Mûtrágyapiaci tendenciák

Változékony idõjárás mellett a mûtrágyázás szintje az, ami korlátozza a termés növekedését Magyarországon. Napjainkban ugyanannyi mûtrágyát használunk fel, mint a 60-as évek közepén. A különbség annyi, hogy akkor még istállótrágyát is használtak, ezért most még rosszabb a helyzet. Az egy hektár mezõgazdasági területre kijuttatott mûtrágya hatóanyag-mennyisége 70–80 kilogramm körül mozgott az utóbbi években. A forgalmazók az elõzõ évinél 7%-kal több hatóanyagot értékesítettek a hazai mezõgazdasági termelõknek 2011-ben, viszont a kijuttatott mûtrágyamennyiség 12%-kal maradt el a 2007-ben felhasznált mennyiségtõl. Ez jóval kevesebb a nyugat-európai országok 100 kilogramm feletti felhasználásától. Bár a hazai mûtrágyaárak a nemzetközi trendekhez igazodnak, a termelõk „vásárlókedvét” mégis fõként a termények hazai felvásárlási ára, a forintárfolyam alakulása és a szárazság miatti vetési bizonytalanságok befolyásolják.

Magas árszinten mozgott az ammónium-tartalmú mûtrágyák ára



A nemzetközi karbamidpiacon a tavaszi szezon erõs keresletének köszönhetõen az árak 2012 elsõ negyedévében magas árszínvonalat értek el, majd az év második felében a kereslet esése miatt alacsonyabb szinten stabilizálódott. A 2013. évre vonatkozóan az elemzõk úgy látják, hogy a latin-amerikai térségben a vásárlási igény folyamatos marad, míg az USA beszerzéseit az év elején logisztikai korlátok akadályozzák. India és Pakisztán valamelyest csökkenti beszerzéseit 2013 elsõ negyedévében. Európában a karbamidszükséglet egyelõre biztosítva látszik tavasz kezdetéig, ugyanis az õszi idõszakban a korábbi évihez képest csaknem 20%-kal több karbamidot importáltak a gyártók és a forgalmazók. Franciaországban a szemcsés karbamid 420 USD/tonna (FOB) viszonylag magas ára miatt az értékesítés lassult az õsz folyamán, így bõven rendelkeznek tartalékokkal. Olaszországban 410 USD-ért, Romániában 380 USD-ért, Ukrajnában (Yuzhnyy) pedig 367 USD-ért vásároltak karbamidot a kereskedõk. A hírek szerint összességében 250 ezer tonna nitrogénmûtrágya behozatalára van szükség 2013 második negyedévéig.

A szûkös ellátás miatt az ammónia piacán erõsödött a kereslet 2012 második félévében. Rekordot döntöttek az árak – fõként az észak-amerikai térségben –, annak ellenére, hogy azok valamelyest eltávolodtak az energiapiac fejleményeitõl. A fekete tengeri kikötõkben is több mint 500 USD/tonna áron lehetett vásárolni a mûtrágyát az év második felében. Néhány árkorrekciót kivéve, az év vége felé haladva sem volt tapasztalható jelentõs áresés a globális piacon. Piaci elemzõk szerint történelmi csúcsot dönthet az ammónia éves ára, akár az 540 USD/tonnát is elérheti.

Lassult a foszfátértékesítés 2012 utolsó negyedévében



A piaci elemzõk összességében kiegyensúlyozottnak találják a 2012. évi fejleményeket a foszfátok piacán. Kína és az USA exportjának csökkenése ellensúlyozta Szaúd-Arábia új kapacitásainak felfutását. Az USA szûkös ásványi foszfát kínálata valamelyest korlátozta 2012 elsõ félévében a szilárd mûtrágya elõállítását és a termék elérhetõségét a piacon. A második félévben a kereslet a tavaszi szezon alacsony készletei miatt hirtelen megnövekedett, ezzel egy idõben az árak is emelkedésnek indultak. Ez nyomást gyakorolt az év végi tengeri szállításokra is, amelyek különösen India és Dél-Amerika irányába lassultak le.

A hírek szerint India jelenleg a piaci folyamatok lassulása miatt nem köti meg a 2013/2014. évre szóló szerzõdéseit április elõtt, továbbá tervei között szerepel a helyi DAP-termelés felfuttatása is. Kína jelenleg felülvizsgálja exportpolitikáját a jövõbeni kilátások érdekében. Gyengének tûnt a DAP piaca Európában is 2012. december végén, az év során a vásárlások fõként Litvániából, Jordániából, Szaúd-Arábiából és Oroszországból származtak. Antwerpenben 590 USD/tonna (FCA) áron juthattak DAP mûtrágyához a felhasználók, Oroszországban 510 USD-ért (FOB) vásárolhattak 2012 decemberében. Ezzel szemben Szaúd-Arábiában CFR-paritás mellett 610 USD/tonnát kellett fizetni a DAP-ért.

