A talajvédelmi tervek készítésének jogi szabályozása

Alapvetõ társadalmi érdek tehát, hogy minden termõföldön megvalósuló tevékenység úgy valósuljon meg, hogy az a talaj termékenységét kedvezõtlenül ne változtassa. A talajpusztulás ütemének világméretû felgyorsulása vezetett ahhoz, hogy az agrártudományokon belül külön szakterület kezdett foglalkozni a talajvédelem kérdéseivel. A probléma jelentõségét felismerve hazánkban 2007-tõl törvény szabályozza a termõföld védelmét.

 

(2007. évi CXXIX. törvény a termõföld védelmérõl)

Talajvédelem

A talajvédelem összetett fogalom, amely magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelynek célja a termõföld fizikai, kémiai és biológiai károsodása elleni védelme. A talajvédelem elsõdleges feladata a talaj termõképességének megõrzése, hiszen a talaj termékenységének elvesztése egy adott területen a mezõgazdasági termelés megszûnését vonja maga után.

A következõ felsorolás a talaj termékenységét veszélyeztetõ legfontosabb tényezõket ismerteti:



- erózió, defláció,

- káros talajtömörödés,

- talajsavanyodás,

- másodlagos szikesedés,

- belvíz,

- toxikus vegyületek: mezõgazdasági eredetû (pl. peszticidek, mûtrágyák); ipari eredetû (pl. nehézfémekkel szennyezett ipari hulladék, ipari szennyvizek); kommunális eredetû (pl. kommunális hulladék, szennyvíziszap).

A talajvédelem során a termõföldet a felsorolt tényezõk káros hatása ellen meg kell védeni. Itt is érvényes a környezetvédelem általános érvényû alapelve, miszerint a leghatékonyabb védekezés a megelõzés.



A talajvédelem az állam és a földhasználó közös feladata, kötelezettsége. Az állam a talajvédelmi feladatait elsõsorban a hatósági intézményrendszer fenntartása és mûködtetése révén látja el, míg a földhasználó a mezõgazdasági tevékenysége során köteles a talajvédelmi szempontokat érvényesíteni.

A földhasználó talajvédelmi kötelezettségei a mezõgazdasági termelés során

Lehet, hogy a mezõgazdasági termelõk többsége nem is tud arról, hogy a földhasználat nem csak mûvelési kötelezettséget von maga után, de talajvédelmi kötelezettségekkel is jár. A termõföld védelmérõl szóló törvény a mezõgazdasági termeléshez kapcsolódó kötelezõ érvényû elõírásokat tartalmaz, melyek a következõk:



A földhasználó a mezõgazdasági tevékenysége során köteles a termõhely ökológiai adottságaihoz igazoló talajvédõ gazdálkodást folytatni – különösen, az:



- erózióra hajlamos területeken,

- savanyodásra hajlamos talajokon,

- szikes vagy szikesedére hajlamos talajokon.

A földhasználat során tilos a talaj humuszos rétegének engedély nélküli eltávolítása. A talajmûvelés során törekedni kell a talajtömörödés megelõzésére vagy megszüntetésére. A mezõgazdasági termelõ köteles a termõföldet a talaj minõségét rontó minden idegen anyagtól megóvni. A földhasználat során környezetkímélõ tápanyag-gazdálkodást kell folytatni.



A 2007. évi CXXIX. törvény meghatározza azoknak a tevékenységeknek a körét, amely csak talajvédelmi hatósági engedély birtokában végezhetõk. Ezek a következõk.

A talajvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek



- Talajjavítás,

- mezõgazdasági célú tereprendezés,

- hígtrágya termõföldön történõ felhasználása,

- szennyvíz, szennyvíziszap mezõgazdasági felhasználása,

- nem mezõgazdasági eredetû nem veszélyes hulladék termõföldön történõ felhasználása,

- mezõgazdasági eredetû nem veszélyes hulladék termõföldön történõ felhasználása.

