Egy pici titok nem létezik, mindig rendszerben kell gondolkodnunk - Aszálykonferencia Balatonalmádiban

Szanyi István

Piackutatási eredményeik alapján elmondható, hogy 2 fõ szempontcsoport szerint választ a termelõ hibridet. Az egyik, hogy miként tud még több profitot elérni, ezt úgy fogalmazzák meg, hogy olyan hibridre van szükség, melynek jó a termõképessége, jó a vízleadó képessége, illetve, mellyel a legtöbb hektárra vetített bevételarányos nyereséget tudnak elérni.

A másik fõ szempontcsoport a kockázatcsökkentés kérdésköre, ezen belül legyen a hibridnek jó a szára, jó a gyökérerõssége, illetve legyen jó az aszály- és szárazságtûrõ képessége.

Minden termelõ – fõleg egy ilyen aszályos év után – keresi, kutatja a megoldást, próbálja a titkot megfejteni. Egy pici titok azonban nem létezik – hangsúlyozta az ügyvezetõ −, mindent rendszerszemléletben kell nézni.

A hibridválasztás során figyelembe kell venni a terület historikus adatait, az idõjárási jellemzõket, a talajadottságokat, az adott év sajátosságait. A Monsanto cég a DEKALB hibrideket valamennyi független kísérletben évrõl évre megméretteti (2012. évi GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérlet eredményeit lásd a 21-22. oldalon, TOP 20 kísérletek), a kísérletekben látható kiváló eredményeik ellenére is volt olyan terület, ahol már a növény számára nem voltak tolerálhatóak az idõjárási tényezõk, ott a kukorica nem hozott termést.

A komplexitást szem elõtt tartva a cég a hibrideket nem csupaszon tálalja a termelõknek, hanem technológiát is ajánl mellé.

A komplex gondolkodásuk bizonyítéka a Plusz 1 tonna/ha kezdeményezésük is, mely a BASF, a Timac Agro, az Amazonen cégekkel, valamint a részt vevõ termelõkkel karöltve azt hivatott szolgálni, hogy az eddig alkalmazott technológiát módosítva még több termést ígérõ komplex technológiai ajánlásokkal több terméshez, ezáltal több bevételhez juttassa a termelõket.

A kísérleti helyeket értékelõ rendszerük segítségével begyûjtik a technológiákat, az adatokat és tényeket feldolgozva kiértékelik azokat, hogy majd a cég a termelõ rendelkezésére tudja bocsátani azt a „legjobbnak vélt” technológiát, mely az adott körülmények között kiválóan prosperálhat.

Szabó Szilárd fejlesztési vezetõ és Könczöl Péter nemesítési vezetõ kiismerhetetlen ellenfélnek nevezte a kedvezõtlen idõjárási körülményeket. Az elmúlt 20–25 évben egyértelmû a tendencia, miszerint az aszály egyre nagyobb méreteket ölt.

Szabó Szilárd

Szakmai berkekben mostanában gyakran felteszik a kérdést: 2011-ben, vagy 2012-ben volt-e több a csapadék, illetve még egy kérdés maradt tisztázatlan, mégpedig az, hogy 2012-ben volt-e nagyobb mértékû az aszály? A meteorológiai adatok szerint az országban lehullott csapadék az idei évben több volt, mint 2011-ben. Ha megtekintjük az aszályindexet, akkor viszont az látszik, hogy a 2012-es év jóval aszályosabb volt, mint a 2011-es.

Két dolognak tulajdonítják ezt, az egyik az, hogy a talajban nem volt megfelelõ mennyiségû víztartalék, hiszen a tél folyamán nem volt csapadék, s ez a kukorica egész vegetációjában hiányzott, ellentétben 2011 tavaszával, amikor viszont még volt a talajokban tartalék. A másik ok, hogy a több lehullott csapadék az extrém magas hõmérséklet következtében el is párolgott.

Egy biztosan állítható. A klímánk melegszik és Magyarország azon a területen fekszik, ahol ez a változás extrém méreteket ölt, hazánk egyre nagyobb mértékben érintett a hõségnapok számának emelkedésében, s ez a kukoricatermesztés rovására megy.