Hullámzó kereslet a kálium iránt

A vásárlási szokások módosulása leginkább a kálium-mûtrágya (hamuzsír) beszerzéseinél mutatkozott meg: az egyes idõszakokban a kereslet hol feszes, hol pedig gyenge volt. Az észak-amerikai térségben a kereskedõk 2012 elsõ félévében a készleteknek csupán 36%-át értékesítették, majd a hozamok bizonytalanságát követõen a második félévben a szállítások 13 százalékkal megemelkedtek a múlt évi idõszakhoz képest.

A kedvezõ szója- és kukoricatermésnek köszönhetõen Brazília 2012-ben jelentõs vásárló lett 2012-ben a piacon, és a mûtrágyabeszerzés rekordot döntött az év elsõ kilenc hónapjában. Indiai importja ezzel szemben meredeken zuhant, ugyanis a kormány karbamid-felhasználás támogatása és a meggyengült rúpia erõteljes növekedést okozott a kiskereskedelmi hamuzsír árakban, ami a késõbbi felhasználást jelentõsen visszavetette.

Igaz, hogy Brazília a piacon jelentõs beszerzõvé lépett elõ, a globális kereslet csökkenése miatt a mûtrágya készletállománya megemelkedett 2012 végén. A PotashCrop és az Uralkali csökkentette a termelését, miközben az orosz vasúti szállítások mellett Kína saját hamuzsír-termelését erõsíteni próbálja. Mindezek ellenére az elemzõk a mûtrágyapiacon mégis a káliumértékesítésben számítanak a legjelentõsebb növekedésre 2013-ban. Az indiai piac bizonytalansága ellenére is a kereslet javulását remélik az exportõrök Indiában. A hírek szerint Kína és India 2012 végén már megkötötték a 2013. évre szóló szerzõdéseket.

Vontatott értékesítések a hazai mûtrágyapiacon



Az Agrárágazat havi mezõgazdasági árelemzése szerint a gyenge kora õszi indulás után a vártnál kissé gyengébb, de mégsem rossz szezont tudhatnak maguk mögött a mûtrágya-kereskedõk és -forgalmazók. A szárazság miatt lassan indult a szezon, az õszi vetések elhúzódtak, és ezzel együtt a mûtrágyák iránti kereslet is idõben kitolódott. Elmaradtak az õsz folyamán az elõvásárlások, a tavaszi szezonig elsõsorban CAN-t tárolnak be a termelõk. Ennek két oka volt, az egyik, hogy a termelõk nem számítanak magasabb foszfor-, káliumárakra a tavaszi szezonig, így nem éri meg a pénzüket az input anyagokban tárolni. A másik, hogy a szárazság miatt a feltehetõen tovább erõsödõ gabonaárakban nagyobb üzleti lehetõséget látnak, mint akár az erõsödõ mûtrágyaárakban. A szárazságból adódó terméskiesést és az abból fakadó jövedelemhiányt a magas gabonaárak valamelyest fedezik, és a földalapú támogatási elõlegek kifizetése lehetõséget nyújt az input anyagok megvásárlására.

Stagnáló mûtrágyaárak



A nemzetközi piacon bekövetkezett karbamid-mûtrágya áremelkedése ellenére nem erõsödtek az árak a hazai piacon (táblázat). Ez egyrészt a kereskedõk által betárolt tételeknek köszönhetõ, akik szeretnének a raktáraikban felhalmozott árumennyiségektõl megszabadulni, másrészt a gyártók is keresik a magyar vevõk kegyeit. A kedvezõtlen gabonatermés következtében a román mûtrágyagyártók és -forgalmazók a nemzetközi trenddel ellentétben a belsõ piacra szánt mûtrágya értékesítési árát még csökkentették is a forgalom erõsödése érdekében. Sajnálatos módon nem hozta meg a várva várt eredményt. A komplex, granulált mûtrágyákkal szembeni árérzékenység miatt a kereslet egyre inkább a kevert mûtrágyák irányába nõtt meg.

