Vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti idõszakában

Hangsúlyeltolódások a vidékfejlesztésben

A Közös Agrárpolitika a korábbiakhoz hasonlóan a 2014–2020 közötti idõszakban is két pillér köré szervezõdik, amelyek egymást kiegészítõ eszközökkel ugyanazon célkitûzések megvalósítására irányulnak. A következõ ciklusban is érvényben marad az a korábbi gyakorlat, amely az elsõ pillérben általános érvényû, kötelezõ intézkedéseket határoz meg, míg a második pillérben (vidékfejlesztés) a többéves programozás megközelítésmódjának keretében a nemzeti, regionális sajátosságokhoz illeszkedõ, választható intézkedések szerepelnek.

A 2014-tõl érvénybe lépõ új keretrendszerben a vidékfejlesztés fõ irányait a korábbi területek mellett a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint az innováció határozza meg. „Az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” stratégiájával való összhang megteremtése érdekében a KAP vidékfejlesztési pillére hat prioritásra épül a mezõgazdaságra, az erdészetre és az élelmiszer-feldolgozásra kiterjedõen:



- A tudásátadás és az innováció elõmozdítása;



- A versenyképesség fokozása;



- Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésének elõmozdítása;



- Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megõrzése és javítása;



- Az erõforrás-hatékonyság elõmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történõ elmozdulás;



- A társadalmi befogadás elõmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlõdés támogatása a vidéki térségekben.

A programozási folyamatot meghatározó fõbb tényezõk

A 2014 utáni idõszakot érintõ KAP-reform alapvetõ szempontja az egyszerûsítés. Ezt célozza a Közös Stratégiai Keretrendszer létrehozása. 2014-tõl az EU-alapok egy közös keretrendszer (KSK-alapok) részeként kerülnek meghatározásra, a szabályozási környezet egyszerûsítése, harmonizálása mellett. Az új szerkezet lehetõvé teszi, hogy a vidékfejlesztési támogatások a vidéki térségek fejlesztésére irányuló, integrált szakpolitikai eszközként mûködjenek. Az egyszerûsítést szolgálja, hogy a tagállamok és a Bizottság a jövõben Partnerségi Szerzõdést köt, amelyet – a Bizottsággal együttmûködve – a tagállam készít el. Ebben a struktúrában a nemzeti döntések viszonylag tág keretben mozoghatnak. A vidékfejlesztési programokba tematikus alprogramok is beépíthetõk, amelyek esetében akár magasabb (legfeljebb 90%-os) támogatási mérték is érvényesíthetõ.

Az egyszerûsítést célzó további lényeges változás, hogy a korábbi tengelyek megszûnnek, a vidékfejlesztési programok a jövõben prioritásokon és intézkedéseken alapulnak. Lehetõvé válik, hogy a támogathatóság feltételeként szabott küszöbértékeket, kedvezményezetti kategóriákat a tagállamok maguk határozzák meg. (Így például a mezõgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése esetében a mezõgazdasági kisüzemnek minõsülõ üzemek meghatározása, valamint a fiatal gazdák és a mezõgazdasági kisüzemek támogatására vonatkozóan az alsó és felsõ küszöbértékek meghatározása is tagállami szinten történik. A vidéki térség fogalmát szintén a tagállamok (irányító hatóságok) határozhatják meg.)

A monitoring és az értékelés egyszerûsödik a közös monitoring és értékelési rendszer bevezetésével, valamint a közös mutatójegyzék által. (Azokban a tagállamokban, amelyek megfelelõen mûködõ ellenõrzési rendszerekkel rendelkeznek és a hibaarány alacsony, a Bizottság a helyszíni ellenõrzések számát csökkentheti.)

A vidékfejlesztés pénzügyi vonatkozásai

A 2014–2020-ra tervezett KAP költségvetésének több mint ötödét kitevõ vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) történik. Alapvetõ változás, hogy az EMVA a jövõben a Strukturális Alapokat átfogó, az Európa 2020 stratégia megvalósítását célzó Közös Stratégiai Keretrendszer része lesz. Az EMVA-tervezet szerint, ahogyan a korábbi idõszakban is, a kevésbé fejlett régiók a jövõben is magasabb (85%-os) társfinanszírozási rátával rendelkeznek (táblázat). Egyes intézkedések esetében az EMVA-hozzájárulás maximális mértéke 80% lehet, amely a legkevésbé fejlett régiók, illetve az egyéb külsõ régiók programjai esetén 90%-ra is növelhetõ.

