MENÜ

Szántóföld

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld búza Nitrogén fejtrágyázás

A búza nitrogén fejtrágyázása

A fejtrágyázás az a mûvelet, amellyel a vetés után a tenyészidõszak folyamán juttatunk mûtrágyákat a talajba, talajra vagy a növényzetre. Célja a növény kezdeti fejlõdésének elõsegítése, az áttelelt õszi vetések felerõsítése és a növények tápelemigényének kielégítése a tenyészidõ folyamán változó tápanyagszükségletük szerint, kiegészítve és tovább fokozva az alaptrágyázás és az esetleges startertrágyázás hatását.  

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld repce kén

A kén utánpótlásáról, nem csak repcében

Noha a kén élettani szerepe már viszonylag régóta ismert, utánpótlásának gyakorlati kérdései csak az elmúlt bõ évtizedben kerültek igazán elõtérbe a tápanyag-gazdálkodási technológiák tervezése, ill. fejlesztése vonatkozásában. Ez a tendencia nagyban visszavezethetõ arra, hogy míg évtizedekkel ezelõtt sokkal nagyobb mennyiségû kén került a légkörbe a nehézipari termelés által kibocsátott emissziókon keresztül, napjainkra a szigorodó környezetvédelmi elõírásokból kifolyólag jelentõsen lecsökkent a légkörbe kerülõ kén mennyisége.

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld lucerna szilázs gyökérzet

A Lucernatermesztés biológiai alapjai

A lucerna termesztését Magyarországon Tessedik Sámuel honosította meg 1768-ban. A fenntartható gazdálkodás fontos pillangós növénye, növeli a talajok termékenységét, mert gyökérzete nitrogénben és – feltörés után – szerves anyagban is gazdagítja a talajt. A vele szimbiózisban élõ Rhizobium baktériumok évente 60–80 kg légköri N-t kötnek meg hektáronként.

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld Talajvédelem termőföld

A talajvédelmi tervek készítésének jogi szabályozása

A talaj feltételesen megújuló természeti erõforrásunk. Legfontosabb tulajdonsága a termékenység. Vagyis az a képesség, hogy képes a növényeket ellátni a fejlõdésükhöz szükséges tápanyaggal és vízzel. Ezt a tulajdonságát használja ki az ember, amikor szántóföldi növénytermelést folytat. A talajt érõ károsító hatások azonban sokszor olyan visszafordíthatatlan folyamatokat idéznek elõ a talaj biológiai rendszerében, amely a termõképesség elvesztésével járhat.  

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld repce gyomirtás Gyomirtószer

Az õszi káposztarepce tavaszi gyomirtására

2013 tavasza az eddigi tapasztalatok, ismeretek birtokában vélhetõen jobb lesz, mint az elõzõ két-három év tavasza. Az õsz megfelelõ volt a repce számára, a hiányzó csapadék nagy részét pótolta a természet, és a téli csapadék mennyiségére sem lehet panasz. Ami egy kissé aggodalomra adhat okot, hogy a tél a cikk írásakor a hidegebb arcát mutatja, és a hó, a havas esõ, ónos esõ, az esõ felváltva hullik a területekre.  

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld Kukorica gyomirtás

Kukorica gyomirtás - 1. rész: Gyomnövények, kompetíció

A kukorica az utóbbi években a legfontosabb szántóföldi növénnyé lépett elõ Magyarországon. Ennek legfõbb oka nagy valószínûséggel a megnövekedett jövedelmezõség és a tartósan magas kereslet. A hazai mezõgazdasági vállalkozások túlnyomó részben növénytermesztésre alapozottak, és a 2008-as válság után kialakult magas terményárak mellett továbbra sincs gazdasági kényszer a növénytermesztés állattenyésztéssel történõ összekapcsolására, annak ellenére, hogy ez lenne a kívánatos az ország hazai elõállítású hústermékekkel történõ ellátásához.  

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld cirok takarmánycirkok

Takarmánycirkok gazdasági értéke, termesztésük elõnyei

A szélsõségesen száraz és meleg idõjárású évek gyakoriságának növekedése, éghajlatunk változásának trendje szükségszerûen igénylik azon növények szélesebb körû termesztését, melyek kitûnnek jó szárazságtûrõ és alkalmazkodóképességükkel és gazdasági értékükkel. E növények körébe tartoznak a takarmánycirkok (szemescirok, silócirok, szudánifû) is, melyek termesztése számos gazdasági elõnnyel párosulhat.