A Lucernatermesztés biológiai alapjai

Mélyre hatoló gyökérzete révén (20 m-re is lehatol) kalciumot, káliumot és foszfort hoz fel, gazdagítva ezzel a felsõ termékeny talajréteget. Elõvetemény értéke azonos egy közepes adagú istállótrágyázással. Víz- és szélerózió (defláció) ellen védi a talajt, mivel állandó fedettséget biztosít egész évben és több éven keresztül, továbbá erõteljes, a felszínhez közel dúsan elágazó – fõként a tarkavirágú fajtáknak – gyökérzete átszövi a talajt. Magyarországon legjelentõsebbek a Kékvirágú lucerna, majd ezt követõen a Tarkavirágú lucerna fajok. A tarkavirágú (homoki) lucernafajták – elsõsorban a felszínhez közel dúsabban elágazó gyökérzetük révén – igénytelenebbek, jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag- és/vagy vízkészletét, ezért inkább a kitettebb, gyengébb területeken – fõleg homokon – terjedtek el, de az újabb fajták a jobb termékenységû talajokon is versenyképesek a kékvirágú fajtákkal (Kruppa, 2006).

Zöldtermése etethetõ hagyományosan zölden és renden szárítva szénaként, szilázs, szenázs és szárítmányok (lucernaliszt és granulátum) formájában. Kedvezõ táplálkozás-élettani hatása miatt humán célú fogyasztása (lucernakapszula, lucernacsíra) is terjed. A magyar lucerna vetõmag pedig jól exportálható Észak- és Dél-Európába egyaránt. A világon 33 millió hektáron termesztik. Észak-Amerikában (USA) termesztik a legtöbb lucernát, majd Európában, a többit pedig Ázsiában. Magyarországon a vetésterülete 150 ezer hektár körüli. Ez a 1996–2000-es évek átlagának (216 ezer ha) 70%-a. A lucernaterület csökkenése szorosan összefügg az állatállomány csökkenésével. Átlagtermése 5 t száraz anyag /ha körüli, ami jobb agrotechnikával (öntözéssel) lehetne akár a duplája is (Kruppa, 2010).

A lucerna igen fontos növény az integrált termesztésben, ahol mint pillangós növény jelentõs mennyiségû nitrogén tápanyaggal gazdagítja a talajt. Nagy kiterjedésû homokvidékeink (Nyírség, Somogyi Dombvidék, Duna-Tisza közi Hátság) fenntartható hasznosítására (AKG-Integrált növénytermesztés!) a lucerna fajok közül tarkavirágú „homoki” lucerna (Medicago varia) a legalkalmasabb.

A KSH adatai szerint 2012-ben a lucerna betakarított területe 128 ezer hektár, ami 3%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az összes 430 ezer tonna lucerna szárazanyag- termés hektáronként 3,36 tonnás termésátlagot jelent, ami 25%-kal maradt el az elõzõ évitõl. Ennek oka elsõsorban a rendkívüli csapadékhiány volt.

A lucernatermesztés biológiai alapjai Magyarországon – fajtakérdés, vetõmagtermesztés

A magyar lucernafajták kiváló tulajdonságaiknak köszönhetõen külföldön is versenyképesek és így vetõmagjuk keresett egész Európában. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplõ 31 fajta (1. táblázat) zömében magyar nemesítésû.

Nagyításhoz katt a képre

Magyarországi termesztésben a legjelentõsebb a Kékvirágú lucerna (Medicago sativa), majd ezt követõen a Tarkavirágú lucerna (Medicago varia). A fajtaminõsítõ hatóság e két fajt és a fajtákat nem különíti el a Nemzeti Fajtajegyzékben, hanem egységesen Lucerna (Medicago sativa L.) néven sorolja be. Ettõl függetlenül azonban figyelemre méltó az az elõny, amellyel a tarkavirágú típusú fajták rendelkeznek, és ami gazdasági szempontból is elõnyös: ez pedig a felszínhez közeli kb. 2 m-es talajrétegben figyelhetõ meg a rendkívül dús mellékgyökérzetben. A fõgyökere elágazik és – a kékvirágú fajtákhoz hasonlóan – mélyre hatol. Ennek révén jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag- és vízkészletét és szárazságtûrõbbek. Korábban ezért ezeket a fajtákat – elsõsorban a kisvárdai nemesítésû „homoki lucernákat” a gyengébb területeken – fõleg homokon telepítették. A legújabb tarkavirágú fajhibrid fajta az Olimpia.

Tarkavirágú (fajhibrid) lucernafajta

Magyarországon (Pannon medence) szaporításra legalkalmasabbak azok a tájegységek, ahol a virágzás és betakarítás idõszakában meleg, száraz idõjárás jellemzõ. Talaj szempontjából a gyengébb termékenységû talajok (meszes homok, réti) jobbak a vetõmagtermesztésre. Ezt tükrözi a magyarországi szaporító területének elhelyezkedése is, amely az Alföld melegebb-szárazabb tenyészidõszakú, talajadottság szempontjából pedig gyengébb termékenységû területeire koncentrálódik. A lucerna vetõmag-szaporítások 85%-a Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok és Heves megyében helyezkedik el. A hazai termesztõk ellátásán kívül jelentõs a lucernavetõmag-export és külföldi fajták céltermeltetése is folyik Magyarországon.

A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság adatai szerint 2011-ben az alkalmas lucerna szaporítóterület 3557,9 ha volt, amelyen összesen 695 380 kg lucerna termett (átlagtermés: 195,5 kg/ha). 2012-ben az alkalmas lucerna szaporítóterület 3439,4 ha volt, amelyen összesen 1 269 296 kg lucerna termett (átlagtermés: 369,1 kg/ha). Ebbõl jelentõs mennyiség az export céltermeltetés és a vetõmagexport, amely elhagyja az országot, de látható, hogy a 2012-es szárazabb évben a maglucerna átlagtermése jónak mondható. De mivel a 2011-es és 2012. évi telepítések közül a kedvezõtlen idõjárás miatt sok telepítés nem volt sikeres, így keresett lesz a lucerna vetõmag 2013 tavaszán – ezért célszerû minél hamarabb beszerezni!

Dr. Kruppa József PhD

tb. egyetemi docens

címzetes fõiskolai tanár

Felhasznált irodalom:

- Kruppa, J.: 2006. Lucernatermesztés – lehetõség a gyenge termékenységû talajokon is. In: Agroinform. ISSN 1786-6219, (15. évf.), 9. sz., 10–12. p.

- Kruppa, J.: 2010. A lucerna jelentõsége, biológiai alapjai és telepítésének szempontjai In: Agrárágazat, ISSN 1586-3832 , 2010. (11. évf.), 3. sz., 32. p