*Az egy fõre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 GDP-átlagának 75%-át.

** Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek, termelõi csoportok létrehozása, együttmûködés vállalkozások beindításához nyújtott fiatal mezõgazdasági termelõk támogatását célzó intézkedések, valamint a LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztések intézkedései esetében.

Forrás: EMVA rendelettervezet, 65. cikk

2014-tõl érvényesülõ vidékfejlesztési politika javarészt megtartja az eddigi támogatási területeket, egyes területek (éghajlatváltozás, innováció, együttmûködés, kockázatvállalás) azonban a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak. Az EMVA-források legalább 25%-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani. Ennek megvalósítását az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkezõ területekhez kapcsolódó intézkedések keretében kell biztosítani. Kiemelt terület az innováció, amelynek vidékfejlesztésben betöltött súlyát jelzi, hogy az innovációs projektek támogatási intenzitása a régiók fejlettségétõl függetlenül 100%-os. A KAP elsõ pillérében a közvetlen támogatásoknál bevezetett támogatási felsõ határ alkalmazása miatt felszabadult forrásokat a mezõgazdasági termelõk által megvalósított innovációs projektek finanszírozására kell elkülöníteni. Az EMVA-ból a vidékfejlesztési programok számára biztosított hozzájárulás legalább 5%-a LEADER-célokra fordítandó. Emellett a LEADER megerõsítését szolgálja, hogy a jövõben az EMVA mellett más alapokból is támogatható lesz.

A vidékfejlesztési intézkedéseket érintõ fõbb változások

Tekintettel arra, hogy a legtöbb vidékfejlesztési intézkedés egyszerre több célt vagy prioritást szolgál, az intézkedések már nem tengelyek mentén csoportosítottak. Az EMVA-rendelet tervezete egy „intézkedéslistát” határoz meg, amelybõl az EU-prioritások elérése érdekében az intézkedések kombinációját kell kiválasztania a tagállamoknak. A rendelettervezetben meghatározott intézkedések összetételét tekintve több változás is történt a 2007–2013-as idõszakhoz képest. A változtatások részben a már meglévõ, de nem megfelelõ hatékonysággal mûködõ intézkedések korrekcióját célozták, részben az új kihívásokra (éghajlatváltozás, gazdasági világválság, új EU tagállamok szükségletei) reagáló intézkedések bevezetésére irányultak.

a.) Kiigazítások, egyszerûsítések, ésszerûsítések. Egyes intézkedések esetén a támogatásokhoz való nagyobb mértékû hozzáférést, más intézkedéseknél a korábbinál célirányosabb forrásfelhasználást célozzák.

- A szélesebb körû hozzáférés érdekében számos intézkedés esetében módosult a kötelezettségvállalási idõszak. Az állatjóléti intézkedésnél például egyéves idõtartamra rövidült, az agrárkörnyezetvédelmi és az ökogazdálkodással kapcsolatos intézkedés esetén 5–7 év kötelezettségvállalás után lehetõség van az éves meghosszabbításra.



- A termelõi csoportok hatékonyabb forrásfelhasználását célozza, hogy a jövõben kizárólag a kis és közepes vállalkozásnak (kkv) minõsülõ termelõi csoportok juthatnak támogatáshoz.



- Mezõgazdasági kistermelõk akkor részesülhetnek a mezõgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése intézkedés alá tartozó éves kifizetésben, ha csatlakoznak a (DP/2012/EU rendelet V. címe által) létrehozott mezõgazdasági kistermelõi támogatási rendszerhez.

b.) Intézkedések összevonása az egyszerûsítés, valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselõ integrált projektek kidolgozása és megvalósítása érdekében.

- A jövõben egyetlen intézkedés hatálya alá tartoznak a tárgyi beruházások, valamint egy intézkedéscsomagban szerepelnek az erdészeti beruházásokhoz és az erdõgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások. Összevont intézkedéscsomagba kerültek a tanácsadási szolgáltatások az üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatásokkal. Ezzel egyidejûleg kibõvült a mezõgazdasági termelõk számára nyújtható tanácsadás tartalma. (A korábbi területek mellett például kiterjedhet az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a víz- és talajvédelemmel, az állat- és növénybetegségekkel, de akár az innovációval kapcsolatos tanácsadásra is.)