A talajvédelmi engedély megszerzése a közigazgatási eljárás szabályai szerint lefolytatott hatósági engedélyezési eljárás során történik. Az engedélyezési eljárást elsõ fokon a területileg illetékes talajvédelmi hatóság, a megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága folytatja le.



Engedély nélkül végzett tevékenység (pl. hígtrágya-kijuttatás) esetén a talajvédelmi hatóság a földhasználó ellen hatósági eljárást indít. A megállapított jogszabálysértés esetén a földhasználó talajvédelmi bírsággal sújtható.



Más esetekben a talajvédelmi hatóság, mint szakhatóság mûködik közre a hatósági engedélyezési eljárásban. Ennek során a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalást fogalmaz meg az eljárás során. A 2007. évi CXXIX. törvény elõírása alapján a következõ tevékenységek tartoznak ebbe a csoportba.





A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásához kötött tevékenységek

 

- Ültetvénytelepítés,

- humuszos termõréteg mentése termõföldön történõ 400 m2-t meghaladó területigényû beruházás esetén,

- mezõgazdasági célú hasznosítást lehetõvé tevõ rekultiváció,

- öntözés,

- mezõgazdasági területek vízrendezése,

- erózió elleni mûszaki talajvédelem megvalósítása.

Talajvédelmi terv

A talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységekben közös, hogy a talajvédelmi hatóság állásfoglalásának megadásához talajvédelmi terv benyújtása szükséges.

Talajvédelmi terv készítése szükséges a talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek engedélyezése esetén a termõföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához.

A talajvédelmi tervek készítésének elõírásait önálló jogszabály, a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet tartalmazza. Ebben a rendeletben a különbözõ eljárásokhoz tartozó talajvédelmi tervek részletes tartalmi követelményei megtalálhatóak, melyek ismertetése meghaladná ennek a cikknek a kereteit. Minden talajvédelmi tervre vonatkozó általános elõírásokat a következõ felsorolásban foglaltam össze.

Talajvédelmi tervek általános tartalmi követelményei



- A talajvédelmi terv céljának ismertetése.

- Tervezett tevékenység részletes bemutatása.

- Az érintett területre vonatkozó általános adatok.

- Általános természetföldrajzi, talajtani leírás.

- A vizsgálatba vont terület részletes, talajvizsgálatokra alapozott talajtani jellemzése.

- A tervezett tevékenység megvalósításának talajvédelmi követelményei (pl. talajalkalmasság, talajterhelhetõség, dózisszámítások stb.).

Kötelezõen alkalmazandó általános szabályokként kell tekinteni a következõket:



- Hatósági engedélyezéshez csak akkreditált vizsgáló laboratóriumban elvégzett vizsgálatok használhatók fel (pl. talaj, talajvíz, hígtrágya, öntözõvíz, szennyvíziszap).

- Hatósági engedélyezéshez szükséges talajvédelmi tervet csak a szakértõi névjegyzékben szereplõ talajvédelmi szakértõ készíthet.

- A hatósági engedély határozott idõre szól.

- Az engedély lejártát követõen utóellenõrzõ vizsgálatok elvégzése szükséges.

- Az engedélyezett tevékenység talajvédelmi hatóság által történõ ellenõrzése (pl. nyilvántartási, bejelentési kötelezettség).

Összefoglalva

A talajvédelmi hatósági engedélyezési eljárás feladata, hogy a megelõzés elvének értelmében még a termõföldön tervezett tevékenység megkezdése elõtt vizsgálja annak talajra gyakorolt hatását.

A talajvédelmi hatósági eljárás alapjául szolgáló talajvédelmi tervek készítésének célja, hogy a kedvezõtlen fizikai, kémiai és biológiai hatások megelõzésével a talaj termõképességét megõrizze. Ezáltal a talajvédelmi tervek hozzájárulnak a biztonságos élelmiszer-elõállítás folyamatához.

Dr. Kulcsár László

talajvédelmi szakértõ