig a zöld szárrészek és a becõk. Célunk az optimális zöld tömeg biztosítása a nagy terméshozamhoz. A termés nagyobbik része a másod és harmadlagos elágazásokon lesz, ezért nagyon fontos az oldalhajtás képzõdések hormonális szabályozásának tápanyagokkal történõ befolyásolása.



Alapesetben a foszfor és a kálium teljes mennyiségét õsszel juttatjuk ki, bedolgozva a talajba.



Tavasszal a foszfor felvétele a talajból fokozatosan nõ, maximumát a virágzáskor, magképzõdéskor éri el. Miután jótékony hatással van a gyökérképzõdésre és kedvezõen befolyásolja az oldalelágazások számát és az olajtartalmat, ezért még nem késõ a tavaszi regenerációt indító fejtrágyákkal sem kijuttatni.



Az õszi káposztarepce jelentõs mennyiségû káliumot vesz fel a talajból. A kálium felvétele a szárnövekedéstõl kezdve fokozódik, maximumát virágzás idejére éri el. A kálium javítja az ellenálló képességet, és a foszforhoz hasonlóan tavasszal is adagolható vízoldható fejtrágyában, starterben.

 



A mezo- és mikroelemek a repce tápanyagellátásában:



Kén: Fontos szerepe van a fehérjék, szénhidrátok, zsírok szintézisében, néhány aminosav felépítõje. Segíti a nitrogén hasznosulását, mintegy 30-50kg/ha kijuttatása szükséges évente. Ennek ideje az elsõ kora tavaszi nitrogén fejtrágyával vagy a szárormányos elleni védekezéssel együtt.



Mész: A savanyú talajokon mindenképpen szükséges, lehetõleg az elõvetemény alá adjuk. Mennyisége évi 50 kg/ha CaO.



Magnézium: Klorofil alkotórésze, fontos szerepe van a fotoszintézisben, a fehérje elõállításban, az energiaháztartásban. Szükséges dózisa 30-50 kg/ha/év MgO.



Bór: Szükséges a virágkötõdéshez, jó termékenyüléshez. Általában a virágzás elõtti lombtrágyával együtt adagoljuk.

 



Néhány példa a repce tavaszi tápanyagellátásra az üzemi gyakorlatból:



Gyümölcskert Rt., Nagykanizsa, Vuity József: Osztott tápanyag utánpótlást alkalmaznak, foszfor és kálium az elõvetemény alá kerül kijuttatásra. Az õszi nitrogén mennyisége 20-30 kg/ha hatóanyag. Tavasszal összesen 140-150 kg/ha mészammon-salétrom hatóanyagot adnak ki. Kora tavasszal a teljes mennyiség 70%-át, zöldbimbós állapotban a maradék 30%-ot. A tavaszi N-hasznosulást lombra kiadott keserûsó adagolással segítik. Bór a permetszereikkel kerül ki és használnak stresszoldókat, növényi kondicionáló anyagokat is a lombtrágyázással egymenetben.



Lengyeltóti, Légrádi Miklós: február végétõl nagy kéntartalmú, osztott hatóanyagú nitrogén kiadása 250-300 kg/ha. A második adag 50 kg/ha 27%-os N, vagy száraz tavasz esetén 34%-os N, amíg a szárakat nem sértve bele lehet menni az állományba. Az elsõ permetezésnél kén, a második rovarölõszeres permetezéssel bór kerül kijuttatásra, a stressztûrésre növényi kondícionáló biostimulátorok használatosak.



Öt+Egy Kft., Nagyszénás, Temesvári Mihály: február végén a csapadék elé 200 kg/ha 46%-os karbamid kijuttatása, majd március elején NS (26%-20%) 200 kg/ha. Az elsõ rovarvédelemmel és tavaszi regulátorral együtt bórral dúsított algás lombtrágya kipermetezése (5l/ha). Virágzáskor repülõvel 100 kg/ha ammónium-nitrát kerül kijuttatásra.



Dalmand Zrt. a Bonafarm csoport tagja, Tóth Szabolcs: az elsõ fejtrágya február végén, 34%-os N 80 kg/ha hatóanyag, a második zöldbimbós állapotban 35 kg/ha hatóanyag 34%-os N-bõl. A másik technológia szerint február végén NS(23%-+31%) mûtrágya 200 kg/ha és a második alkalommal 200 kg/ha ammónium-nitrát. Bór és stimulátorok a permetezésekkel együtt kerülnek az állományra. Tápanyag kijuttatás talajvizsgálat és szaktanácsadás alapján, 4 t/ha termésszintre számolva.

 

 

Táczi József

fejlesztõmérnök

Monsanto Hungária Kft.