A kukorica virágzási idejének szerepe a kockázatkezelésben

A nõi virágzat

A csõ tengelyével párhuzamosan párban helyezkednek el a magkezdeményekben a petesejtek. A magkezdeményekbõl fejlõdik ki a bibeszál. A bibeszálakon apró fogószõrök találhatók (1. kép: bibeszál a rajta található fogószõrökkel), amelyek a pollen megtapadását segítik. A bibeszálak fejlõdése a csõ alapi részétõl indul, és halad a csõ felsõ része felé. A csuhéleveleken túlnõtt bibeszálak megjelenése azok fejlõdésének sorrendjében történik, így tehát az alapi szemek tudnak elõször megtermékenyülni, míg a csõ felsõ része utoljára. A csõkezdemény összes bibeszálának megjelenése 3–5 nap között várható. A bibeszálak növekedési üteme a napi 2–3 cm-t is elérheti, ennek dinamikája a növekedési napok számával fordítottan arányos, mivel a bibeszálakat alkotó sejtek megnyúlása okozza növekedésüket.

A bibeszálak egész felületükön képesek befogadni a pollen hímivarsejtjeit, így a lerágott bibeszálak megtermékenyülésére is van lehetõség, amennyiben a rágás nem folyamatos.

A bibeszálak 99%-ban vizet tartalmaznak, és megnyúlásuk idõszaka is éjszakára tehetõ, amikor a levelek vízszükséglete alacsonyabb (csökken az evaporáció). A bibeszálak növekedése a megtermékenyülésig folyamatos, magas víztartalmuk miatt viszont az alacsony páratartalom és a magas hõmérséklet megtermékenyülés elõtti kiszáradásukhoz vezethet. (Nielsen 2010a)

A hím virágzat

A növény csúcspontjában található címer megjelenése az esetek többségében megelõzi a növény teljes kifejlõdését (az utolsó levél megjelenése). A címer egy fõ ágból és több elágazásból áll. Egy címeren megközelítõleg ezer kalászka található, amelyben két hím virágzatot takar a pelyva. A hím virágzatokban három porzó található, amely a porzószálon csüng (2. kép: felnyílt kalászka, melybõl kinyúlik 3 porzó). Ha összegezzük az eddig felsorolt adatokat, könnyen kiszámolhatjuk, hogy egy címervirágzaton közel hatezer porzót találhatunk, bár ez hibridenként eltérhet. A pollen a porzók végén kinyíló póruson keresztül jut ki a szabadba. A pollen az a jól megfigyelhetõ sárgás por, amely a virágzás idõszakában megfigyelhetõ az állományban.

Egy címer megközelítõleg kettõ-ötmillió pollen kibocsátására képes. A pollen külsõ membránja vékony, így élettartama igen rövid: szélsõséges körülmények között csak néhány perc, azonban szelesebb körülmények között még így is képes akár 400 m megtételére is.

A címer porszórása folyamatos; a fõág középpontjától kezdõdik a kalászkák felnyílása, és terjed a fõág végei, majd az elágazások oldalirányába. A címer porszórása ideális körülmények között

7 napig is eltarthat, a legintenzívebb idõszak azonban a második-harmadik napra tehetõ. Táblaszinten a heterogenitások következtében a pollenszórás tizennégy nap is lehet.

A pollenszórás napon belül nem folyamatos. Általánosan elmondható, hogy a pollenszórás fõ idõszaka napon belül kora reggelre és késõ délutánra, estére tehetõ, amikor a hõmérséklet alacsonyabb. A portokok pórusai elzáródnak, ha a páratartalom nagyon magas, vagy esõs az idõ. A porszórás a felhõs, szelesebb idõszakokban intenzívebb. (Nielsen 2010b)

A megtermékenyülés

A pollen szél segítségével jut el a bibeszálra. A pollen a bibeszálon található fogószõrökön tud megkapaszkodni, és tömlõt hajt a bibeszálban. (3. kép: csíratömlõt hajtott pollen a bibeszálon)

A pollentömlõ ideális körülmények között tizenkét-tizennyolc óra alatt éri el a nõi ivarsejtet a csõkezdeményben, és eljuttatja a hímivarsejteket. A megtermékenyülés után két-három nappal a bibeszál elszakad a magkezdeménytõl, és elszárad.

A megtermékenyülést akadályozó tényezõk elsõdleges oka a magas hõmérséklet. Mind a pollen életképességét, mind a bibeszálak életképességét drasztikusan csökkenti a magas hõmérséklet, és a száraz körülmények. Az aszályos körülmények másik meghatározó jelensége az alacsony talajnedvesség-tartalom, amely együttesen lép fel a magas hõmérséklettel és a szárazsággal, amerikai kutatások alapján azonban önmagában is elég ahhoz, hogy a bibeszálak megjelenését három-négy nappal eltolja a pollenszóráshoz képest.