A kukorica 1 kg száraz anyag elõállításához átlagosan 300 liter vizet használ fel. Nyolc tonnás termésnél a teljes tenyészidõszakban felhasznált víz mennyisége 480 mm. Ennek egy részét a vegetációban lehullott csapadékból, a hiányzó részt pedig a talajban eltárolt vízbõl tudja fedezni a növény. A példaként felhozott szarvasi adatok alapján az áprilistól szeptemberig lehullott 134 mm csapadékmennyiség ezt sajnos nem tette lehetõvé. Ezen oknál fogva nemcsak országrészenként, de még egy táblán belül is hatalmas különbségeket realizáltak a termésekben.

A kukorica az õshazájában ideális körülmények között terem. Az optimális nappali hõmérséklet 28–34°C-fok, éjjel 8–10°C-fok. Fontos tényezõ, hogy éjjel a hõmérséklet lecsökken! A vízmennyiség szinte korlátlan, a csapadék 1600–2200 mm között van, ettõl azonban Magyarország nagyon messze van.

Ott tudjuk a kukoricát sikeresen termeszteni, ahol még számára tolerálható környezeti feltételek vannak. A mi térségünkben egymást követik a kukorica számára ideális és a kevésbé ideális évek, az egyes tényezõk befolyásolják, hogy mekkora termést tudunk betakarítani. 2012-ben viszont adott helyeken a kukorica számára már nem tolerálható körülmények léptek fel. Itt már nem a hibrid, vagy a technológia kérdése dominált, hanem az, hogy a hõstressz és az aszály mértéke tolerálhatatlanná vált a növény számára.

A kukorica számára a még tolerálható határok nemesítéssel kitolhatóak, éppen ezért a hibridek aszálytûrése között bizonyos határokon belül megfigyelhetõ különbség. Tudatos szelekcióval aszálytûrõ genetikát, hibrideket válogat ki a Monsanto cég, s a DEKALB portfóliójában ezeket találhatják meg.

Két fontos hormont említett Szabó Szilárd a szárazság kapcsán, a citokinint és az etilént. A citokinin szerepe a sejtosztódás és a levélnövekedés elõsegítése, illetve felelõs a nõi ivarjelleg megjelenéséért és az ivarképzõdésért. Bármilyen kedvezõtlen tényezõ, mely e gyökérben termelõdõ hormon képzõdését gátolja (száraz talaj, tömörödött talaj), a meddõ tövek megjelenését, szélsõséges esetben meddõállományokat eredményez.

A másik hormon az etilén nevû stresszhormon. Bármilyen stressz esetén a növény etiléntermeléssel reagál, melynek hatására a virágzat megjelenése kitolódik. Az összvirágzás felborul, ebben az esetben hiányos kötõdés, szélsõséges esetben a megtermékenyülés teljes hiánya is elõfordulhat.

Könczöl Péter tájékoztatott arról, hogy jelenleg hét nemesítõ program dolgozik a Monsantonál, ezek közül az egyik hazánkban, Szatymazon tevékenykedik. Magyarország bizonyos tekintetben különleges régiónak számít és nagy kihívás a cég nemesítõi számára, hiszen az évjárati hatásoknak extra szerepe van.

Könczöl Péter

Így a magyarországi kutatóállomás fontos része a globális aszálynemesítési programnak. Céltudatosan kialakított kísérleti hálózattal, koncepciózus adatfelvételezéssel, kiemelkedõ tesztelési kapacitással – mely 6,7 millió adatpont rögzítését jelenti szezononként – mûködik.

A nemesítõ munkájuk kézzelfogható eredményekkel szolgál a kukoricatermelõk számára, hiszen megvalósult a cég DEKALB HD stratégiája. A kiterjedt kísérleti hálózatuk hatalmas kapacitása révén képes koncentrálni azokra a tulajdonságokra, melyek által a termelõk képesek felvenni a harcot a szélsõséges idõjárási elemekkel.

A szimulációs kísérletekben, illetve az aszályközpontú kiértékelésre módot adó kísérleti helyeken a hibridek tesztelése során vizsgálják a virágzás szinkronját, figyelemmel kísérik a meddõ tövek számát, a termékenyülési hiányt, a levélfelégést, a levélsodródást, a növénymagasságot és a termésképzõ tényezõk mérését végzik (csõhossz, szemek száma, egy sorban lévõ szemek száma, a szemek mélysége).

A HD-teszt jelölést csak azok a hibridek kaphatják meg, melyeket tesztelték aszályos körülmények között, a terméseredménye átlag feletti az aszályos kísérleti helyeken, valamint a Monsanto nemesítõi és fejlesztõmérnökei egybehangzóan úgy találják, hogy a hibrid teljesítménye aszályos körülmények között is kimagasló.

-ga-