Nagyításhoz katt a képre

A Nitrogénmûvek az ammónium-nitrát árát 85 ezer forintban, míg a kálcium-ammónium-nitrát árát 77 ezer forintban állapította meg 2012 novemberében, leszállítva az ország területén belül. Ezeknél az átlagáraknál esetenként lehetett jobb kötésekrõl is hallani, de nagyjából az importárak is ezen az árszinten mozogtak már néhány hónapja (1. ábra).

1. ábra. Forrás: KSH

A foszfor-, kálium- és NPK-piacokon sem történt kiemelkedõ ármozgás az elmúlt hónapokban, ugyanis megszûnt a kereslet a hazai piacon. A forgalom gyenge szintet mutat, a termelõk nem vásárolják a MAP/DAP termékeket. Az orosz MAP-on kívül a bulgár MAP is forgalomba került, de az év végéig igen gyenge forgalmat produkált. A MAP (FCA, Záhony) tonnánkénti ára 165 ezer forint volt. Az év végére a kálisó (MOP) iránti korábbi csekély kereslet is megszûnt. Piaci hírek szerint több uszály is a Duna deltában vesztegelt az õsz közepén az alacsony vízállás miatt. A magyarországi árszintek ezen árutermék esetében sem mutattak változást augusztushoz képest, továbbra is 110 ezer forint/tonna áron juthatnak hozzá a felhasználók (2. ábra).

2. ábra. Forrás: KSH

Középtávú kilátások a globális mûtrágyapiacon



A Nemzetközi Mûtrágyaipari Szövetség (International Fertilizer Association, IFA) jelentése alapján a mûtrágya iránti kereslet közép távon erõs marad, ugyanis a gabonafélék és az olajos magvak iránti folyamatosan növekvõ igény a termelékenység optimalizálására és növelésére ösztönzi a termelõket. A mûtrágyák iránti globális kereslet évi 2,8%-os növekedést követõen a 2012/2013-as gazdasági évben már 181 millió tonna (nitrogén, foszfát, kálium) tápanyag-felhasználást vetít elõre. A prognózis szerint az elkövetkezendõ öt évben a termények esetleges nagy áringadozása ellenére is folytatódik a növekvõ tendencia, várhatóan 193 millió tonnára emelkedik a felhasználás 2016-ig, amely évi 2,1%-os növekedési ütemnek felel meg. Legerõsebb emelkedésre a hamuzsír-piacon számítanak (+ 3,7%), míg a foszfát- (+ 2,3%) és nitrogén- (+ 1,5%) piacokon korábban bekövetkezett dinamika gyengülni látszik. Az eddigi tendenciákkal ellentétben Ázsia súlya a globális növekedésben csökken, míg a latin-amerikai térség pozíciója erõsödni fog.

3. ábra. Forrás: KSH

A mûtrágya-felhasználás emelkedésére számítanak Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, valamint Afrikában, de valamennyi szakértõ egyetért abban, hogy a globális keresletet a világgazdasági helyzet alakulása fogja meghatározni.

A globális kínálat 2011-ben 4%-kal nõtt 2010-hez képest és elérte a 221 millió tonnát, köszönhetõen a kereslet növekedésének, amelyre az ipari szegmens folyamatosan reagált. Becslések szerint közép távon évi 1,8%-os átlagos növekedés mellett a kínálat meghaladhatja a 245 millió tonnát. A mûtrágyagyártás iparágának erõteljes fejlõdése következtében közel 250 új üzem indítására számítanak, beruházási értékük meghaladhatja a 90 milliárd dollárt. Korábbi tapasztalatok alapján átlagosan 6–18 hónapos késéssel kell számolni a projektek megvalósulásánál, így a piaci helyzet valamelyest kiegyensúlyozottabbá válhat. A nitrogénmûtrágya-gyártó kapacitás várhatóan 17–25%-kal bõvül, míg a foszfát és foszforsav mûtrágya kapacitások bõvülése 20% körül lehet. Az utóbbi esetében a globális keresletnövekedés elnyeli a kínálat növekedésének nagy részét. Csaknem 42%-os bõvülést jeleznek a hamuzsír gyártókapacitások kiépítésénél, miközben a kereslet mindössze 14%-os emelkedését valószínûsítik. A projektek késedelme várhatóan itt is lassítani fogja a többletmennyiség megjelenését a globális piacon. Piaci elemzõk szerint a közeljövõben az ammónia, a kálium és a feldolgozott foszfátok globális kereskedelmében 15–20%-os bõvülésre számítanak, míg a kénkereskedelemben 20–25%-os, a karbamidnál pedig 15–30%-os növekedést prognosztizálnak.

Varga Edina

Agrárgazdasági Kutató Intézet