Ha a száraz körülmények a virágzás elõtti periódusban lépnek fel, a virágzás szinkronja felborul, és a növény számára elérhetõ nedvesség csökkenésével a bibeszálak fejlõdése lassul. Így a porszórás a virágzási szinkronban egyre elõrébb tolódik (Nielsen 2007).

A másik veszélyforrás a kukoricabogár imágóinak kártétele. Az imágók lerágják a csuhéleveleken túlnõtt bibeszálakat, és ezzel megakadályozzák a pollen megtapadását a bibeszálon. Fontos, hogy ellenõrizzük kukoricatábláinkat a virágzás idõszaka elõtt, és amennyiben az szükséges, védekezzünk a kártevõk ellen.

Az aszály ellen sajnos nincs ellenszer. Azonban kukorica-portfoliónk és vetési ütemtervünk elkészítésekor tudjuk csökkenteni annak veszélyét, hogy teljes vetésterületünk egy héten virágozzon. Ahhoz, hogy területeink virágzási idejét táblán, blokkon belül kiterjesszük, két megoldási lehetõségen gondolkodhatunk.

Adott területen azonos vetésidõben, érésidejében eltérõ hibridek használata. Egy korai, illetve egy középérésû hibrid vetése egy táblában vagy blokkban megosztva, három, négy nappal tudja meghosszabbítani a táblán a pollenszórás idejét. Természetesen ebben az esetben a betakarítást eltérõ idõpontra kell idõzíteni. A DEKALB portfoliójában több éréscsoportban vannak két-három napos eltérések a virágzási idõben éréscsoporton belül is. (1–2. diagram)

Nagyításhoz katt a képre

Nagyításhoz katt a képre

Adott területen azonos hibridet eltérõ vetésidõben elvetni ugyanazon táblán, vagy blokkban. Ebben az esetben az eltérõ vetésidõk virágzási ideje több héttel is eltérhet, a vetésidõ különbségének függvényében. Ezt a megoldást csak ideális csírázási körülmények között válasszuk, mivel a hideg, száraz talajba vetés esetén a kelési idõk könnyen egybeeshetnek, illetve ha a kelési idõk közötti különbség meghaladja az egy hetet, a különbözõ vetési idõk porszórásának nem lesz közös intervalluma, amivel segítenénk a megtermékenyülés javulását.

Ha az említett technikák túl körülményesnek tûnnek, akkor is érdemes a vetési ütemtervet úgy elkészíteni, hogy abban nem az éréscsoportok alapján állítjuk fel a vetési sorrendet. Amennyiben vetéstervünkben korai vetésben mind korai, mind középérésû hibrideket is vetünk, illetve a késõbbiekben is ezt a technikát alkalmazzuk, a virágzási idõk biztosan nem fognak egy idõpontra esni, amivel csökkenthetjük a veszélyét annak, hogy teljes vetésterületünk az aszályos idõszakban virágozzon.

A virágzási idõt az adott évjáratban mérhetõ hõösszeg erõsen befolyásolja. A virágzási idõ pontos meghatározásához a kelési idõ ismerete szükséges, ami a vetési körülmények következtében hét és húsz nap között változhat a vetéshez képest. Ezért igyekeztünk olyan javaslatokat adni, amelyek biztos eltéréseket eredményeznek a virágzási idõben, ha azokat átültetjük a gyakorlatba. A virágzási idõk szezon elõtti „megjósolása” olyan spekuláció, amiért nem tudunk felelõsséget vállalni, és azt természetesen nem is tudjuk pontosan, napra megjósolni.

Sok sikert kívánunk a vetéshez és a tervezési folyamatokhoz!

A DEKALB Fejlesztõi csapata

Források:

Nielsen 2010a: Nielsen, RL (Bob). 2010. Silk Emergence. Corny News Network, Purdue Univ. [On-Line]. Available at http://www.kingcorn.org/news/timeless/Silks.html [URL accessed July 2010]

Nielsen 2010b: Nielsen, R.L. (Bob). 2010. Tassel Emergence & Pollen Shed. Corny News Network, Purdue Univ. [On-Line]. Available at http://www.kingcorn.org/news/timeless/Tassels.html [URL accessed July 2010].

Nielsen 2007: Nielsen, RL (Bob). 2007. A Fast & Accurate Pregnancy Test for Corn. Corny News Network, Purdue Univ.

[On-Line]. Available at http://www.kingcorn.org/news/timeless/EarShake.html [URL accessed July 2010].