Takarmánycirkok gazdasági értéke, termesztésük elõnyei

A cirok 41 millió hektáros vetésterületével az 5. helyet foglalja el a világon a szántóföldi kultúrák rangsorában. Kelet-Közép-Afrikából származó melegigényes növényünk, így termesztése legnagyobb területen Afrikában (25 millió ha) és Ázsiában (9,5 millió ha) folyik. A legnagyobb hozamokat az USA-ban érik el, ahol a termésátlag 4–5 t/ha szemtermés a 2 millió hektár vetésterületen. Európa részesedése a világ cirok vetésterületébõl igen szerény, mintegy 115–120 ezer ha, melynek közel 80%-a Franciaországra és Olaszországra esik. Magyarország a ciroktermesztés északi határán fekszik, ahol a szemescirok vetésterülete az utóbbi évek átlagában már csak 3–4 ezer ha, a silóciroké 2–3 ezer ha, még a szudánifûé 1–2 ezer ha. A takarmánycirkok termõterülete az 1990-es években méltányosabb helyet foglalt el (40–60 ezer hektárt) takarmánynövényeink rangsorában.

Biológiai adottságok

Származási helyükbõl eredõen a cirokfélék szárazságtûrõ képessége kiváló. E tulajdonság részben annak köszönhetõ, hogy a cirok fõgyökere 150–160 cm mélyre lehatol és a dúsan elágazó mellékgyökerek a talaj felsõ 100–120 cm-es rétegét sûrûn átszövik. Így a cirok képes hasznosítani a legcsekélyebb csapadékot és a tenyészidõn kívül hullott, mélyebb talajrétegben tárolt vízkészletet is. A cirok szembetûnõ tulajdonsága, hogy a levélzeten és a száron fehér viaszbevonat van, ami csökkenti a növény párologtatását. Az egységnyi levélfelületre esõ kevesebb gázcserenyílás is a gazdaságosabb vízfelhasználást segíti. Fajlagos vízfelhasználása is a legkedvezõbb szántóföldi kultúráink között, mivel 1 kg száraz anyag elõállításához csak 150–200 liter vizet fogyaszt el, szemben a kukorica 300–350 l/kg-os transzspirációs együtthatójával. A cirok szárazsághoz való jó alkalmazkodására utal az is, hogy a tenyészidõ kezdetén a gyökérzetét fejleszti intenzívebben és csak késõbb indul meg a hajtásrendszer dinamikus fejlõdése. A cirok kiváló regenerálódó képességû, jól átvészeli az aszályos periódust. Fotoszintézisének hatékonysága magas hõmérsékleten, erõs fényintenzitásnál is kiváló, nagy szárazanyag-produkcióra (20–30 t/ha) képes. A cirokfélék kiváló alkalmazkodó-, jó tápanyag-hasznosító képességûek, ami lehetõvé teszi, hogy gyenge és közepes termõhelyi feltételek között is eredményesen termeszthetõk. A takarmánycirkok melegigényes növények, a szemescirok tenyészidõ alatti hõösszeg igénye 2800–3000°C és az a kedvezõ, ha a nyári hónapok középhõmérséklete meghaladja a 20°C-ot. Zöldtakarmány termesztésre az ország egész területe alkalmas, mert a nyári középhõmérséklet eléri a 18°C-ot.

Gazdasági érték

A takarmánycirkok kedvezõ élettani tulajdonságaik mellett kitûnnek gazdasági értékmérõ tulajdonságaikkal és sokoldalú hasznosíthatóságukkal.

Szemescirok



Hazai nemesítésû szemescirok fajtáink potenciális termõképessége 9–10 t/ha. Száraz években, gyengébb termõhelyi körülmények között mintegy 30%-kal múlják felül a kukorica terméshozamát. A szemescirok nem csak termõképességben, de takarmányértékben is versenyképes a kukoricával. A szem fehérjetartalma 10–13%, emészthetõ nyersfehérje aránya kissé kedvezõbb a kukoricáénál. A fehérjén belül az esszenciális aminosavak aránya 42–45%, lizinben, metioninban és cisztinben viszonylag szegény, a fehérje biológiai értéke a kukoricáéhoz hasonlóan közepes. A szemtermés keményítõtartalma 68–75%, még olajtartalma 3,2–4,0%. Abraktakarmányként hasznosítva takarmánykeverékekben állatfajtól függõen 20–60%-ban helyettesítheti a kukoricát. A kukoricához hasonlóan a szemtermésbõl bioetanol állítható elõ.

