MENÜ

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon?

Oldalszám: 94-96
2014.01.14.

A szójából, mint fehérjedús növénybõl – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvõ igényekhez képest elenyészõ. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékû a 35 000–40 000 hektár szójatermõ terület. De vajon miért nem akarnak a termelõk szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselõit.

 

 


 

 

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítõi, -termesztõi, -termeltetõi, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmû választ megfogalmazni. Miért?



Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetõvé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.



A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésû szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielõtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkezõ Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!



Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)



1. Célszerûségbõl:

- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.

- Szükséges az emberi táplálkozásban.



2. Termesztési elõnyök reményében:

- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.



3. Gazdasági megfontolásokból:

- hosszú távú piaci lehetõséget jelent,

- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,

- csökkenthetõk a takarmányozási költségek,

- versenyképességet növel.



4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.



5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.



A terület növelésének feltételei – ahogy a szerzõ a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésû fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

 



MI A TEENDÕ?



Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerû „igazítani”. (Vetésváltási idõ csökkentése!)



Hazai forrásból célszerû dotálni:

- a szántóföldi termelést,

- a szójafeldolgozók (fullfat) létesítését,

- a fullfat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.



A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az elõzõekben megfogalmazott támogatásokat a termelõknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!



A címben feltett kérdésre a válasz az, hogy az adottságaink mellé gazdasági érdekeltséget kell teremteni! Mégis, mi mozgatná a piacgazdaságot, mint az érdek?

 

 


 

 

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-mûszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítõ munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetû. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)



A szója termõterületének jelentõs emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban mûködõ vetésváltási elõírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitûzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitûnõen bevált a két növény váltótermesztése.



A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésbõl) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már mûködõ takarmányfeldolgozási fõként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai elõállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.



A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendõnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédõszer-gyártó cégek a világban a GMO elõretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.



A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évrõl évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevõk ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.



A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttmûködésre és együttgondolkodásra van szükség.



A vertikum minden szereplõjének van feladata:



- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).



- Mezõgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetõmag-elõállítás, növényvédõszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).



- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).



- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).



A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhetõ el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelõnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthetõ feladatai.

 

 


 

 

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelmûen mérhetõ. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerûen megerõsítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos elõrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelõtlenségnek tûnik, ráadásul minden szempontból a szélsõségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.



Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdõdött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhetõ. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintû végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevõjének, termelõnek, feldolgozónak, kereskedõnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdõdött Csehországban, bõvül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényezõ. A genetikai alapok folyamatosan fejlõdnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsõsorban a gépesítés. Nagy elõrelépést valószínûleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetõen ebben is lesz elõrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentõsen visszafogja a fejlõdésben.



Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.



Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezõje az emberi tényezõ. Ez két oldalról is alapvetõ fontosságú. Ha van felsõ akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlõdhet. Ez manapság elsõsorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog mûködik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsõsorban a szója idõjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.



Az emberi tényezõ másik fontos oldala az, amit a termelõ jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekrõl, például a repcérõl is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentõ aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelõ gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bõvülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.



Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tûnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezõgazdasági termékeknek változó feltételû, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

 

 


 

 

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetõje és emellett a vetõmag üzletág vezetõje is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.



A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évrõl évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetõség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.



A vetõmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minõségi oldalra történõ váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetõmagot a legtöbb cégnél már nem kilógrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történõ felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetõmag oldalról is adott lenne a siker.

 

A termelõ oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelõtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelõtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezõ években ez pozitív irányba fog mozdulni!



Az integrátorok részérõl is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedõ cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítõ növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

 

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezõgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezõbbé téve a szója termesztését régiónkban!



Mi a magunk részérõl (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

 

 


 

 

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsõsorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?



A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági elõnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelõ információk, kellõ idõben. Mit vessek? Kinek adjam el?



A vetõmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem elõtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.



Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellõ hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követõen jellemzõen a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentõsen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektõl „új formában” hozza forgalomba a szója vetõmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensû anyag (oltóanyag + növekedésserkentõ) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelõzõleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredõ kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelõkre.



Cégvezetõként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetõsége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsõk között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetõség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentõs felárral is honoráljuk.



A megoldás tehát véleményem szerint a kellõ szintû és korrekt tájékoztatásban rejlik!



Ebben a témakörben is szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt a Bécs melletti nemzetközi fajtabemutatónkra és jubileumi ünnepségünkre 2013. június 12-én Probstdorfban. Részletek a www.karintia.hu oldalon.





-an-