MENÜ

A RENDSZERES CSÜLÖKÁPOLÁS FONTOSSÁGA

Oldalszám: 119
Pásztor Szilvia 2014.01.14.

 

A CSÜLÖK ELVÁLTOZÁSAI



A csülökszaru folyamatosan termelõdik, a szarufal hossza, havonta 6–10 mm-t növekszik. A szilárd és száraz talajon szabadon mozgó állatokon a szaru növekedése és kopása körülbelül azonos mértékû. Ilyen egyedeken a hegyfali és sarokfali szaru is egyformán kopik, ezért a szarutok alakja szabályos marad. A mélyalmos istállóban tartott állatokon a szaru alig, vagy szinte egyáltalán nem kopik, így aránytalanság jön létre a hegyfali és a sarokfali szaru hosszúsága között. Egyik rész jobban növekszik a másiknál. Ez következik be a lekötött teheneken, illetve a szûk helyen tartott és nem jártatott szarvasmarhákon. Ezeken az állatokon a csülökszaru túlnõ, és az egész szarutok eldeformálódik. A rendellenességek a következõk lehetnek:



- istállócsülök: a hegyfal kismértékû túlnövekedése;

- papucscsülök: a hegyfal nagyobb mértékû túlnövekedése és felhajlása;

- ollós csülök: a két csülök túlnõtt szarujának keresztezõdése;

- görbe csülök: amikor a csülök oldal- és sarokfala erõsen domború, s áthajlik a talpi felületre is, a belsõ oldalfal pedig erõsen homorú lesz, ezáltal a csülök dugóhúzószerûen elgörbül.



A csülök eldeformálódása megváltoztatja a végtag terhelési viszonyait, ami a csülök egész struktúrájában jelentõs károsodásokat okoz. A terhelési irányok megváltoztatásával a csülök irhájában vérkeringési és tápanyagellátási zavarok, nyomási atrófiák, heveny és idült gyulladásos folyamatok keletkezhetnek.



A szabálytalan terhelés miatt nem csak az irhában, hanem az ujjízületekben, sõt a csülökcsontban is kóros elváltozások jönnek létre: az ízületekben torzító ízületgyulladás, a csülökcsont hegyében pedig sorvadás figyelhetõ meg. Az elõrehaladott elváltozások súlyos sántaságot okozhatnak.

 



A CSÜLÖKBETEGSÉGEK ÉS OKAI



A sántaság a tejtermelõ gazdaságok egyik legfontosabb egészségügyi problémája a tõgygyulladás és a reprodukciós zavarok mellett. A csülökproblémák elõfordulása folyamatosan emelkedik az elmúlt 20 évben, és néhány szarvasmarhatartó telepen az állatok felét évente legalább egyszer érinti a probléma.



A kiváltó tényezõk lehetnek:

- a tehenek elhelyezése kemény, nedves, érdes felületen;

- az állatok számára nem megfelelõen kialakított pihenõ tér;

- a csülkök folyamatos érintkezése nedves trágyával;

- csúszós padozat;

- nem megfelelõ, bendõacidózist okozó takarmányozás;

- a sántaság tüneteinek késõi felismerése és késedelmes kezelése;

- szakszerûtlen körmözés;

- genetika;

- magas fertõzési nyomás.





A leggyakrabban elõforduló lábvégbetegségek és rendellenességek:

- ujjak közötti bõrgyulladás (Dermatitis interdigitalis),

- ujjak közötti phlegmone (Phlegmona interdigitalis),

- ujjak közötti szövetszaporulat (Hyperplasia interdigitalis),

- Mortellaro-féle betegség (Dermatitis digitalis),

- Laminitis (Pododermatitis aseptica diffusa),

- traumás talpfekély (Pododermatitis circumscripta traumatica).



A tehenek legalább harmada két vagy több betegség miatt kerül selejtezésre, ezért a selejtezés oka sokszor nem egyértelmû, mert kiesési okként általában csak egyet tüntetnek fel. A statisztikák azt igazolják, hogy az alacsony termelés és meddõség miatt selejtezett tehenek mintegy 80%-ának valamilyen lábvégbetegsége is volt.



Nem könnyû pontosan megállapítani, hogy például a kondícióromlás vagy egyes szaporodás-biológiai eredetû rendellenességek hátterében lábvégbetegség húzódik meg, vagy éppen fordítva, az egyes csülökbetegségek más betegségeknek a szövõdményei, esetleg az ellenálló képesség általános csökkenésének a következménye.

 



A CSÜLÖKBETEGSÉGEK KÖVETKEZMÉNYEI



A kezelési költségek növekedése, a csökkent tejtermelés, a rosszabb szaporodási mutatók és a selejtezések emelkedõ száma jelentõs gazdasági károkat okoznak.



Nagyságrendileg a következõ veszteségeket vonja maga után:

- csökken a tejtermelés, csökken a tejárbevétel (kb. 65%),

- gazda többlet munkaideje (kb. 10%),

- testtömegcsökkenés miatti veszteség (kb. 9%),

- idõ elõtti selejtezés és elhullás (kb. 8%),

- szaporodás-biológiai zavarok, hosszabb a két ellés közötti idõ miatti veszteség (kb. 5%),

- állatorvosi kezelési költségek, gyógyszerek ára (kb. 3%).

 


 

Medencés lábfürösztés csülökápoló-szeres vízzel

 

 

 



A CSÜLÖKÁPOLÁS FONTOSSÁGA



A csülökápolásnak azért is van nagy jelentõsége, mert a szubklinikai eseteket segíti idõben felderíteni és a várható éves tejveszteségek ezáltal megelõzhetõek.



Nagyon lényeges az elváltozások idõben való felismerése. Ha egy végtagbántalomban szenvedõ tehén gyógyítását a betegség kezdetétõl csak a 2., 3. napon kezdjük el, akkor a tejtermelés csökkenése 20%-os lehet. Ha már a betegség észrevételekor, de legalább az elsõ 12 órában elkezdjük kezelni, akkor az éves tejtermelés csak 10%-kal csökkenhet.



A lábvégbetegségek megelõzésének alappillérei az évi kétszeri szakszerû körmözés, a napi végtagellenõrzés, és a rendszeres lábfürösztés beiktatása (lásd a képet). Mindezek kevesebbe kerülnek, mint a késõbbi gyógyítás. A genetikai hajlam az ilyen fajta betegségekre mindösszesen 15–20%. A tehén lábainak egészségét, tehát több, mint 80%-ban a tartás, a takarmányozás és az ápolás befolyásolja. Az esetek jelentõs részében a csülökbetegség miatti veszteségeket a jó tartási körülmények biztosításával, a gondos, megelõzõ csülökápolással és a tehén igényeit jobban közelítõ takarmányozással jó eséllyel elkerülhetjük.

 

 



Összeállította: Pásztor Szilvia

 



A FELHASZNÁLT IRODALOM:

DR. HORVÁTH Zoltán: Szarvasmarha-egészségtan, Mezõgazdasági Kiadó, Bp., 1983.

EGRI Borisz: Az állategészség-védelem alapjai, Mezõgazda Kiadó, Bp., 2009.

DR. ÓZSVÁRI László: Állategészségügyi döntéselemzés a tejtermelõ gazdaságokban, Doktori értekezés, Gödöllõ, 2004.