Silócirok



Köztermesztésben lévõ silócirok fajtáink genetikai termõképessége 75–85 t/ha zöld- és 23–28 t/ha szárazanyagtermés. A silócirok kiváló termésbiztonságát jellemzi, hogy Szarvason 2012-ben végzett kísérleteinkben, amikor a tenyészidõ alatt 90 mm csapadék hullott és a júliusi, augusztusi középhõmérséklet 25°C körüli volt, a kukorica augusztusban leszáradt és szemtermést nem hozott, akkor a silócirok 33–37 t/ha zöldtermést produkált. Nagy termõképességének és viszonylag kedvezõ beltartalmának köszönhetõen területegységre vetített takarmányértéke igen jelentõs. A viaszérésben betakarított, mintegy 30–35% szárazanyag-tartalmú silócirok száraz anyagra vonatkoztatott beltartalmi jellemzõi: nyersfehérje 9–11%, emészthetõ nyersfehérje 4–6%, nyerszsír 1,7–2,3%, nyersrost 16–22%, N-mentes kivonat 55–60%, keményítõérték 440–470 g/kg. Önmagában, valamint silókukoricával társítva is kiváló minõségû szilázs készíthetõ belõle. Egyes silócirok fajták cukortartalma jelentõs (15–18%), ami alkalmassá teszi azokat bioetanol elõállításra is. Új alternatív hasznosítást kínál a silóciroknak a biogáztermelés.

Szudánifû



Szudánifû fajtáink két illetve három kaszálással 80–120 t zöldtermést, 22–26 t szárazanyagtermést képesek adni hektáronként. A szudánifû alkalmas legeltetésre, zöldszecska- és szénakészítésre. Takarmányminõsége a bugahányás kezdetéig a legjobb, ekkor fehérjetartalma 13–15%. Késõbbi fenofázisban emészthetõ nyersfehérje- és energiatartalma jelentõsen csökken, míg rosttartalma növekszik. Hasznosítását 60–80 cm-es állománymagasságnál kezdjük meg. A szudánifû jól társítható kukoricával, borsóval. A hibridek és fajták HCN (ciánhidrogén)-tartalma 50–60 cm növénymagasság felett már alacsony, biztonsággal etethetõk, ciánmérgezéstõl nem kell tartani.

Agrotechnikai szempontok és elõnyök

- A termõhely megválasztásánál használjuk ki a cirok jó szárazságtûrõ és alkalmazkodóképességet, mert gyenge és közepes termõhelyi adottságoknál versenyképes a kukoricával és gazdaságosan termeszthetõ. Elõveteményre nem igényes, önmaga után is termeszthetõ.



- A takarmánycirkok magja viszonylag apró, a gyors keléshez nyirkos, aprómorzsás és kellõen tömörített magágyat igényelnek.



- A takarmánycirkok nagy tápanyagigényûek, de jó tápanyag-hasznosító képességüknek köszönhetõen kevesebb mûtrágya-felhasználással termelhetõ meg egységnyi száraz anyag, mint kukoricával.



- A cirokfélék vetését fõnövényként 12–15°C-os talajhõmérsékletnél, április végén, május elsõ dekádjában végezzük. Azonban a korai érésû szemescirkok, valamint a silócirok május végéig másodvetésben is vethetõk.



- A takarmánycirkok vetõmagja olcsóbb, a hektáronkénti vetõmagköltség kisebb.



- A kezdeti fejlõdésük lassú, így könnyen elgyomosodhatnak, de ma már vegyszeres gyomirtásuk jól megoldott.



- Hazai hibridjeink gomba- és vírusbetegségekkel szemben ellenállóak, ezért a vegyszeres növényvédelem elhagyható. Jelentõs gazdasági kárt okozó kártevõkkel nem kell számolni, ami ugyancsak a növényvédelem költségét csökkenti.



- A takarmánycirkok termesztése speciális gépeket nem igényel, a kukorica-, silókukorica- és a gabonatermesztésben használt gépekkel a technológiai mûveletek elvégezhetõk.

Prof. Dr. Izsáki Zoltán

Szent István Egyetem

Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar

Szarvas

Irodalom

- Antal J. (Szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1., 2. Mezõgazda Kiadó, Budapest.

- Chrappán Gy. – Fazekas M.-Lazányi J. – Siklósiné Rajki E. (Szerk.: Fazekas M.): 1997. Amit a cirok- és madáreleség-félékrõl tudni kell. AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft., Budapest.

- Izsáki Z. – Lázár L. (Szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetõmagtermesztése és kereskedelme. Mezõgazda Kiadó, Budapest.