JOGI TUDNIVALÓK: A családi gazdaság alapítására és mûködtetésére vonatkozó alapvetõ szabályok

A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény rögzít a családi gazdasággal kapcsolatos néhány alapvetõ fogalmat. A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérõl, mûködtetésérõl, valamint kiemelt támogatásukról pedig a 326/2001. (XII. 30.) kormányrendelet rendelkezik.

A családi gazdaság a gazdálkodó család tagjai közötti szerzõdéssel jön létre. A szerzõdésben a családtagoknak rendelkezniük kell a tulajdonukban és a használatukban lévõ termõföldterületnek és az annak megmûveléséhez szükséges vagyontárgyaknak legalább öt évre a családi gazdálkodó részére történõ átadásáról, a személyes közremûködés formájáról és a teljes foglalkoztatású családtag személyérõl, valamint azokról a mezõgazdasági és kiegészítõ tevékenységekrõl, amelyet folytatni kívánnak. A családi gazdaságot a családi gazdálkodó vezeti, õ szerezhet jogokat és kötelezettségeket a családi gazdaság nevében, neki kötelessége gondoskodni a szerzõdés megkötése után a családi gazdaság mezõgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába történõ bejegyeztetésérõl. A kérelmet formanyomtatványon az illetékes Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságnál, vagy a Kormányablaknál lehet elõterjeszteni. A formanyomtatvány letölthetõ a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról az alábbi linken: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/nyomtatvanyok_fm/csaladi_gazdasag_

nyomtatvany.html.

A hatályos termõföldtörvény a családi gazdaság vezetõjével kapcsolatban a következõ kritériumokat támasztja:



- élethivatásszerûen mezõgazdasági, illetve mezõgazdasági és kiegészítõ tevékenységet kell folytatnia;



- mezõgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel kell rendelkeznie vagy ennek hiányában igazolnia kell, hogy legalább 3 éve folytatja a mezõgazdasági, illetve mezõgazdasági és kiegészítõ tevékenységét és ebbõl árbevétele származott;



- legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen legyen.

A gazdálkodó család tagjainak minõsülhetnek a családi gazdálkodó házastársa, élettársa, gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek is), unokája, szülõje, nagyszülõje, testvére.

Kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy a családi gazdaságba minden, a vezetõ és a tagok tulajdonában vagy bármilyen jogcímen használatában álló területet – ideértve a mezõ-, erdõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi földet is – be kell vinni. Kivételt képeznek ez alól a tagok tulajdonában álló olyan területek, melyek bérbeadásra kerültek, ezeket ugyanis csak a bérleti szerzõdés lejártakor kell bevinni a családi gazdaságba. Az így létrejött családi gazdaság nem lehet nagyobb 300 hektárnál.

A családi gazdaság mûködése során folyamatosan legalább egy családtag teljes – 8 órás foglalkoztatotti jogviszony – foglalkoztatásának kell megvalósulnia. Ez a személy lehet a vezetõ vagy bármely tag is. Ezen túlmenõen figyelemmel kell lenni arra, hogy a családi gazdaság vezetõjének élethivatásszerûen mezõgazdasági tevékenységgel kell foglalkoznia, azaz a jövedelmének több, mint az 50%-a kell, hogy a családi gazdaság tevékenységébõl származzon. Ez nem zárja ki, hogy mezõgazdasági tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságban tulajdonrésszel rendelkezzen. Viszont amennyiben az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti kompenzációs felárat érvényesíteni kívánja a családi gazdálkodó, azt csak abban az esetben teheti meg, ha bármilyen egyéb gazdasági társaságban 25%-nál kisebb tulajdonrésze van. Fontos, hogy a kompenzációs felár érvényesítése esetén minden tagnak regisztráltnak kell lennie a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál.

A hatályos termõföldtörvény szerint a családi gazdaságot érintõen csak a vezetõ szerezhet jogosultságot és vállalhat kötelezettséget. Ebbõl következik, hogy kizárólag a családi gazdálkodó nevében lehet támogatásokat igényelni a jelenleg irányadó jogszabályok szerint. Azaz azon támogatási jogcímek esetében, amelyek bejegyzett földhasználathoz vannak kötve. Követelmény a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részérõl, hogy a földhasználati nyilvántartásban a családi gazdaság vezetõje legyen földhasználóként nyilvántartva, a nevére kerüljön bejegyzésre a földhasználati jog.

A családi gazdaság, mint gazdálkodási forma további elõnye a hatályos termõföldtörvény által biztosított elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog. A családi gazdálkodót termõföld vagy tanya eladása esetén a Magyar Államot és a helyben lakó haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt követõen a helyben lakó szomszéd és a helyben lakó között a nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõt, illetõleg egyéni mezõgazdasági vállalkozót megelõzõen elõvásárlási jog illeti meg. Továbbá termõföld vagy tanya haszonbérbe adása esetén a volt haszonbérlõt követõen a helyben lakó szomszéd és helyben lakó között a nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõt, illetõleg egyéni mezõgazdasági vállalkozót megelõzõen elõhaszonbérleti jog illeti meg.

Az új földtörvény jelenleg ismert tervezete szerint a családi gazdálkodó fogalma úgy módosulhat, hogy annak az a családi gazdaságot bejegyeztetõ fõfoglalkozású földmûves minõsül, aki a családi gazdaságot vezeti, a földtörvény szerint nem önfoglalkoztató, õstermelõ, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezetnél sem áll munka, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

Fõfoglalkozású földmûvesnek pedig az új földtörvény jelenlegi állapota szerint az a földmûves minõsül, aki:



- a birtokában lévõ földeken úgy folytat önálló gazdálkodást, hogy más foglalkoztatónál nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló tagsági és egyéb jogviszonyban;



- a törvényes munkaidõnek legalább a felében személyesen folytat mezõgazdasági tevékenységet és éves jövedelmének több mint a fele e tevékenységbõl származik.

A kidolgozás alatt álló földtörvény konkrét rendelkezéseit még nem kívánom bemutatni, mivel számos változás történhet még a törvény elfogadásáig.

Dr. Bacskai Edina

ügyvéd