- Az összevont tárgyi beruházások támogatása lehetõséget biztosít a fiatal gazdák, a kollektív befektetések és a nagyobb hozzáadott értéket képviselõ, a mezõgazdaság termelékenységét és a fenntarthatóságot javító innovatív projektek magasabb szintû támogatására. (A maximális kombinált támogatási mérték egyik esetben sem haladhatja meg a 90%-ot).

c.) Intézkedések megerõsítése, kiterjesztése a többi intézkedést meghatározó, horizontális intézkedés formájában.

- Megerõsített intézkedés az az együttmûködés, amely a potenciális kedvezményezettek széles körében különbözõ területeken (gazdasági, környezetvédelmi, szociális területen) teszi lehetõvé a kooperációt. Az újszerû együttmûködési formák (klaszterek, hálózatok, termelõi csoportok) mellett a hazai gyakorlatban elterjedt kisgazdasági szereplõk közötti, a közös munkafolyamatok megszervezésére, az eszközök, források megosztására irányuló együttmûködések is preferáltak. Az intézkedés a kísérleti projekteket, valamint a regionális és nemzetállami határokon átnyúló együttmûködéseket is felöleli.



- Összhangban az Európa 2020 stratégiával, a rendelettervezetben horizontális célkitûzésként jelenik meg az innováció. Az innovatív kezdeményezések terjedését a kiszélesített hatókörû korábbi intézkedések (például tanácsadás) mellett számos új intézkedés (Európai Innovációs Partnerségi Hálózat létrehozása, Innovációs díj bevezetése) is segíti.



- 2014–2020 között kiemelt figyelmet kapnak a fiatal mezõgazdasági termelõk, és a kistermelõk, akik nem csak nagyobb összegû támogatásokra válnak jogosulttá, de egyes intézkedések esetén támogatásuk mértéke is magasabb lesz. A tagállamok az új struktúrában lehetõséget kapnak a fiatal mezõgazdasági termelõk problémáinak célzottabb kezelését biztosító tematikus alprogram kidolgozására.

d.) Új intézkedések kialakításával a gazdasági, társadalmi és környezeti változásokra reagálva az EMVA-rendelet tervezete jelentõsen kibõvítette az egyedi intézkedések jegyzékét.

- Önálló, az agrár-környezetvédelmi gazdálkodástól független intézkedés például az ökológiai termelés támogatása, amelyet olyan mezõgazdasági termelõk, illetve azok csoportjai igényelhetnek, akik vállalják, hogy áttérnek az (834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott) ökológiai termelési gyakorlatok, módszerek alkalmazására. Az intézkedés az átállás mellett a mûködtetést is támogatja, ösztönzi az egymással szomszédos mezõgazdasági termelõk együttmûködését.



- Új kategóriaként került bevezetésre a „jelentõs természeti hátrányokkal rendelkezõ terület”. A rendelettervezet értelmében egy terület akkor minõsül ilyennek, ha a hasznosított mezõgazdasági terület legalább 66%-a megfelel a meghatározott nyolc biofizikai kritériumok legalább egyikének. Alapvetõ változás, hogy míg a korábbi KAT-területek lehatárolásánál fizikai blokk szintjén vizsgálták az adottságokat, addig az új feltételek teljesülését települési szinten kell biztosítani.



- Új elem a vidékfejlesztési pillérben a mezõgazdasági kockázatkezelés, amelynek részeként a termény-, állat- és növénybiztosításokhoz, az állat- és növénybetegségek, illetve a környezeti károk ellen létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz jár támogatás. Emellett a gazdálkodók jövedelemstabilizáló forrásokat is kaphatnak, abban az esetben, ha a jövedelmük a természeti csapások következtében jelentõs mértékben (legalább 30%-kal) visszaesik. A biztosítási díjakhoz, illetve a támogatható költségekhez 65%-os uniós támogatás társul, amelynek igénybevétele a kockázatokra való tudatosabb felkészülést igényel a kedvezményezettek részérõl.

Biró Szabolcs

Rácz Katalin

Székely Erika

Agrárgazdasági Kutató Intézet

Felhasznált források:

- Potori N. (szerk.): Közös Agrárpolitika 2014–2020: A reformtervezetek alapján várható hatások és kihívások Magyarországon. AKI könyvsorozat. Budapest, 2012.

- Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról. (Brüsszel, 2011.10.12. COM (2011) 627 végleges)

- Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követésérõl. (Brüsszel, 2011.10.12. COM (2011) 628 végleges)

- Javaslat – Európai Parlament és a Tanács rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl (Brüsszel, 2011.10.6. COM (2011) 615 végleges)